A NATO vezetői kétnapos, hétfőn véget ért chicagói tanácskozásuk során elfogadták az afganisztáni csapatkivonás stratégiáját, döntöttek a rakétapajzs kiépítéséről, az „okos védelem” bevezetéséről és elfogadták az elrettentési és védelmi keretek felülvizsgálatát.
Az Észak-atlanti Tanács csúcstalálkozójának részvevői úgy határoztak, hogy a jövő év közepére az afgán erőknek engedik át az irányítást az országuk biztonságának szavatolásában. Az afganisztáni NATO-erők a harci feladatokról fokozatosan a támogatói szerepre térnek át.
A NATO tagállamai megerősítették korábbi elhatározásukat, hogy a francia csapatok zömének idei távozásától függetlenül, 2015-ig vonják ki harcoló egységeiket Afganisztánból. A szövetség küldetése 2014-től a kiképzésre és a tanácsadásra korlátozódik majd. Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatás szerint a NATO döntése Magyarországra nézve is azzal jár, hogy maradnak olyan katonai erői Afganisztánban, amelyek ebben az új szakaszban is ellátnak majd a NATO munkamegosztásából rájuk eső feladatokat.
Megállapodás született az afgán haderőnek a NATO-erők kivonása utáni finanszírozásáról is, ami évi 4,1 milliárd dollárba kerül majd, ha a helyi hadsereg és rendőrség létszámát, amelyet az átmenet végig 352 ezerre duzzasztanak majd, a „fenntartható” 228.500-ra csökkentik.
A fenntartás költségeihez Kabul évi 500 millió dollárral járul majd hozzá, az amerikai kormány 2,3 milliárd dollár befizetését tervezi, a koalícióban részt vevő többi országtól pedig 1,3 milliárd dollárnyi hozzájárulást vár.
Orbán Viktor bejelentette: Magyarország 2015-től 2017-ig évi félmillió dollárt ajánl fel erre a célra. A kormányfő szerint a másfél millió dolláros összeg reális tehervállalás és igazodik Magyarország gazdasági állapotához.
Törökország évi 20, Ausztrália 100, Nagy-Britannia 110, Olaszország 120, Németország pedig 195 millió dollár befizetését ígérte. Nem hivatalos források szerint Washington Franciaország 256 millió, Kanadától pedig 125 millió dollár hozzájárulást vár.
A NATO-csúcs részvevői felszólították Pakisztánt, hogy „amilyen hamar csak lehet”, újból nyissa meg az Afganisztánba vezető szárazföldi tranzitútvonalakat, amelyek létfontosságúak mind a szövetség utánpótlásának szállításában, mind a kivonulási tervek végrehajtásában. Iszlámábád azután blokkolta ezeket az útvonalakat, hogy tavaly novemberben egy NATO-légicsapásban 24 pakisztáni katona életét vesztette. Noha a csúcson Aszif Ali Zardari pakisztáni elnök is részt vett, azt utak blokkolásának feloldásáról nem sikerült megegyezni.
A szövetség bejelentette az Európa védelmére szánt rakétapajzs első fázisának létrehozását. Ennek első lépéseként az amerikai irányítás alól a NATO ramsteini parancsnoksága alá helyeztek egy Törökországban működő csúcstechnológiás radarrendszert, s ide került az SM-3-as elfogó rakétákkal felszerelt, a Földközi-tengeren állomásozó Aegis osztályú amerikai fregattok és Lengyelországba és Romániába telepített elfogó vadászgépek irányítása.
A szövetségesek megállapodtak, hogy egymilliárd dollárt költenek a rakétavédelem vezetési, irányítási és kommunikációs rendszerének kiépítésére. A teljes európai rendszert az „átmeneti kapacitás” fejlesztésével, a tervek szerint 2018-tól állítják majd hadrendbe.
A NATO-vezetők jóváhagyták a szövetség elrettentési és védelmi kereteinek felülvizsgálatát, amelynek során eldőlt, hogy a NATO-nak milyen hagyományos, nukleáris és rakétavédelmi erőkkel kell rendelkeznie a kor körülményeihez alkalmazkodó képességeinek fejlesztése érdekében. Eldőlt, hogy a szövetség felkészülhet az Európába telepített, nem stratégiai nukleáris erő „átgondolt és kölcsönös” csökkentésére.
A NATO Chicagóban megerősítette, hogy mindaddig nukleáris szövetség marad, ameddig ilyen fegyverek léteznek, és ameddig ezek a szövetség szempontjából biztonságosak és hatékonyak maradnak, de továbbra is cél az ezektől való függőség csökkentése. A NATO továbbra sem irányul senki ellen és a szövetség sohasem vet be atomfegyvert olyan, nukleáris fegyverrel nem rendelkező államok ellen, amelyek betartják az atomsorompó-egyezményt.
A NATO megállapodott a szövetségi felszínellenőrzési rendszer létrehozásában, amely első lépcsőben öt, az amerikaiak által Líbiában alkalmazott Global Hawk drónból áll majd.
A tagállamok megállapodtak a saját légierővel nem rendelkező balti államok légterének további közös védelmében, amelyben Orbán Viktor bejelentése szerint Magyarország is rész kíván vállalni.
Hende Csaba védelmi miniszter közölte, hogy a 2015 és 2018 közötti időszakban négy hónapig magyar Gripenek állomásoznak majd egy litvániai bázison, ami egyben kiképzési lehetőség is a magyar pilótáknak. Ennek költségeihez a balti államok is hozzájárulnak.
A tagállamok úgy döntöttek hogy az „okos védelmet” teszik meg új gondolkodásmódjuk alapjává. A miniszterelnök kifejtette: az úgynevezett „okos védelemhez” – vagyis a párhuzamosságok kiiktatásához – Magyarország a légvédelmi erejével tud hozzájárulni.
A NATO további bővítésével kapcsoltban Hillary Clinton amerikai külügyminiszter a négy tagaspiráns ország – Macedónia, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Grúzia – diplomáciájának vezetőit fogadva kijelentette, hogy Washington „elkötelezett marad a nyitott ajtók politikája iránt”, és reméli, hogy a chicagói volt az utolsó NATO-csúcs, amelyen nem bővítették a szövetséget.
„A magyar kormány teljes mellszélességgel támogatja Macedónia és Montenegró mielőbbi NATO-csatlakozását” – jelentette ki a chicagói csúcson Orbán Viktor miniszterelnök.
Forrás: mti