Az egykori román politikai rendőrséggel, a Securitatéval való együttműködése miatt lemondásra szólította fel Tőkés László a református egyház egyik esperesét, Nagy Sándort.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület volt püspöke közleményében súlyosnak ítélte, hogy Nagy Sándor nagykárolyi esperes annak ellenére nem mondott le egyházi tisztségéről, hogy mind a Securitate Irattárait Átvilágító Országos Tanács (CNSAS), mind az Egyházkerületi Átvilágító Bizottság (EÁB) megállapította a román politikai rendőrséggel való egykori együttműködését. Az esperes egyházi tisztsége mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőjeként a Szatmár Megyei Tanácsnak is tagja.
Tőkés megdöbbentőnek találta, hogy Nagy Sándor – akit Moldovan Ilie fedőnévvel szervezett be besúgói közé a Securitate – két évvel az elmarasztaló határozatok után is „rezzenetlen cinizmussal tölti be az esperesi széket, – a közelgő választások időszakában – arról nem is beszélve, hogy a Szatmár Megyei Tanácsnak is oszlopos RMDSZ-es tagjaként fejti ki kétes tevékenységét”.
Tőkés megjegyezte: kerüli, hogy az RMDSZ káderpolitikájába beleszóljon, ezért csak az egyházi vonatkozásokkal foglalkozik. „Az egyházkerület előző püspökeként, valamint a magyar és az európai közélet szereplőjeként, egyházunk és magyarságunk iránti felelősséggel szólítom fel ismét nevezettet, hogy azonnali hatállyal mondjon le – törvényellenes módon megszerzett – egyházi tisztségéről” – áll Tőkés közleményében.
A közleményhez csatolt átvilágítási dokumentumokból kiderül, a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) megállapította, hogy Nagy Sándort Moldovan Ilie fedőnévvel szervezték be 1985-ben a politikai rendőrség besúgói közé. Az átvilágítók azonban nem találtak a fedőnéven jegyzett besúgói jelentéseket. Ezekre csupán a tartótiszt beszámolói utalnak. A tartótiszt egyik beszámolójában 15, egy későbbiben további 14, egy harmadikban pedig újabb 19 besúgói jelentésről tesz említést. A CNSAS arra a következtetésre jutott, hogy az irattárban megtalált dokumentumok alapján Nagy Sándor nem minősíthető a Securitáté besúgójának.
Az egyházi átvilágító bizottság a tartótisztek jelentéseiből arra is következtetett, hogy Nagy Sándor két alkalommal pénzt kapott az információszolgáltatásért. Nagy Sándor az egyházi átvilágítás során tagadta, hogy együttműködött volna a politikai rendőrséggel, kijelentette, ő legfeljebb csak rábólintott a kihallgatásokon elhangzott állításokra. Az egyházi vizsgálat nyomán az Egyházkerületi Elnökség írásos intésben részesítette Nagy Sándort, és „az Egyházkerületi Közgyűlés előtt megtartott nyilvános bűnvallásra szólította fel”.
Forrás: mti