Gyurcsány Ferenc szerint az idő igazolta döntésüket, hogy elhagyták az MSZP-t, és megalakították a Demokratikus Koalíciót (DK). A volt kormányfő lehetségesnek tartja, hogy a „demokratikus ellenzék” kétharmados többséget szerez a következő választáson, és nem zárja ki, hogy addigra feloszlatják a Jobbikot. Egy szerdai budapesti fórumon arról is beszélt: valószínűsíti, hogy az ügyészség hamarosan vádat emel ellene a Sukoró-ügyben.
A DK elnöke azt mondta, ma az MSZP-nek és a DK-nak együtt nagyjából félmillióval több szavazója van, mint ahányan a szocialistákat választották volna tavaly ősszel; pártjának 200-250 ezer támogatója lehet, és az MSZP is ennyivel gyarapította táborát időközben.
Szerinte ez azt támasztja alá, hogy háromnegyed éve jó döntés volt elhagyni az MSZP-t, mert a szocialisták karakteresebben baloldali politikát folytathatnak azóta, az országnak pedig szüksége van egy balközép-centrista politikai erőre is.
Gyurcsány Ferenc azt mondta, reális célnak tartja, hogy a DK a következő választásokra 8-10 százalékos támogatottságú középpárt legyen.
Fenntartja, hogy az MSZP, az LMP és a DK ma nem tudna egyetértésre jutni fontos kormányzati kérdésekben, például az egészségügy finanszírozásáról. Egy azonnali kormányváltás hamar felőrölné koalíciójukat, ezért a baloldal érdeke, hogy 2014-ben, már egyeztetett programmal váltsák le a Fidesz-kormányt – mondta. Az együttműködés szerinte legkorábban a jövő év végén születhet meg.
Meggyőződése szerint ez meg is fog történni, sőt elképzelhetőnek tartja, hogy – az új választási rendszer következményeként – egy demokratikus ellenzéki összefogás kétharmados többséget szerezzen.
Arra a kérdésre, mit tenne, ha úgy látja, hogy az ellenzéki szövetség feltétele az ő visszavonulása, úgy válaszolt: megbeszélné a pártjával, mert a politika nem személyes ügy – de ez nem állhat elő, mert a DK befolyásos, erős párt lesz addigra.
Gyurcsány Ferenc szerint arra kell készülni, hogy a baloldal választási győzelme után „szélsőjobboldali radikálisok által szervezett ribillió” kezdődik országszerte. Ráadásul attól tart, a rendőrség nincs felkészülve, hogy ezt jogállami módon fékezze meg. Az országot járva ugyanis úgy tapasztalja, már néhány tucat ellene tüntető jobbikost is a megye egészéből odavezényelt rendőrök tartanak kordában, és nem tudni, mi történik, ha a tiltakozások országosak lesznek. Ráadásul szerinte a szervezeti átalakítások miatt az is kérdéses, hogy 2014-ben „a rendőrség a Fidesz vagy az alkotmányosság pártján áll-e majd”, és csak bízni lehet az utóbbiban.
Ezzel kapcsolatban – kérdésre válaszolva – kitért a rendőrség 2006. őszi fellépésére is, azt összességében jogszerűnek, indokoltnak és alkotmányosnak minősítve, de elismerve, hogy „többtucatnyi” intézkedés nem állta ki a jogszerűség próbáját.
Beszélt arról is, meggyőződése, hogy a Fidesznek van forgatókönyve a Jobbik kettészakítására, sőt akár a feloszlatására is. Elképzelhetőnek tartja – mondta -, hogy az ügyészség még ebben a választási ciklusban feloszlatja a Jobbikot, méghozzá nem a baloldal, hanem „egy függetlennek tűnő”, valójában „Fidesz közeli civil szervezet” kezdeményezésére, a kormányoldal hallgatólagos támogatásával vagy látszólagos tiltakozása mellett.
Szerinte ez, mivel a Jobbik működése nemzetközi szerződéseket sért, reális lehetőség, és nagyjából harminc százaléknyi esély van rá. A Fidesznek ez akkor állhat érdekében, ha képes lesz maga mögé állítani a szélsőjobboldal hét-nyolcszázezer szavazóját, és úgy látja, hogy a kormánypárt a szimbolikus politizálással törekszik is erre.
Arra a felvetésre, hogy az új alaptörvény átmeneti rendelkezései nem a Jobbik, hanem az MSZP feloszlatását alapozhatják meg, úgy reagált: ez elképzelhetetlen, legnagyobb demokratikus riválisának feloszlatása miatt Orbán Viktort „diktátornak bélyegeznék” Európában.
A nagyjából másfél órás fórumon Gyurcsány Ferenc fontosnak nevezte, hogy a bal- és a jobboldal egyaránt szembenézzen a múlttal. Úgy fogalmazott: elvárható, hogy aki elítéli Horthy Miklóst, annak legyen szava az 1956 után több száz embert kivégeztető Kádár Jánossal szemben is.
Hangsúlyozta: Horthy nem érdemel szobrot, mert antiszemita, százezrek haláláért felelős autoriter vezető volt, de el kell ismerni, hogy a két háború közötti időszak nagy része korlátozott parlamentarizmus volt, amelyben szabadabb volt a sajtó és az igazságszolgáltatás, mint a Kádár-rendszerben, „sőt, mint Orbán alatt”.
Azt is mondta: tudja, hogy mindig, amikor szembeállítja egymással Kádárt és Nagy Imrét, elveszti „négy volt munkásőr” szimpátiáját, de ez mégis szükséges: a demokratikus baloldalnak erkölcsi kötelessége szembenézni a baloldal XX. századi hibáival, bűneivel, antidemokratikus hagyományával, és csak akkor bírálhatja a jobboldal történelemszemléletét, ha eleget tett e morális kötelességének.
Szintén kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy mivel a határidő – kétszeri hosszabbítás után – július elején lejár, arra számít, hogy az ügyészség két-három héten belül vádat emel ellene a Sukoró-ügyben, és ősszel a bíróság elé kell állnia, de készen áll erre.
A Dobköztársaság elnevezésű – a demokratikus ellenzéki pártok párbeszédét és együttműködését szorgalmazó – programsorozat részeként rendezett fórumon az MSZP erzsébetvárosi lakossági központjában nagyjából százötvenen vettek részt.
Forrás: mti