2012-ben 1400 milliárd forintnak kell kimennie a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt forrásokból a magyar gazdaságba – emelte ki Orbán Viktor a százötvenezredik Széchenyi Kártya és az első agrár Széchenyi Kártya átadása alkalmából rendezett ünnepségen a parlamentben csütörtökön.
Mint azt a miniszterelnök kifejtette, az elmúlt kormányzati ciklusokban a Széchenyi Kártya szinte ellehetetlenült, az állami lakástámogatás megszűnt, volt helyettük azonban devizahitelezés. Nyilván nem volt egyszerű életben tartani a programot, sőt ezenfelül még nevét is megóvni – adott hangot hálájának Orbán Viktor.
A kormányfő ünnepi beszédében rámutatott, a bankokkal igenis lehet együttműködni, a Széchenyi Kártya története erre a legjobb bizonyíték. A miniszterelnök szólt arról is, hogy óvatosan, de határozottan különbséget kell tenni közgazdász és gazdaságpolitikus között. Ugyanis a gazdaságpolitikus, ellentétben a közgazdászokkal, nem elméletekkel, hanem az adott ország lehetőségeivel dolgozik, s nap mint nap gyakorlati lépéseket kell tennie – jegyezte meg.
Cél a 95 százalék
Orbán Viktor kitért Matolcsy György Heti Válasznak adott interjújára is. A gazdasági miniszter arról beszél, hogy nem különféle anomáliákról van szó, a recesszió veszélyével kell szembenézni. Ezért a gazdasági növekedés érdekében a banki csatornákon túl másfajta gazdaság-finanszírozási csatornákat is el kell indítani, amire az egyik legjobb példa a Széchenyi Kártya – fogalmazott a miniszterelnök. A kormányfő kulcskérdésnek tartja, hogy európai uniós forrásokból lehívható pénzeket minél gyorsabban ki kell helyezni a magyar gazdaságba. 2012-ben 1400 milliárd forintnak kell kimennie a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által kezelt forrásokból a magyar gazdaságba. A 2013-ban véget érő, de a források kifizetésére további 2-3 évet jelentő hétéves uniós költségvetési ciklus végére az elérhető források 95 százalékának ki kell kerülnie a magyar gazdaságba. Ha ez sikerülne, azzal csúcsot állítanánk fel – szögezte le.
„Minden centiméterért meg kell küzdenünk”
A Széchenyi Kártya program nem beszéd, szöveg, nem üres ámítás, hanem valódi cselekvés. Az európai válság közepette egy mély gödörből próbálunk kijönni, mely lassan megy. Amit nyolc éven keresztül rongáltak, azt nem lehet 1-1,5 év alatt kijavítani. Minden centiméterért meg kell küzdenünk, és ebben a küzdelemben minden egyes Széchenyi Kártya egy kis kapaszkodó felfelé – fogalmazott a miniszterelnök. Leszögezte: a kormány célja, hogy a magyar polgárok életlehetőségei bővüljenek, és életfeltételei javuljanak, ezekből világos teendők következnek a gazdaságpolitikára nézve is. Amin a kormányzat dolgozik, az egy új gazdasági modell, melynek a munka az emberi erőfeszítéssel létrejövő értékteremtés az alapja – fejtette ki Orbán Viktor. Ha 2002 után a polgári kormány folytathatta volna a munkáját, akkor az új gazdasági modell már létezne – fűzte hozzá.
„A gazdasági élet és annak megoldásai mindig legalább egy lépéssel az egyetemi előadások előtt járnak”
Gyakran azzal kritizálnak bennünket, hogy egy új gazdasági modell kialakítása során nem alkalmazkodunk a tankönyvekben szereplő tételekhez – mondta a miniszterelnök. Ezzel összefüggésben felidézett egy anekdotát, mely szerint, amint egy gazdaságpolitikai iskola elavulttá válik, azon nyomban elkezdik tanítani az egyetemen, és ezeket az idejét múlt gazdasági nézeteket népszerűsítik. Ez nemcsak magyar jelenség, jellemző az egész világban – tette hozzá.
