Pünkösd alkalmából szentmiséket, istentiszteleteket tartanak országszerte vasárnap és hétfőn; az egyházi vezetők Budapesten, Esztergomban és Debrecenben ünnepi liturgia keretében emlékeznek meg a Szentlélek eljöveteléről, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) pénteken zenés vigíliát rendez.
A MEÖT arról tájékoztatta az MTI-t, hogy péntek este budapesti kápolnájukban, a pünkösdi zenés vigílián, Pataky Albert, a Magyar Pünkösdi Egyház elnöke hirdet igét; főzenekar a Misztrál együttes lesz, dicsőítést az ÉgÍgérő Gospel kórus hirdet, amely után szeretetvendégséget tartanak.
Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye hivatala azt közölte: pünkösdvasárnap Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mutat be szentmisét az esztergomi bazilikában. A szertartás keretében esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesülnek a bérmálás szentségében.
Pünkösdhétfőn az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye ifjúsági és családi napját, a karizmák ünnepét tartják a fővárosi máriaremetei kegytemplom kertjében „Hitetek törékeny, cserépedényben őrizzétek!” mottóval. Ennek keretében Erdő Péter 14 órakor tart tanítást a hitről, majd 15 órakor koncelebrált szentmisét mutat be a jelenlévő papokkal.
Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke pünkösd első napján, vasárnap 10 órától a debreceni Nagytemplomban hirdet igét úrvacsorás istentiszteleten – tájékoztatott a Tiszántúli Református Egyház hivatala.
Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke az MTI-nek elmondta: pünkösdvasárnap 11-kor a Deák téri evangélikus templomban, pünkösdhétfőn pedig ugyanott 19 órakor a Jónás és Jézus című oratórium bemutatása keretében tart ünnepi istentiszteletet.
Pünkösdkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelét és az egyház megszületését ünnepli a kereszténység. A püspökök erre emlékezve szolgáltatják ki a bérmálás szentségét. Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották az úgynevezett hetek ünnepét, amelyet hellenista hatásra pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv – számos más nyelv mellett – ebből származtatja az ünnep ma használatos nevét.
A keresztények kezdettől fogva a húsvéthoz kötötten tartották meg az ötvenedik napot. Pünkösdkor három fontos esemény történt: a Szentlélek eljövetele, az egyház alapítása, illetve az egész világra kiterjedő missziós munka is ekkor vette kezdetét.
Forrás: mti