A vártnál jóval alacsonyabb májusi inflációs adatok keddi ismertetése után csökkentették az idei magyarországi inflációra szóló előrejelzésüket londoni felzárkózó piaci elemzők. A további jegybanki kamatpályával kapcsolatos nézetek azonban eltérnek a citybeli elemzői közösségen belül, attól függően, hogy az egyes szakértők szerint milyen mértékben oszlik meg az MNB figyelme az infláció és a kockázati mutatók között.
A KSH kedden közölt adatai szerint a tizenkét havi infláció májusban az áprilisi 5,7 százalékról 5,3 százalékra lassult.
Az MTI előzetes felmérésébe bevont londoni elemzők zöme kisebb gyorsulást várt a múlt hónapra. A legtöbb citybeli prognózis 5,8 százalékos májusi éves inflációt valószínűsített, és azok a londoni elemzők is csak 5,6 százalékig lassuló ütemmel számoltak, akik megjósolták, hogy májusban alacsonyabb lesz az éves infláció az előző havinál.
A keddi adatismertetés után a JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai közölték, hogy számításaik szerint a „májusi meglepetés” – főleg a vártnál meredekebben csökkenő üzemanyagárszint – lejjebb vitte az egész második félévi magyarországi inflációs profilt.
Ennek megfelelően a ház az idei egész éves átlagos inflációra szóló előrejelzését az eddigi 5,9 százalékról 5,6 százalékra csökkentette.
A JP Morgan londoni elemzői 2013-ra még tovább lassuló, 3,5 százalék körüli átlagos inflációt várnak, megjegyezve, hogy az áfa-emelések addigra kikerülnek az éves összevetésű indexből, bár az idei második félévben esedékes adóemelések ennek inflációcsökkentő hatását várhatóan valamelyest ellentételezik.
A cég számításai szerint a májusi adatok nyomán az idei második negyedévi infláció mintegy kéttized százalékponttal jár az MNB márciusi előrejelzésében foglalt szint alatt.
A JP Morgan elemzői szerint az infláció jelenlegi „szelíd” struktúrája növeli az esélyét az idei MNB-kamatcsökkentésnek.
A ház londoni szakértői közölték: fenntartják azt az előrejelzésüket, hogy a magyar jegybank 2013 első negyedévének végéig összesen 1,00 százalékponttal csökkenti jelenleg 7,00 százalékos alapkamatát. Hozzátették ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint az MNB az enyhítéssel megvárja a magyar befektetési eszközöket terhelő kockázati felárak tartós csökkenését, ez azonban valószínűtlen az IMF/EU-egyezmény megkötése előtt.
A JP Morgan elemzőinek keddi előrejelzése szerint szeptember-októbernél korábban nem várható az IMF/EU-megállapodás aláírása.
A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni felzárkózó piaci elemzőinek keddi értékelése szerint azonban a magyarországi infláció „váratlan” lassulása ellenére sem valószínű „egyhamar” jegybanki kamatcsökkentés, sőt a ház még azt sem tartja kizártnak, hogy az MNB kamatot emel a monetáris kondíciók feszesen tartása végett, ha a forint védelme és a tőkemenekítés kockázatának mérséklése ezt szükségessé teszi.
A GS londoni szakértői is elismerték ugyanakkor, hogy e feltételes prognózisukra jelentős kockázatok hatnak, mivel Magyarország továbbra is finanszírozni tudja magát a forintkötvény-piacról, annak ellenére, hogy „folyamatosan késnek” a tárgyalások az új IMF/EU-megállapodásról, és az euróövezet kilátásai is bizonytalanabbá váltak.
A Goldman Sachs elemzőinek előrejelzése szerint is csak az új IMF/EU-finanszírozási csomagról szóló megállapodás után lesz mód MNB-kamatcsökkentésre, akkor is fokozatosan és korlátozott mértékben, tekintettel a forintra hosszú távon nehezedő piaci nyomásra, és a majdani új IMF/EU-program végrehajtási kockázataira.
Az HSBC bankcsoport londoni elemzőinek keddi előrejelzése szerint a következő hónapokban a szezonális élelmiszerárak határozzák meg a magyarországi inflációs pályát, és ez a komponens várhatóan 5,5-5,6 százalékig gyorsítja vissza az éves inflációs ütemeket a nyári időszakban.
A ház szakértőinek várakozása szerint ugyanakkor ezt az idei utolsó negyedévben már ellensúlyozza az üzemanyagárak valószínűsíthető csökkenése, és mindezek alapján az HSBC elemzői 2012 végére „5 százalék felé” lassuló éves inflációt jósolnak.
A cég londoni elemzői szerint az idei magyarországi monetáris politikát a forinteszközökön érvényesülő kockázati felárak határozzák meg, és nem az „egyszeri tényezők által felhajtott” infláció. Az HSBC szakértői szerint mindazonáltal az inflációs pálya is fontos meghatározója lesz annak, hogy jövőre – ha csökkennek a kockázati árazások – összességében milyen mértékű monetáris gazdaságösztönzésre nyílik lehetőség.
Forrás: mti