A közszolgálati tisztviselőkről szóló, illetve az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit tartalmazó törvényjavaslat tárgyalását folytatta az Országgyűlés a hétfő késő esti és a keddre virradó éjjeli órákban. A képviselők mindkét részletes vitában időkeretben szólalhattak fel.
A köztisztviselői törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatokat ismertettek
A szocialista Ipkovich György a vitában kitért arra, hogy szerinte a kormánypárt „szép” elvekről beszél, de közben a munkavállalókat két hónapos határidővel indokolás nélkül el lehet küldeni.
Közölte: nem az a veszélyes, hogy kicserélik a garnitúrát, hanem az, hogy ha ehhez hozzászoknak. A szakmában a képviselő szerint az a feltételezés alakult ki, hogy nem a szakmai tudás, hanem a politikai képviselet számit majd.
Rétvári Bence államtitkár szerint korábban nem sikerült a közigazgatási hivatalokat felállítani, és a magyarorszag.hu oldal is üzemképtelenné vált. Szerinte a szocialisták nem akarják megújítani a közigazgatás rendszerét.
Hozzátette: a kormányváltás után zökkenőmentesen lezajlott a kormányhivatalok átalakítása és 800 tisztviselőt küldtek el, szemben az előző kormányváltással, amikor 12 ezerrel csökkent a létszámuk.
Kaufer Virág (LMP) felszólalásában nehezményezte, hogy a kormány egyetlen módosító javaslatukat sem fogadta el, majd kitért arra, hogy a részmunkaidős foglalkoztatás szerinte nem hoz majd megfelelő eredményeket a kisgyermekes szülőknél.
Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik) ellenezte a kötelező kamarai tagságot a közszolgáknál, ezért módosító javaslatot nyújtott be. Elmondta azt is, hogy a „méltatlanság” nagyon tág fogalom a munkavállalók kirúgásával kapcsolatban.
Rétvári Bence államtitkár a vitában elhangzottakra úgy reagált: a cél, hogy ne maradjanak olyan munkavállalók, akik alkalmatlanok erre a feladatra, a szolgálati viszonyokat pedig azért vonták össze, hogy a tapasztalattal rendelkezők ne hagyják el a pályát.
Folytatódott az alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló vita
Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével „lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére”.
Nemény András (MSZP) a törvényjavaslat részletes vitájában azt mondta, a kabinet rossz irányba kormányozta az országot, az előterjesztéssel pedig az a szándéka, hogy bűnbakot keressen és gumicsontot dobjon a közvéleménynek.
A Jobbik padsoraiból szóló Gaudi-Nagy Tamás ünnepi pillanatnak nevezte, hogy felszólalhat e javaslat tárgyalásakor. Mint mondta, a kormánypárti politikusok előterjesztése utat nyit a teljes körű igazságtételhez, ehhez azonban szerinte szükség van pártja módosító javaslatainak elfogadására is.
Az ellenzéki képviselő a „bűn nem maradhat büntetlenül” elvre hivatkozva az MSZP feloszlatását, illetve az MSZMP-től örökölt vagyonának elvételét javasolta. A jobbikos politikus emellett kezdeményezte, hogy az önkényuralmi rendszer valamennyi fenntartóját száműzzék a közéletből, és biztosítsanak megfelelő anyagi kárpótlást az 1989 előtti áldozatok hozzátartozóinak és sértettjeinek.
Frakciótársa, a szintén jobbikos Novák Előd ezzel szemben úgy fogalmazott, nincs helye ünneplésnek, mivel szemfényvesztésnek, színjátéknak tartja a javaslatot. Kiemelte: az előterjesztés preambulumában megfogalmazott megállapításokat nem követik érdemi intézkedésekre utaló konkrét javaslatok, így azok várhatóan elmaradnak majd.
A szocialista Ipkovich György felesleges múltbarévedésként értékelte a kormánypárti képviselők javaslatát, meglátása alapján pedig ideológiai múltja miatt mindegyik parlamenti frakciónak „kellő oka lenne a szerénységre”.
Hozzátette: az MSZMP vagyoni örökségét felosztották a húsz évvel ezelőtti politikai közösség körében, a korábbi állampárt 800 ezer tagjából pedig sokan a kormányban, a minisztériumokban, a parlamentben ülnek. Ipkovich György ezért azt szorgalmazta, hogy sárdobálás helyett a nemzeti megbékélés vezérelje a pártokat.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője azt mondta, a javaslat preambulumában kimondottak igazságával egyetértenek, de azok szerinte nem valók az új alaptörvénybe.
Az ellenzéki képviselő szerint az MSZP megbélyegzése túl van azon a határon, amelyet a parlamenti diskurzusokban alkalmazni szoktak. Egészen más lenne, a helyzet, ha a Fidesz a preambulum szövegét nem az alaptörvénybe, hanem csak egy sajtónyilatkozatba szánta volna.
Hozzátette: amennyiben a kormányoldal valóban a múlt tisztázásának őszinte szándéka vezette volna, akkor ahhoz a lehető legtöbb embert meg kellett volna nyernie, köztük azt az egymillió választópolgárt is, akik az előző voksoláson a szocialista pártra szavaztak.
A vitában nem szólalt fel fideszes, illetve kereszténydemokrata képviselő.
A javaslat tárgyalásának lezárása előtt, Varga István (Fidesz) előterjesztőként elmondott zárszavában ugyanakkor azt mondta, ha húsz év késéssel is, de végre cezúrát kellene húzni az előző rendszer lezárásaként, így szerinte kiderülhetnek ki állt a a jó és ki a rossz oldalon.
A kormánypárti politikus nagy jelentőségűnek minősítette, hogy az előterjesztés „legalább elvi szinten végérvényesen lezárhatja a múltat”, ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy a magyar társadalom számára jelenleg nem az igazságtétel jelenti a legnagyobb problémát. „Nem ennek van most reneszánsza” – fogalmazott.
A levezető elnök mindkét javaslat részletes vitáját lezárta.
Forrás:bkgy/btiv/bzt MTI