A gazdasági élet és annak megoldásai mindig legalább egy lépéssel az egyetemi előadások előtt járnak – fogalmazott a kormányfő. Kiemelte: ha nem így lenne, akkor a gazdasági egyetemek hallgatói legnagyobb számban a hagyományos professzori előadásokra járnának, és nem pedig a gazdasági élet vezető szereplőinek alkalmankénti vendégprezentációira.
A jövő háborúját nem lehet az elmúlt háborúk haditerveire alapozni
Ugyanakkor Orbán szavai szerint ismert az a közbölcsesség is, hogy az a legveszélyesebb haditerv, ha a jövő háborúját az elmúlt háborúk haditerveire alapozzuk. Ezzel összefüggésben kijelentette: ezért ha új kihívásokra kell választ találnia egy gazdaságpolitikának, akkor új szemléletre van szükség. Mint kifejtette: nem egyszerűen új gazdaságpolitikáról van ilyenkor szó, hanem annak eredményeképpen egy új gazdasági modell is kirajzolódhat az ember szeme előtt. Másfajta, mint amiben az elmúlt húsz év során éltünk.
Az új gazdasági modell alapja a munka
Utalva a fentiekre a miniszterelnök leszögezte: az új gazdasági modell alapja a munka, azaz az emberi erőfeszítés révén történő értékteremtés. Hozzátette: a korábban létező húszéves kétségtelenül zavaros magyar gazdasági modell egyik jellemzője éppen az a fajta spekuláció volt, amelynek a tartalékai 2010-re nemcsak hazánkban, de az egész világon kimerültek.
Vannak azonban olyan tendenciák, amelyek még a gazdaságtörténetben sem magyarázhatók pusztán számokkal és gazdasági körülményekkel, hanem sokkal inkább a mögöttük meghúzódó lélektani jelenségekkel – mondta. A magyar történelemre utalva aláhúzta: csak a mögöttes lelki motívumokkal volt magyarázható az, amikor a II. világháború után a magyar gazdaságot három év alatt képesek voltunk újjáépíteni. Ezzel párhuzamban Orbán rámutatott: Kína jelenlegi elképesztő gazdasági teljesítménye mögött is meghúzódnak olyan szellemi és lelki mozgatórugók, amelyek csupán gazdasági szempontok alapján nem lennének értelmezhetők.
„Iszonyatos erejű hajtóerő működik bennünk”
Ezzel összefüggésben a miniszterelnök azon véleményének adott hangot, mely szerint a magyarok erős meggyőződése, hogy mélyebben vagyunk annál, rosszabbul áll a gazdaság, mint ahogy egyébként megérdemelnék – hangsúlyozta.
Ennélfogva bennünk, magyarokban működik egy iszonyatos erejű hajtóerő, ami abból fakad, hogy bántja az igazságérzetünket mindaz, ami történt velünk, és az, ahol most vagyunk – húzta alá. Ez magyarázza azt, hogy akármilyen nehéz helyzetben is van a magyar gazdaság, mindig találunk olyan embereket, akik komoly erőfeszítéseket téve és minden erejüket mozgósítva megpróbálnak kikerülni szorongatott helyzetükből, és legkevésbé sem akarnak belenyugodni az éppen kialakult helyzetbe – tette hozzá.
Egy új gazdasági modell fölépítése időigényes folyamat. Az ellene való tiltakozás és elutasítás ma még idő előttinek tűnik – mondta Orbán, hozzáfűzve: az első év csak arra volt alkalmas, hogy megérezzük és megértsük, mégis mi történik majd velünk. Orbán Viktor szerint az elmúlt 20, de könnyen lehet, hogy az elmúlt 60 évben még soha senki sem vállalkozott ilyen nagyívű strukturális reformok sorozatának a végrehajtására egy költségvetési törvényben, egyetlen év alatt. Ez nem érdem, az érdem majd az lesz, ha befejezzük és sikerül – jegyezte meg. Magyarország átszervezését és megerősítését szolgálja a Széchenyi Kártya is – fűzte hozzá.
Forrás:www.fidesz.hu