Az előző cikkben arról volt szó, hogy mi okból írtam meg tudományos ismeretterjesztő könyvemet. Valamint, hogy ehhez azt az utat választottam, ami valahol a hagyományos és a magán könyvkiadás között van. Na jó, talán a magánhoz egy kicsit közelebb. Ma pedig arról írok, hogy milyen lépések állnak előttünk, ha ilyen útra lépünk.
1, A könyv megírása
Nem elhanyagolható lépés. Bár sok marketingestől hallottam, hogy „rendben van, hogy megírtad a könyvet, de igazából csak most jön a kemény munka”. Hát azért nem. Tolsztojt, Kosztolányit és Goethé-t azért olvassuk, mert évszázadokon átívelő gondolatokat írtak. A könyv igazi értéke még ma is a benne levő tartalom. Ez persze nem azt jelenti, hogy mindegyik könyvnek Arany János szintjén kell lennie, de azért egy bizonyos nívót illik megütnie.
Szóval meg kell írni a könyvet. Magam a könyv írása kapcsán egyszer sem akadtam el, a gondot igazából épp ez okozta: nehezen tudtam lezárni. Amikor azt hittem, már kész vagyok egy fejezettel, másnap reggel egy rég feledésbe merült gondolattal ébredtem, ami épp passzolt oda. Vagy épp hallottam egy odaillő, jó gondolatot a rádióban vagy egy podcastben. Esetleg „szembefutottam” egy tanulmánnyal, és úgy voltam vele, hogy ezt azért még el kellene olvasni a lezárás előtt…
Igazából a könyvet még harminc évig tudnám csiszolni. Valószínűleg akkor sem érezném azt, hogy tökéletes. Nem is beszélve arról, hogy addigra egy-két dolog elavulhat benne, így pedig sosem zárnám le véglegesen. Ezt elkerülendő, egy ponton túl el kell engedni a fejezeteket, és magát az egész könyvet is, és azt mondani, hogy készen van – mindent megtettem, amit tudtam, hogy érthető, érdekes és pontos legyen. Ami hiba esetleg benne maradt, az már úgy lesz. Azonban ez sem teljesen igaz, mert az első kiadást kisebb példányszámban is lehet nyomtatni, majd az esetleges pontatlanságokat a második kiadásra már lehet javítani.
2, Illusztrációk, a könyv vizuális stílusa
Azt mondják, a grafikuson nem érdemes spórolni. Ez így van. Én viszont szerencsés vagyok, mert a feleségem éppen grafikus! Ő rajzolta a borítót, a fejezetek belüli fekete-fehér illusztrációkat, és most dolgozik a színes fejezet illusztrációkon. A landing oldal megjelenésén is sokat csiszolt, amivel adott egy arculatot a könyvnek, illetve az egyes posztokhoz, közösségi média elemekhez tartozó vizuális anyagokat is rábízhatom.
A legfontosabb a borító, ez az, amit először lát meg az ember. Lehet, hogy egy könyvesboltban épp a borító miatt fogja majd valaki levenni a könyvet a polcról. Ezért érdemes átgondolni a koncepcióját, és időt szánni a megfelelő grafikus kiválasztásához. A feleségem mellett megtanultam, hogy a grafikusnak is érdemes minél pontosabb instrukciót adni a koncepcióról, hangulatról, akár stílusról, de a megvalósítás részleteit rá lehet és rá is kell bízni.
Ha nem vagyunk elég konkrétak, vagy ha éppen minden apró részletbe beleszólunk, garantáltan nem lesz gyümölcsöző az együttműködés.
A borító mellett a belső illusztrációk is nagyon jól kiegészítik a könyvet. Lehet akármennyire érdekes a regény vagy szakirodalom, amit olvasunk, egy-egy jó grafika megdobja az élményt, gördülékenyebbé teszi az olvasást. Én például könnyebben ráveszem magam, hogy elolvassak még néhány oldalt, ha tudom, hogy közeledik egy grafika. Valamint olykor van egy kis sikerélményem, ha a grafikát tartalmazó oldallal gyorsabban tudok haladni – nem, nem csak az unalmas könyvek esetében, hanem még azoknál is, amiket egyébként alig bírok letenni.
3, Korrektúra
Mindenképpen ajánlatos nyelvi korrektúrát kérni. Akármilyen jó a helyesírásunk, biztosan fogunk hibákat hagyni a szövegben, ami rendkívül elrontja az olvasás élményét, ha úgy marad. Sőt, aki erre különösen érzékeny, valószínűleg abba fogja hagyni az olvasást, ha az első tíz oldalon már a harmadik helyesírási hibával találkozik.
Természetesen a Word és egyéb szövegszerkesztő szoftverek is segíthetnek minket, de nem alkalmasak arra, hogy teljeskörű korrektúrát végezzenek. Hasonlóképpen az író sem képes erre, mert akaratlanul is úgy olvassuk vissza a saját szövegünket, hogy az agyunk automatikusan javítja a hibák zömét, vagy pedig nem arra fókuszál. Így a saját szövegünkben gyakran nem vesszük észre azokat a nyelvtani hibákat, amiket lehet, hogy más irományában egyből kiszúrnánk. Csak egy külsős szakértő, aki tényleg a nyelvtan mestere, tudja a szükséges korrekciót megtenni.
