Nagy-Britannia bizonyos „szerény és ésszerű” biztosítékokra tartott igényt nemzeti érdekeinek védelmében a múlt heti brüsszeli EU-csúcson, ezeket azonban nem kapta meg, ezért vált szükségessé az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezménytervezet brit vétója – közölte hétfőn a londoni parlamentben David Cameron.
A konzervatív párti brit miniszterelnök, aki az alsóházi képviselőket tájékoztatta a Brüsszelben történtekről, kijelentette: Nagy-Britannia is egyetért azzal, hogy szükség van az euróövezeti költségvetési fegyelem jelentős szigorítására a piaci bizalom visszaszerzése érdekében, a kérdés csak az, hogy ez miképp valósul meg.
London a világ első számú pénzügyi szolgáltatási központja, és a brit kormány mindössze annak biztosítását kérte, hogy „egyenes legyen a pálya” a szabályozást illetően az európai pénzügyi szolgáltatási szektor egészében – mondta Cameron, akinek parlamenti nyilatkozata alatt feltűnően hiányzott a képviselői ülésteremből Nick Clegg miniszterelnök-helyettes.
Clegg, aki az erőteljesen EU-párti Liberális Demokratákat képviseli a konzervatív-liberális brit kormánykoalícióban, nem titkolja, hogy nem ért egyet Cameron vétójával. A politikus már előző nap kijelentette a BBC-nek, hogy „mélységes csalódottsággal” fogadta az egyezmény uniós szintű elfogadását megakadályozó brit vétó hírét. Clegg tartózkodott ugyan a miniszterelnök személyes bírálatától, de közölte: „kirívóan elhibázottnak” tartja azoknak az EU-szkeptikus konzervatív képviselőknek a hozzáállását, akik „arra biztatták (Cameront), hogy tanúsítson bulldogmentalitást” a brüsszeli EU-csúcson.
A londoni alsóházban tartott hétfő esti beszámolójában Cameron azonban kijelentette: szerinte azok vannak „alapvető tévedésben”, akik szerint a javasolt szerződésmódosítás kizárólag az euróövezet védelméről szólt volna, és így Nagy-Britanniának nem kellett volna beavatkoznia a módosítás elfogadásába, vagy ragaszkodnia az általa kért biztosítékokhoz. „Egy euróövezeti szerződés létrehozása a már létező EU-szerződésen belül megfelelő biztosítékok nélkül számunkra is megváltoztatta volna az EU-t” – mondta.
Cameron szerint ez nem csupán újabb bürokráciát jelentett volna, és nem csak azt, hogy euróövezeti országokra vonatkozó szabályokat és hatásköröket építettek volna be közvetlenül az EU-szerződésbe, de azt is, hogy az EU egészének jellege megváltozik, az egységes piac egészét erősítő, kiegyensúlyozó elemek nélkül megerősítve az euróövezetet. „Nem akartuk, hogy ez a kiegyensúlyozatlanság beleszövődjön a szerződésbe megfelelő garanciák nélkül” – tette hozzá a brit kormányfő.
Cameron szerint csak a megfelelő biztosítékokkal ellátott szerződés, vagy a szerződés elmaradása között lehetett választani, és a kialakult helyzetben a szerződés elvetése volt a helyes válasz.
A miniszterelnök hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Nagy-Britannia továbbra is az EU teljes jogú tagja, és „az is akar maradni”. „Én azonban olyan EU-ban hiszek, amelyet nem egy blokk merevsége, hanem egy hálózat rugalmassága jellemez” – fogalmazott a brit kormányfő.
Cameron szerint „aligha meglepő”, hogy azok az országok, amelyeknek szerződéses kötelezettségük az euró meghonosítása, úgy döntöttek, hogy a jelenlegi valutauniós tagállamokkal együtt részt vesznek az euróövezetre vonatkozó jövőbeni egyezmények kidolgozásában. „Ezek az országok olyan szerződésről fognak tárgyalni, amely példátlan mértékű nemzetállami hatalmi jogköröket ruház át Brüsszelre … egyesek költségvetéseit gyakorlatilag az EU-bizottság fogja ellenőrizni és átírni … Nagy-Britanniában ez nem fog megtörténni” – mondta hétfői parlamenti beszámolójában a brit miniszterelnök.