A baktériumokat, különösen közkeletű, de pontatlan nevükön a bacilusokat sokan kiirtandónak, ártalmasnak tartják, és fertőtlenítők, antibiotikumok hadát vetik be ellenük. Pedig a bennünk élő bélflóra jó része nemcsak jó hatású, hanem nélkülözhetetlen is.
Élők az élőért
A természet egyik csodája, hogy az élő szervezetek maguk is életteret adhatnak más élőknek. Így van ez az emberek esetében is: testünk rejtett zugaiban, a nyálkahártyák felszínén milliárdnyi apró élőlény, baktériumok tömege található. Betelepülésük rögtön a születés után elkezdődik, amint az újszülött keresztülhalad a szülőcsatornán, illetve ahogy először táplálékhoz jut. Legnagyobb részük a bélrendszerben található.
A vékony- illetve főleg a vastagbelek nyálkahártyáin élő, mintegy félezer fajta baktériumtöbbsége nemcsak nem ártalmas, hanem épp ellenkezőleg, fontos, elengedhetetlen szolgálatokat tesz a szervezet kiegyensúlyozott működéséért, egészségének fenntartásáért. Kapcsolatba lépnek a bélnyálkahártya sejtjeivel, védik a bélrendszert a kórokozó, toxint termelő, fertőzést okozó baktériumtörzsek megtelepedésétől, segítik a szervezet védelmi rendszerét, az immunsejtek termelődését. Hozzájárulnak az emésztési folyamatokhoz, például a kalcium, a vas és a magnézium felszívódásához, több vitamin, például a B- és K-vitaminok termelődéséhez, serkentik a bélmozgást. A baktériumok anyagcseréje közben rövid szénláncú zsírsavak és különböző aminosavak (arginin vagy glutamin) termelődnek.
Színes, rejtett lakóközösség
A bélrendszerben lakó hasznos, jótékony baktériumok, az ún. probiotikumok alkotják a bélflóra állandó részét. Mennyiségüket két adat jellemzi legjobban: számuk meghaladja a gazdaszervezet, az emberi test sejtjeinek számát, és össztömegük több kilót tesz ki. Fajtájuk igen változatos, a legismertebbek közöttük a Lactobacillus törzsek és az ún. Bifidobaktériumok. Van több olyan törzs is, amelyeket kórokozóként ismertünk meg, mert a szervezeten kívül kerülve fertőzést okozhatnak, de a bélflóra lakójaként ártalmatlanok, sőt, maguk is védik a szervezetet az egyéb patogén mikrobáktól. Ilyen például a Streptococcus termophilus és az Enterococcus faecalis.
Pásztormatuzsálemek, avagy a joghurt titka
Legendák szólnak arról, hogy a Kaukázus lakói vagy a Balkán hegyi pásztorai között az átlagosnál nagyobb számban élik meg az emberek a már-már matuzsálemi, száz éves életkort. Mivel ezt a feltételezést a statisztikák is alátámasztották, száz évvel ezelőtt egy orosz mikrobiológus-gerontológus kíváncsi lett ennek a hátterére. A Pasteur Intézetben dolgozó Ilja Mecsnyikov a korai öregedés és a halál okát a vastagbélben lévő rothasztó baktériumok által termelt mérgeknek tulajdonította, és kereste azt az anyagot, táplálékot, amely ezeket pusztítja.
A „csodaszert” a fermentált tejkészítményekben gondolta megtalálni: úgy vélte,a bolgár pásztorok közt előforduló kiugróan magas életkor annak köszönhető, hogy sokat fogyasztanak a savanyított kecsketejből (joghurtból), és bizonyára az abban lévő tejsavbaktérium pusztítja el a rothasztó baktériumokat. Azt tapasztalta ugyanis, hogy ez az ital különösen jót tesz az emésztésnek, elősegíti a vastagbélben zajló felszívódási, méregtelenítési folyamatokat, a mérgező, rothadó anyagok, a salak ürülését. A tej alvadását előidéző baktériumot a Pasteur intézetében ki is tenyésztette, és bolgár tejbacilusnak, Lactobacilus Bulgaricusnak nevezte el. Noha Mecsnyikovnak sem sikerült a hosszú élet titkát, a minden körülmények között alkalmazható elixírt felfedeznie, de kutatásai ráirányították a figyelmet a hasznos bélbaktériumokra, előkészítették a probiotikumok igazi szerepének megismerését, így munkásságáért méltán kapott Nobel-díjat.
Együtt jobb
Az, hogy a jó baktériumok az egészséges szervezet egyensúlyának fenntartásában fontos szerepet játszanak, régóta ismert. Akadályozzák a kórokozók megtapadását, sőt pusztítják is azokat, serkentik az immunfolyamatokat, fontos anyagokat, vitaminokat, metabolitokat termelnek. Több kísérlet folyt azzal kapcsolatban, hogy a probiotikumok jó tulajdonságai segíthetnek-e egyes betegségek kezelésekor is. Úgy találták, hogy a probiotikumot tartalmazó, ún. funkcionális élelmiszerek, illetve a probiotikus készítmények hatékonyan hozzájárulnak többféle kórkép gyógyulásához. Így például a Crohn-betegségben alkalmazva a tünetek enyhülését, az immunműködés erősödését tapasztalták. Gyerekeknél egyes vírusfertőzés okozta hasmenés (pl. rotavírus) enyhülését, gyorsabb gyógyulást értek el probiotikumok által.
A laktóz intolerancia esetében és egyes allergiás betegségeknél is tapasztaltak kedvező hatást. Javítani tudták a hatékonyságot azzal, ha nem egyféle probiotikumot adtak a betegnek, hanem több hasznos baktériumtörzs egyidejű visszatelepítéséről, pótlásáról gondoskodtak. A jó tapasztalatokon felbuzdulva ma a legtöbb, probiotikumok visszatelepítésére ajánlott készítmény több komponensből áll, például a Lacto- és a Bifidobaktériumokat szükség esetén egyszerre pótolják.
Forrás: mti