A Bácska nyugati részén fekvő bácsi vár nem fekszik közvetlenül a Duna partján, mégis azon erődítmények sorát indítja Szerbiában, amelyek a nagy európai folyóhoz, a Dunához kötődnek. A várat 1192-ben említik először, egykor egy erődrendszer központja volt – írja az Újvidéken megjelenő Magyar Szó.
Azután ott van Újvidékkel átellenben, a Duna másik oldalán Pétervárad. „Elég egy rövid sétát tenni a mai formáját 1692 és 1780 között elnyerő péterváradi várban, hogy rájöjjünk arra, igazán megérett a helyzet, hogy méltányosabban bánjunk vele. Már csak azért is, mert Újvidék jelképének számít, értékes és közkedvelt hely.
Az újság riportere arra keresi a választ, hogy milyen mércék alapján kerülhet fel a világörökség listájára valamely történelmi nevezetesség. Szeptember első napjaiban ugyanis a péterváradi várkomplexum ismét kimaradt az UNESCO világörökségi listájának szerbiai jelöltjei közül.
Péterváradnak legalább kivételes fontosságú műemléknek kellene lennie ahhoz, hogy felkerüljön a listára, de nem az. Pétervárad vetekszik Bács városának és környékének és a smederevói (középkori nevén szendrői) vár szépségével és jelentőségével.
Az UNESCO mércéi szerint ugyanis nem elég egy jellegzetességgel előrukkolni, hanem a környéknek is autentikusnak kell lennie. A szendrői vár regionális értelemben fontos szerepet tölt be, értékes európai kulturális és idegenforgalmi célponttá vált.
A középkori szerbiai várak közül talán a legjobb állapotban a fővárosi, a kalemegdáni vár van.
Ózer Ágnes muzeológus, történész, az újvidéki Városi Múzeum főtanácsosa a Magyar Szónak elmondta, hogy milyen előfeltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a szakosított ENSZ-szervezet egyáltalán felfigyeljen egy-egy kiemelkedő műemlékre. Mint leszögezte, a péterváradi vár Szerbiában jelentős műemlék, és semmi egyéb. A vár 1948-ban került állami védelem alá műemlékként, tehát nem kivételes, vagy nem nagyon fontos műemlék. Tudni kell, hogy az UNESCO nem foglalkozik ezzel a kategóriával, ehhez legalább kivételes fontosságú műemléknek kellene lennie. Erre a rangra a szerb köztársasági képviselőház emelhetné.
A smederevói (szendrői) vár viszont nagy eséllyel pályázhat arra, hogy felkerüljön a világörökségi listára. A huszonegy szerbiai vár közül tehát hét a Dunához kötődik vagy épp a Duna mellett van: az említetteken túl még a Fehértemplomra néző Ram, a festői szépségű Galambóc (Golubac), és a legkeletibb, a Fetislam Kladovónál.
„Ezeknek a történelmi-kulturális jelentőségű építményeknek két közös vonásuk van: egyfelől restaurálásra szorulnak, másfelől távolról sincsenek kihasználva kulturális, idegenforgalmi célokra. Pedig mindenképp megfelelnek, vagyis megfelelnének kellő gondoskodás, ráfordítás esetén. Bűn átengedni őket az enyészetnek, és nem viselni gondjukat” – írja a Magyar Szó.
Forrás:kvi/kbt MTI