Több terhet már ne rakjanak a bankokra – kérte a parlamentet a pénzügyi felügyelet Fideszhez igencsak közel álló elnöke, Szász Károly.
A pénzügyi közvetítőrendszer stabil, hatékonyan működik, de alkalmazkodóképessége határára ért. Szerepét akkor tudja betölteni, ha további terheket nem raknak rá – hangsúlyozta a parlamentben Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöke.
A szervezet tavalyi évéről szóló jelentés általános vitájában ismertette, hogy a magyar pénzügyi szektor hárítani tudta a több éve tartó, s egyre újabb fordulatokat vevő globális gazdasági, pénzügyi válság ostromait. A küzdelem nyomai ugyanakkor szavai szerint egyre kevésbé takarhatók el.
Hangsúlyozta: biztosítani kell, hogy a közvetítőrendszer jövedelmezően működhessen, a képződő jövedelem pedig tőkeként a rendszerben maradhasson, növelve az alaptevékenység kockázatkezelő-képességét. „A jövedelemképződés nem egy ágazat belügye, hanem az egész gazdaság finanszírozásának kulcskérdése” – mondta.
Nem a magas jövedelmezőséget kell támadni, hanem mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a szektor tőkéjével szolgálja és betöltse társadalmi-gazdasági szolgáltatási funkcióját. A pénzügyi közvetítőrendszer olyan éltető infrastruktúra a modern piacgazdaság számára, amely nélkül az nem képes hatékonyan és versenyképesen működni – fogalmazott Szász Károly. Enélkül nélkül nincs növekedés és jólét – tette hozzá.
A hitelintézeti szektor működésének alapja, hogy lejárati és kockázati transzformáció biztosításával segíti a gazdaságban képződő megtakarítások közvetítését a hitelt igénylő gazdasági szereplőkhöz.
A rendszerben lévő tőke a kockázatfelfogó képességet testesíti meg. Amennyiben nem képződik a szektor működése során kielégítő jövedelem, akkor a kockázatfelfogó tőke létjogosultsága kérdőjeleződik meg – hívta fel a figyelmet.
A válság hatására az elmúlt években folyamatosan romlott mind a vállalati, mind a lakossági hitelportfólió. Az értékvesztés és céltartalékképzés 2010-ben mintegy 400 milliárd forinttal rontotta a bankszektor eredményességét. A bankadó pedig az előbbi összeg mintegy harmadával – ismertette.
A hitelintézetek likviditása jelenleg stabil, fizetési kötelezettségeiknek mind forintban, mind devizában eleget tudnak tenni. Az anyabankok azonban visszavonják a hitelezési tevékenység visszaszorulása során felszabaduló likvid – elsősorban likvid deviza- – forrásokat.
Az is kedvezőtlen, hogy – forint- és devizaalapon egyaránt – hiányoznak a gazdaság finanszírozásához szükséges hosszú lejáratú források. Ezért a közeljövőben bevezetésre kerülő likviditásszabályozási eszköztárnak fokozott figyelemben kell részesítenie az intézményi szintű forint- és devizalikviditást mind rövid-, mind középtávon – hangsúlyozta.
A felügyelet elnöke szerint a hitelintézetek tőkehelyzete is stabil, a tőkemegfelelési mutatók magasak, s a rendelkezésre álló tőke nagy része a legjobb minőségű, bármikor hozzáférhető tőkeelemekből áll. Úgy látja azonban: mivel a válságot követő szabályozási elképzelések a bankrendszer tőkehelyzetének radikális megerősítésére irányulnak, a tőkestruktúrában ma még létező, relatív előnyünk a jövőben várhatóan csökkenni fog.
„A jövedelmezőség alacsony szintje melletti korlátozott belső tőkeképződés különösen sebezhetővé teheti a hitelintézetek helyzetét a szabályozási kihívások keltette tőkeszükségletért folyó harcban” – figyelmeztetett. Mindezek mellett a meglévő tőketartalékok a válságban gyorsabban olvadnak el, ezért hitelintézeteink számára kulcskérdés, hogy milyen hatékonyan képesek megfelelni a portfolióminőséggel kapcsolatos kihívásoknak – fogalmazott.
Felhívta a figyelmet arra is: a bankok tulajdonosai mindvégig kiálltak Magyarországon működő érdekeltségeik mellett, sőt támogatták azokat. A támogatási képesség és akarat azonban függvénye saját lehetőségeiknek, üzleti elképzeléseiknek.
Az itteni hitelintézetek tulajdonosai is egyre erősödő nemzetközi kockázatoknak vannak kitéve. A korábban saját kormányaiktól kapott mentő tőkeinjekciók visszafizetését is meg kell kezdeniük. Ezért nehezebben juttatnak tőkét külföldi – például magyar – leányvállalataiknak. Ez a magyarországi üzleti aktivitás részleges csökkentését is előrevetítheti.
Kifejezte ugyanakkor azon meggyőződését, hogy az állam által kívánt gazdaságszerkezeti átalakításnak, gazdaságmegújításnak és gazdaságélénkítésnek a hitelintézeti, üzleti aktivitás támogatásával, a hitelintézetek aktív szerepvállalásával kell megvalósulnia.
Forrás:www.nol.hu