Az amerikai legfelsőbb bíróság csütörtökön úgy döntött, hogy Barack Obama elnök egészségügyi reformja túlnyomórészt megfelel az alkotmánynak; a testület megerősítette a reform központi, legvitatottabb elemét, a kötelező egyéni egészségbiztosítás bevezetését.
Az Egyesült Államok legmagasabb szintű bírói testülete 5:4 arányban hagyta jóvá a reformot, amelyet az Obama-elnökség legfontosabb törvénycsomagjának tartanak. A négy hónappal a választások előtt kimondott verdikt hatalmas politikai győzelem a hivatalban lévő elnök és a kormányzó Demokrata Párt számára.
A legfelsőbb bíróság ugyanakkor úgy ítélte meg, hogy az egyéni kötelező biztosítás bevezetését – a kormány álláspontjával szemben – nem a kereskedelmet, hanem az adók kivetését szabályozó alkotmányos rendelkezések teszik lehetővé. A reform előirányozza, hogy 2014-től büntetést fizetnének azok az amerikaiak, akik – bár módjukban állna – mégsem kötnek egészségbiztosítást. Szakértők értelmezése szerint ez úgy egyeztethető össze az alkotmánnyal, hogy a pénzbírságot nem büntetésnek, hanem adónak tekintik.
„A megfizethető orvosi ellátásra vonatkozó törvénynek azon előírása, hogy bizonyos személyek pénzbírságot fizessenek, ha nem kötnek egészségbiztosítást, felelősséggel adónak minősíthető” – írta John Roberts, a testület vezető bírája.
A bíróság ugyanakkor leszögezte, hogy nem felel meg az amerikai alkotmánynak az a rendelkezés, amelynek értelmében az államoknak jelentősen növelniük kellene a szegények és idősek egészségügyi ellátását biztosító Medicaid program támogatását.
Barack Obama elnök kijelentette: a legfelsőbb bíróság döntése győzelem minden amerikai számára, az életük biztonságosabbá fog válni.
„Az ország legmagasabb szintű bírósága beszélt. Folytatni fogjuk e törvény végrehajtását és együtt fogunk működni abban, hogy javítsunk rajta, ahol tudunk” – hangoztatta Obama.
„Amit nem fogunk tenni – amit az ország nem engedhet meg magának – az az, hogy újravívjuk a két évvel ezelőtti politikai csatákat vagy hogy visszatérjünk oda, ahogy a dolgok álltak. A mai bejelentéssel eljött az ideje annak, hogy továbblépjünk” – mondta az amerikai elnök.
Obama hangsúlyozta, hogy a legfelsőbb bíróság határozata megerősítette azt az alapvető elvet, hogy az Egyesült Államokban, a világ leggazdagabb országában, betegsége miatt senki sem mehet anyagilag tönkre. Az elnök szerint az ítélet azt jelenti, hogy a megromlott egészségi állapotú embereket nem érheti diszkrimináció és hogy a minőségi ellátás elérhetővé válik az emberek számára.
Rámutatott, hogy az egészségügyi reform valamikor kétpárti támogatásra támaszkodhatott, mások mellett republikánus kihívójáéra, Mitt Romney-éra is.
Romney a maga részéről kilátásba helyezte, hogy elnöksége első napján vissza fogja vonni az egészségügyi reformot. „Ahhoz, hogy megszabaduljunk az Obamacare-től (az egészségügyi törvénycsomag republikánus gúnyneve), le kell váltanunk Barack Obamát. Az én küldetésem annak biztosítása, hogy pontosan így tegyünk” – jelentette ki.
Romney álláspontja szerint a legfelsőbb bíróság csak arról ítélkezett, hogy alkotmányellenes-e a törvénycsomag, de arról nem, hogy jó politika-e az abban foglaltak végrehajtása, amely szerinte több ezer milliárd dollárral növelné meg az államadósságot.
Az Obama által 2010-ben aláírt, 2014-ben hatályba lépő egészségügyi reform – a rendszer legjelentősebb átalakítása az elmúlt fél évszázad során – legkevesebb 30 millió eddig nem biztosított amerikaira terjeszti ki az ellátást. Ennek pénzügyi alapját az egyéni biztosítások kötelezővé tétele jelenti. Ez egyben lehetővé teszi, hogy az egészségbiztosítók ne szedjenek magasabb biztosítási díjat azoktól, akiknek a szerződés megkötésekor már egészségügyi gondja van.
Az új egészségügyi törvényt 26 szövetségi állam, valamint cégek és magánszemélyek is megtámadták a bíróságon. A Rasmussen Reports csütörtökön nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatása szerint egyébként az amerikaiak 54 százaléka egyetértett volna azzal, ha a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősíti az egészségügyi reformot.
Forrás: mti