A kormány továbbra is a legszigorúbban fellép minden szélsőséges megnyilvánulás ellen – ígérte Hölvényi György, az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár augusztus másodikán, a roma holokauszt nemzetközi emléknapján Budapesten, a Holokauszt Emlékközpontban. A rendezvény a Nehru parti roma emlékműnél folytatódott majd annak megkoszorúzásával ért véget.
A porrajmosról, vagyis a roma holokausztról történő idei megemlékezés Budapesten a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban kezdődött. Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a kormány szigorú fellépését helyezte kilátásba minden szélsőséges, rasszista, antiszemita és gyűlölködő megnyilvánulással szemben. Schiffer András (LMP) a Wallenberg Emlékbizottság tagjaként leszögezte: „Ahogy Trianon nem lehet az egyik oldalé, ugyanúgy a holokauszt sem lehet a másik oldalé, és fordítva”. A Tom Lantos Intézet igazgatója, Izsák Rita szerint a náci bűnösök felelősségre vonása és az igazságtétel nem alternatívája, hanem elengedhetetlen feltétele a tartós békének és az együttélésnek. A résztvevők a Páva utcai rendezvény után a IX. kerületi Nehru parton álló, a roma holokauszt áldozatainak tiszteletére állított emlékműhöz vonultak.
Több százan jöttek el a megemlékezésre. A narrátorok az árnyas fák közt felállított színpad, illetve Szentandrássy István roma festőművész „Cigány madonnája” előtt felolvasták a Tom Lantos Intézet által kiadott írásos összegzést a magyarországi cigányságot is sújtó porrajmosról. Amelynek története nem dokumentálható pontosan, de annyi bizonyos, hogy Magyarország 1944. március 19-ei német megszállását követően számos roma került először Komáromba, a Csillagerődbe, majd onnan különböző koncentrációs táborokba. Egyes feltételezések szerint 60-70 ezren, mértékadóbb becslések alapján 20-30 ezren estek áldozatul a vészkorszakban. Létszámát tekintve ez egy kisebb genocídium, mint más népeké – hangzott el a megemlékező beszédek során –, azonban nincs kis és nincs nagy áldozat, minden emberi élet egyformán fontos.
Daróczi Ágnes, a Roma Bölcsek elnevezésű polgárjogi szerveződés tagja, s a Phralipe nevű roma civil szervezet alelnöke fontosnak tartja, hogy az EU tagállamai tegyenek lépéseket azért, hogy a roma holokauszt bekerüljön az oktatásba, nyilvánítsák védetté az üldözöttek sírját, gyarapítsák az emlékhelyeket, és erősítsék a roma szervezetek jelenlétét a porrajmosról szóló tudományos diskurzusban.
A megemlékező beszédeket követően Csík Benedek, a Budapesti Roma Gyülekezet elnöke ökumenikus imát mondott, majd neves cigány művészek, állami és civil szervezetek, illetve a magyarországi nagykövetségek képviselői elhelyezték a koszorúikat a holokauszt emlékműnél. Aznap megemlékezések voltak Nyíregyházán, Miskolcon, Pécsett, Békésen és Salgótarjánban is, de ünnepségeket és gyertyagyújtást szerveztek több németországi városban, valamint a lengyel Krakkóban és a litván Vilniusban is.
Az estébe nyúló koszorúzás után a roma művészek énekeltek és muzsikáltak is a roma festőművész festményével díszített színpadon. A holokauszt megemlékezés így lett egyben a cigány kultúra ünnepévé is. Itt kell megemlíteni, hogy aznap délelőtt volt még egy esemény, amelyet szintén a roma holokauszt emlékére szerveztek. Rendhagyó módon egy barátságos labdarúgó-mérkőzés is szerepelt a programban, amelyet a Fővárosi Cigány Önkormányzat és a BRFK öregfiúk csapata játszott a Vasas Fáy utcai sporttelepén, a Mészöly Kálmánról elnevezett műfüves nagypályán. Az idén 74 Éves Mészöly Kálmán volt az egyik legközelebbi barátja és csapattársa a Vasasban a híres cigány csatárnak, Farkas Jancsinak. (Mészöly egy, a roma csatár életét bemutató portréfilmben nemrég arról beszélt a televízióban, hogy még az is előfordult pályafutásuk kezdetén, hogy ő, egy nem túl fontos meccsen, a tizenegyest csak azért rúgta fölé, hogy a csatár Farkas mint gólszerző jobban tündökölhessen.) Később mindketten tagjai voltak az 1964-es tókiói olimpiát megnyerő magyar foci válogatottnak, s a 2:1-es győztes meccs egyik gólját (Bene Ferenc mellett) Farkas Jancsi lőtte. E mostani, augusztus 2-án játszott barátságos meccstől az idei roma holokauszt és kultúra ünnepe a roma sportteljesítmény, a barátság és az élet ünnepévé is vált.
Pálóczi Antal