4, Szerkesztés
Ez a korrektúránál is több. Ilyen esetben nemcsak a nyelvtani hibákat javítják, de szó szerint minden mondatot átnéznek, és javaslatot tesznek, hogyan lehetne a szöveget olvasmányosabbá, gördülékenyebbé tenni. Ilyen esetben a Word-ben szinte az egész oldal ki lesz pingálva fejlesztési ötletekkel. Sőt, tartalmilag is adnak javaslatot, mint például: „ez a példa nem passzol ide,” „ez a bekezdés nehezen érthető”, vagy jelzik, ha épp észrevesznek egy tárgyi tévedést. Esetleg leírnak még egy szempontot, példát, ami passzolhat az adott bekezdésbe.
Biztosan többféle munkamódszer van. Akikkel együtt dolgoztam, ők fejezetenként küldték a megszerkesztett fejezeteket. Ezt követően rajtam volt a sor, hogy a javaslataikat elfogadjam, hol vagy elvessem. Aztán ellenőriztem a megjegyzéseket is, amelyekből sokat beépítettem a könyvbe, vagy aszerint fejlesztettem a szöveget.
5, Tördelés
Nem elég, hogy immár van egy jó minőségű szövegünk, valamint grafika is készült hozzá, ezeket valahogy össze kell rendezni. Melyik és milyen méretű lenne az ideális betűtípus ehhez könyvhöz, mennyi sorköz legyen, legyen-e kiemelés (mondjuk néhány kulcsmondatnál), hogy nézzen ki a fejezetcím? Megannyi kérdés, ami felmerül, nem is beszélve a borító szövegéről. Mert igaz, hogy a borítón levő grafika ragadhatja meg az olvasó érdeklődését, de az sem mindegy, hogy milyen stílusú rajta a szöveg: jó minőségről vagy igénytelenségről árulkodik? Nálam a tördelést az általam megbízott ügynökség fogja intézni – látva a korábban kiadott munkáikat, bizakodó vagyok. Természetesen külön is meg lehet bízni tördelőket az igényes elrendezésért.
6, Nyomdai előkészítés
Szükség van egy nyomdára, aki kinyomtatja majd a könyvünket – ez igazán kézenfekvő. Az azonban nem féltetlenül, hogy valószínűleg nem létezik egyetlen olyan nyomda, ami minden esetben, minden igényre a legjobb ár/érték arányt biztosítja. Ez függ a nyomtatandó szövegtől is: lesz-e benne színes grafika, hány oldalas, keménykötésű lesz a borító stb. Fontos, hogy időben le kell foglalni a nyomdákat, mert gyakran igencsak be lehetnek táblázva.
7, Logisztika
Ki van nyomtatva a könyv, végre a kezedben lehet, felemelő érzés! De valahogy el kell juttatni a a leendő olvasókhoz is, akik megrendelik – szerencsére nagyon sok lehetőség áll rendelkezésre erre a Magyar Postától kezdve a GLS-en keresztül a Foxpostig.
Persze, mint minden esetben, itt is nagyon különbözőek lehetnek az árak, és az sem mindegy, hogy például, ha egy kisebb faluból rendelnek, akkor vajon melyik szolgáltató lesz elérhető? Az ár több tényezőtől függ, a csomag súlyától kezdve az utánvételes fizetés lehetőségéig.
Léteznek logisztikai fulfillment szolgáltatók, akik azt vállalják, hogy a könyvet beszállítják a raktárjukba, ott őrzik. Ha megfelelően össze van kapcsolva a rendszerük a te könyved internetes megrendelő oldalával, akkor hátra lehet dőlni. Ugyanis a könyvre érkező rendelés esetén, a fizetés után automatikusan intézik a könyv csomagolását és szállítását valamelyik futárszolgálattal a megadott címre. Vagyis a teljes logisztika terhét leveszik a válladról – persze pénzért cserébe. Ilyen fulfillment vállalatok többek között a WebShippy és WebShopiroda.
8, Marketing
Abból indultunk ki, hogy kinyomtattuk a könyvet. Ezután aztán már rendelik is a példányokat dögivel. Vajon valóban így van ez? Nem valószínű, mert tízezres nagyságrendű csak a Magyarországon évente megjelenő új könyvek száma. Arról nem is beszélve, hogy nem csak könyvek jelennek meg, de rengeteg új hír, új zenei lemez, új film stb. Szokták mondani, hogy „jó bornak nem kell cégér” – de vajon ekkora nyüzsgésben tényleg mindenkinek fel fog tűnni, hogy írtál egy könyvet? Amire ki akarok lyukadni, hogy szükség van a marketingtevékenységre. Ahogy sok szakértő mondja, nemcsak a könyv megjelenése után, de már előtte érdemes elkezdeni.
Mai korunk zajos, ami egyrészt hátrány, mert elveszhet a sok kacat között az értékes tartalom. Ugyanakkor más szempontól ezt az előnyünkre is fordíthatjuk, ugyanis rengeteg opciónk van: Facebook, LinkedIn, saját blog stb.
Ezekről a lehetőségekről szól kicsit részletesebben a következő fejezet, amely szeptember vége felé fog megjelenni.
Addig is, nézzétek meg a könyvem landing oldalát amiben összefoglalom, miről is szól A Napra várva című könyvem első része! Amennyiben tetszik, iratkozzatok fel a hírlevélre , és a könyv megjelenésekor, annak megrendelése esetén dedikált példányt kaptok, valamint egy a képen látható könyvjelzőt is.
Habib Dániel