Az építőiparban mérsékelt szakemberhiány jellemző, jó szakemberből viszont kevés van. Az átlagos várakozási idő kicsit felfelé mozdult és 53 nap volt februárban. Az építőipari munkadíjak ugyanakkor 7 százalékkal csökkentek és az átlagos négyzetméterár ezzel újra a tízezer forintos lélektani határ alá került.
Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője úgy látja, a szakemberhiány érdemben nem változott: míg 2024-ben átlagosan 52 napot kellett várni egy szakemberre, idén ez az idő 53 nap. „Ez a várakozási idő már mind a szakemberek, mind pedig a megrendelők számára optimális, tervezhető” – mondta. A szakember szerint a probléma ma már nem is a vállalási idők hosszában keresendő, hanem a visszaeső keresletben és a piaci bizonytalanságban.
A Mapei Kft. friss kutatása szerint a szakemberhiány területi eloszlása 2025-ben is markáns eltéréseket mutat: a legrövidebb a várakozási idő Nógrád vármegyében, ahol átlagosan 40 nap alatt kezdődhet meg a munka, míg a leghosszabb az átfutási idő Somogy vármegyében, 54 nappal. A fővárosban 47 napos az átlagos vállalási idő, ami bár közel van az országos átlaghoz, mégis valamivel alatta marad. Ennek Markovich Béla szerint az a magyarázata, hogy a folyamatosan magas kereslet mellett a fővárosban a szakemberkínálat is nagyobb. Pest, Komárom-Esztergom és Fejér vármegyékben szintén magas, 50–51 napos várakozással kell számolni.
(a szakember megkeresésétől a munka megkezdéséig lévő napok száma)Szakemberhiány vármegyénként 2025. február
A régiós adatok szerint Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon átlagosan 42 napot kell várni a munkakezdésre, addig Nyugat-Dunántúlon ez már eléri az 54 napot. A Dél-Alföldön 48 nap az átlagos várakozási idő. Markovich Béla szerint a viszonylag magas érték oka, hogy a térségben zajló nagyberuházások – köztük a szegedi BYD-gyár és a kecskeméti Mercedes-bővítés – erőteljesen szívják el a munkaerőt.
(a szakember megkeresésétől a munka megkezdéséig lévő napok száma)
A szakemberhiány alakulása jelentős eltéréseket mutat az egyes szakmacsoportok és a vállalt munkák nagysága szerint. Minél nagyobb a beruházás, annál hosszabb a várakozási idő: apróbb javítások esetén átlagosan 49 nap, kisebb felújításoknál 51 nap, közepes beruházásoknál 58 nap, míg nagyobb projekteknél 59 nap a jellemző. A legtöbbet továbbra is a generálkivitelezőkre kell várni, átlagosan 63 napot, a bádogosokra 62 napot, az épületszigetelőkre 60 napot és a kőművesekre pedig 57 napot. A leggyorsabban az épületgépészek állnak rendelkezésre, ők átlagosan 42 napos vállalási idővel dolgoznak. ácsokra 48 napot, a villany-, a víz- és gázszerelőkre egyaránt 50 napot, míg a festőkre 51 napot kell várni.
A felmérés szerint az építőipari munkadíjak négyzetméterenként 7 százalékkal, 9 495 forintra csökkentek. Az országos átlagár csökkenését elsősorban Budapest és Közép-Magyarország jelentős súlya és áresése okozta, ugyanakkor a vidéki régiókban egyértelmű felzárkózás figyelhető meg az árakban. A munkadíjak régiónként is jelentős eltérést mutatnak: a legmagasabb az átlagár Észak-Magyarországon, ahol 10 321 forint/m² a jellemző munkadíj. Közép-Magyarországon 10 260 Ft, Budapesten 10 166 Ft. Az országos átlag alatt vannak a munkadíjak az Észak-Alföldön, ahol 9 495 Ft, míg a Dél-Alföldön 9 307 Ft. A dunántúli térségek közül Dél-Dunántúlon 9 835 Ft, Nyugat-Dunántúlon 9 802 Ft, míg Közép-Dunántúlon 9 728 Ft az átlagos munkadíj négyzetméterenként.
Idén a megkérdezett szakemberek 64 százaléka tervez áremelést, amelynek mértéke átlagosan 14 százalék. Mint Markovich Béla rámutatott, az építőipari árak változása mögött elsősorban gazdasági kényszer húzódik meg, nem pedig árrésnövelés a cél. Ilyen többek között a magas infláció, a magas üzemanyagárak és az anyagköltségek drágulása is. A szakemberek 36 százaléka ugyanakkor nem tervez áremelést idén, 80 százalékuk ezt a fizetőképes kereslet hiányával és az ügyfelek árérzékenységével indokolja. A válaszadók 58 százaléka érzékeli úgy, hogy nőtt a verseny, illetve kiszámíthatatlan a gazdasági környezet, ami ugyancsak jelentősen befolyásolja az árazási döntéseiket is. A visszafogott kereslet és a piaci bizonytalanság miatt sok vállalkozás inkább az árstabilitást tartja elsődleges szempontnak, és elkerüli az áremelés kockázatát, mivel attól tartanak, hogy a jelenlegi, rendkívül árérzékeny piacon a drágulással elveszíthetik megrendeléseiket. „Kevesebb a munka, nagyobb a verseny. A stabilitás fontosabb lett, mint az áremelés” – mondta Markovich Béla.
Bár továbbra is sokan borúlátóan tekintenek az építőipari ágazatra, a szakemberek megítélése javuló tendenciát mutat. A felmérés szerint az építőipari szakemberek 47 százaléka úgy érzi, hogy az ágazat rossz irányba halad – ez ugyan még mindig magas arány, de 11 százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Ezzel párhuzamosan 24 százalék már javulást érzékel, ami 8 százalékpontos növekedést jelent. A válaszadók 29 százaléka szerint pedig nem változott a helyzet, ami 3 százalékkal magasabb az előző évhez képest.
Markovich Béla úgy látja, bár továbbra is nehézségekkel küzd az ágazat, de az, hogy egyre többen érzékelnek javulást, azt mutatja: a piaci szereplők alkalmazkodtak a körülményekhez, és kezd visszatérni az óvatos optimizmus. A cégvezető szerint a stabilizálódó alapanyagárak, az állami ösztönzők és a kereslet lassú élénkülése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a szakemberek megítélése pozitívabb irányba mozdult.
A Mapei hazai eredményeiről szólva elmondta: a cég 2024-es nettó árbevétele 33,4 milliárd forint volt, ami az előző évhez képest 0,4 százalékos csökkenést jelent. A stagnáló árbevétel mellett a vállalat eredményessége javult, három százalékkal több terméket adtak el. Megemlítette, hogy a teljes építőipar múlt évi termelése 7766,9 milliárd forint volt.
A felmérés eredményeit ismertető sajtótájékoztatón Luca Damia régiós vezető elmondta, tavaly 5 százalékkal nőtt a csoport árbevétele. Az akvizíciókon túl új gyárakat is építettek, jelenleg közel száz gyáruk van világszerte. A termelésbe történő beruházásokon túl új irodákat, fogadóépületeket, raktárakat is építettek. Az elmúlt évben többek között olyan projektekben vettek részt, mint a római Colosseum helyreállítása, a leégett párizsi Notre Dame felújítása vagy Szaúd-Arábiában az UNESCO világörökség részét képező Hegra régészeti lelőhely helyreállítása.
Nyitókép: Markovich Béla – fotó: Bognár Mária