Magyar királynék és koronázó püspökök címmel nyílott kiállítás a veszprémi érseki palotában szerdán, ezzel megkezdődött a hat napon át tartó Gizella-napok rendezvénysorozat is.
Erzsébet királyné születésének 175. és koronázásának 145. évfordulóján, illetve Zita királyné születésének 120. évfordulóján, boldoggá avatási perének kezdetén emlékezik a kiállítás a két királynéra, valamint az őket koronázó két tudós püspökre, Ranolder Jánosra és Hornig Károlyra.
„Szociálisan érzékenyek voltak és támogatták a művészeteket” – jellemezte őket Márfi Gyula veszprémi érsek megnyitó beszédében. Hozzátette: a pompa távol áll Jézustól, de a művészi szépség illik hozzá és egyházához, ezért is tették látogathatóvá az érseki palotát, valamint azzal a nem titkolt szándékkal, hogy akik ebbe a múzeumba betérnek, közelebb kerülnek a kereszténységhez is. „Több emberként menjenek el, mint amilyenként jöttek” – kívánta a látogatóknak az érsek.
Porga Gyula (Fidesz-KDNP) polgármester kiemelte: a 21. Gizella-napok nyitórendezvényével magasra tették a mércét, de a fesztivál többi része is hasonlóan magas színvonalú lesz. Mint elmondta, Veszprém a magyar királynék városa, bár leginkább Gizella nevét fűzik össze vele, ám az idei fesztiválon a többi királynéról is megemlékeznek. „Hihetetlen szerencse, hogy gazdag történelmi múltat hagytak ránk őseink, amit meg kell őrizni, miközben a város mai, pezsgő jelenét is megmutatjuk” – fejtette ki a polgármester.
Habsburg György nagyanyja, Zita királyné alakját idézte a hallgatóság elé. Mint kifejtette, mélyen vallásos volt, egész életében pozitívan gondolkodott, még a legnagyobb baj közepette is. Hozzátette: a Habsburg-család hányatott sorsa miatt sok régi tárgy, emlék odaveszett, sok mindent államosítottak, de két, őseit ábrázoló érmét a kiállítás rendelkezésére tudta bocsátani.
Ahogy Brigitte Hamman is így tett, magángyűjteményének néhány darabját a veszprémi kiállításnak kölcsönözve. Az író, történész Erzsébet királyné életéről beszélt, a fiatal, üde lány nehéz küzdelmeiről, amik királynői státuszával jártak.
„A tárlat célja megemlékezni arról, hogy Veszprém a legkorábbi szent istváni alapítású püspökségek egyike. A veszprémi püspök királyné koronázási jogot kapott, és ő volt a királyné kancellárja” – mondta a Veszprémi Érsekség Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjteményének vezetője, Udvarhelyi Erzsébet.
A két helyszínen látogatható koronázási kiállítást Szelényi Károly Magyar koronázási jelvények című kamara kiállítása gazdagítja. A tárlat legreprezentatívabb darabjai közé tartozik a koronázási palást 1867-ben Bécsben készült másolata, amelyet Erzsébet királyné ajándékozott a veszprémi püspöknek. Szintén különlegesség az Erzsébet királyné koronázási díszruhájából készült miseruha-készlet, a velencei Vetési kazula vagy az Erzsébet és Zita királyné által adományozott pásztorbotok. A tárlat Gizellától Zita királynéig mutatja be a magyar királynékat.
A Magyar királynék és koronázó püspökök című tárlat október 15-ig tekinthető meg, hétfő kivételével naponta 10-17 óráig.
Forrás: mti