Koszovóban a legutóbbi események fényében törékenynek tekinthető a biztonsági helyzet, és még nem érettek a feltételek az ottani, NATO vezette nemzetközi erő, a KFOR létszámának további csökkentésére – tájékoztatta Hende Csaba honvédelmi miniszter Brüsszelben az MTI-t a NATO-erők európai parancsnokának helyzetértékeléséről.
Az atlanti szövetség védelmi minisztereinek többsége egyetértett James Stavridis amerikai tengernagy ezen álláspontjával – közölte Hende Csaba a szerdán kezdődött kétnapos miniszteri tanácskozás első szünetében.
A KFOR létszáma korábban hosszú ideig 17 ezer fő volt. A biztonsági helyzet fokozatos javulásával párhuzamosan, a Gate-1-nek és Gate-2-nek nevezett két szakaszban mintegy 5500-ra csökkentették a létszámot. Idén ősszel tervezték a Gate-3-as fázis bejelentését, amelynek nyomán 2500 alá csökkenne a KFOR-létszám. Ezt azonban most elhalasztják, és az MTI diplomáciai forrásból úgy értesült, hogy a NATO katonai vezetése a jövő év elejéig semmiképpen nem kívánja kezdeményezni a Gate-3 végrehajtását.
Hende Csaba azt mondta az MTI-nek: Magyarország szerint a KFOR esetleges későbbi további létszámcsökkentése ügyében óvatosan kell eljárni, és minden lépés megtétele előtt meg kell vizsgálni, hogy adottak-e a feltételek. Jelenleg mintegy 250 magyar katona teljesít szolgálatot Koszovóban a KFOR kötelékében.
A koszovói helyzet megvitatása annak nyomán került fel a napirendre, hogy szeptember 27-én fegyveres incidens robbant ki a KFOR-erők és az észak-koszovói szerb lakosok között a szerb-koszovói határvidéken. Szerda hajnalban, tehát mindössze néhány órával a brüsszeli NATO-ülés megkezdése előtt Kosovska Mitrovicában robbantás történt.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár újságíróknak azt mondta, hogy a koszovói feszültség enyhítésére Szerbiának és Koszovónak a tárgyalóasztalnál kellene kísérletet tennie.
Az atlanti szövetség tagországainak védelmi miniszterei Koszovó mellett a líbiai katonai műveletek remélhetőleg közeli befejezéséről, az afganisztáni átmenetről, illetve a gazdasági kényszer diktálta takarékosság mellett a katonai kapacitások ésszerű fejlesztéséről tárgyalnak Brüsszelben.
Líbiával kapcsolatban egyébként a NATO-ban általános a vélemény, hogy az ottani lakosság megvédését célzó – ENSZ-felhatalmazáson alapuló – katonai műveletek hamarosan befejeződhetnek. Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azonban az ülést megnyitó beszédében hangsúlyozta: a műveletet mindaddig folytatják, amíg az szükséges.
Ami Afganisztánt illeti, továbbra is az a terv, hogy a NATO vezette nemzetközi erő, az ISAF 2014-ig átadja az ország biztonságáért viselt felelősséget az afgán fegyveres erőknek, és attól fogva inkább már csak kiképzési, tanácsadói szerepkört akar ellátni. Az afganisztáni belső megbékélési folyamatot azonban erősen hátravetette, hogy szeptember 20-án önmagát a tálibok küldöttjének kiadó öngyilkos merénylő Kabulban megölte a tálibokkal tárgyalásokat folytató Burhanuddin Rabbani volt afgán elnököt. Rasmussen ezzel kapcsolatban arról beszélt, hogy a biztonsági átadási-átvételi folyamatot ki akarják siklatni, de ez a kísérlet kudarcra van ítélve.
Leon Panetta, az új amerikai védelmi miniszter, aki ebben a hivatali minőségében most először találkozott az Egyesült Államok európai partnereivel, brüsszeli érkezése után tett nyilatkozatában óvott attól, hogy a túlzott spórolás következtében pénzügyi értelemben „kiüresedjen” az atlanti szövetség.
Panettától is elhangzott az amerikai védelmi miniszterek szokásos érvelése azzal kapcsolatban, hogy az európai NATO-országok túl kevés anyagi áldozatot vállalnak a közös védelmi feladatokból, túl nagy teher hárul az Egyesült Államokra. Elődjénél, Robert Gatesnél valamivel árnyaltabb hangot ütött meg azonban, amikor megjegyezte: az lenne ugyan az ideális, ha a tagországok fenntartanák a védelmi költségvetési szintet, de tudja, hogy a pénzügyi válság körülményei közt ez nem valószínű. Ezért – tette hozzá – létfontosságú a védelmi kiadások összehangolása, a korlátozott források lehető leghatékonyabb felhasználása.
A brüsszeli miniszteri tanácskozás közben tartott rövid közös sajtótájékoztatón José Luis Rodriguez Zapatero spanyol miniszterelnök és Panetta bejelentette: Spanyolország is rész vesz a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszerének kialakításában. A spanyol-amerikai megállapodás értelmében a spanyolországi Rota haditengerészeti támaszponton négy AEGIS típusú cirkáló tartózkodik majd, és ezeken a hadihajókon fogják elhelyezni a rakétavédelmi rendszer bizonyos komponenseit. Rasmussen melegen üdvözölte a spanyol-amerikai megállapodást, amely – mint mondta – hozzájárul Európa biztonságának növeléséhez.