Akkora sikert aratott szombaton a 65. cannes-i filmfesztiválon bemutatott utolsó versenyfilm, az amerikai Jeff Nichols Mud című alkotása, hogy azonnal a másnapi díjkiosztó egyik nagy esélyesévé vált.
Miközben a nagy amerikai szerzői filmek – olyan hollywoodi sztárokkal a főszerepben, mint Brad Pitt, Nicole Kidman vagy Robert Pattinson – a kritikusok szerint nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, a nagy európai alkotók, az osztrák Michael Haneke Szerelem és a román Cristian Mungiu A dombokon túl című drámája napok óta az Arany Pálma legnagyobb esélyeseinek számítanak. A vasárnap esti díjkiosztó favoritjai között emlegetik még a formabontó francia Léos Carax Holy Motors című szürrealista opusát is, valamint a szintén francia Jacques Audiard Rozsda és csont című szerelmi melodrámáját is.
A rendezők benjáminja, a 33 éves Jeff Nichols alkotása azonban még okozhat vasárnap meglepetéseket, miután a szombati sajtóvetítés után tomboló ünneplésben törtek ki az újságírók. Az amerikai rendező – aki a tavalyi fesztiválon a Take Shelter című művével elnyerte a Kritikusok Hete fődíját – harmadik, feszes ritmusú filmjét az igaz szeretetről a Mississippi folyón forgatta, Matthew McConaughey főszereplésével. Az általa játszott, gyilkosság miatt körözött, de álomvilágban élő naiv Mud egy szigeten, a fák tetejére elhelyezett motorcsónakban bujkál. Két, a környéken élő tizenéves fiú segít neki megszervezni a szökést a folyón, és üzeneteket továbbít szerelmének és mesterlövész barátjának. Mindeközben a fiúk nem biztosak abban, hogy Mud mikor mond nekik igazat. Az egyikük, Ellis szeretetre, a másik, Neckbone pedig Mud pisztolyára vágyik.
„A történet vezérfonala a szeretet, és a viszonzás nélküli szeretet fájdalma Ellis szemszögéből elmesélve, aki reménytelenül próbálja megtalálni a kulcsot ahhoz, hogyan lehetne megérteni a körülötte élő felnőtteket, például a válófélben lévő szüleit, akik csak negatív példával szolgálnak számára” – foglalta össze filmje lényegét a rendező a bemutató előtt tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: „A film mondanivalója: lehet, hogy szenved, aki szeret, de a fájdalomból ki lehet gyógyulni”.
A rendező nem tagadta: óriási hatással volt rá Mark Twain Tom Sawyer kalandjai című könyve, amelyet még az iskolában olvasott és soha nem felejtette el. „A dél egyfajta életmód, akcentus, nagy könyvek, sajátos kultúra Amerikán belül. Ebből az eltűnőben lévő világból akartam valamint megőrizni” – mondta Nichols.
Az Ellis összetett figuráját csodálatosan alakító 15 éves Tye Sheridant tavaly már megismerhette a cannes-i közönség: az Arany Pálmát elnyert Az élet fájában ő játszotta a kegyetlen apa (Brad Pitt) egyik gyermekét. A tavalyi győztes Terrence Mallickhoz hasonlóan honfitársa, Jeff Nichols is lenyűgöző képekben mutatja be a vadon világát.
A film esti díszbemutatóján egyébként megjelent Sting is. Az énekes késve érkezett, ráadásul váratlanul, azután, hogy a film alkotógárdája – a protokollnak megfelelően utolsóként – már felvonult a vörös szőnyegen. A fotósok és operatőrök már pakolásztak, amikor meglepetésükre a világsztár egyszer csak megjelent előttük.
A nap mondata pedig a fesztivál művészeti igazgatójának szájából hangzott el. A hivatalos program válogatásáért felelős Thierry Frémaux-t a francia sajtó és filmesek hetek óta támadják azért, mert túl sok, korábban már díjazott nagy rendezőt (az osztrák Michael Haneke, a kanadai David Cronenberg, a brit Ken Loach, az iráni Abbas Kiarostami, a francia Alain Resnais és Jacques Audiard, vagy a román Cristian Mungiu) hívott meg az idei versenyprogramba. „Ez nem új hagyomány. Egyáltalán nem baj, hogy a korábban díjazottak újra versenyeznek. Azért is panasz lesz majd, ha Rafael Nadal hetedszer is megnyeri a Roland Garrost?” – vágott vissza egy interjúban Frémaux.
Forrás: MTI