Hamarosan befejeződnek az olimpiai játékok Párizsban. Az élménydús versenyfolyam vége felé tartunk, már most számtalan emlékezetes pillanattal, nehezen válogathatunk közülük. Úgy tűnik a Játékok abszolút sikeresek a drámai küzdelmek, a fantasztikus sportolói teljesítmények következtében. Ugyanakkor a sajtó nagy terjedelemben, kritikusan számol be olyan szervezői hibákról is, amelyek nagy visszhangot keltenek a közvéleményben. A vitathatatlan siker mellett esetenként a szervezők felelőtlenségükkel csorbították az olimpiai eszme hitelességét és az ötkarikás játékok megvalósításának sportszakmai értékét.
Az első súlyos hibát szinte azonnal, a megnyitó műsor programjába ágyazva követték el. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság többször kommunikálta, hogy a játékok egyszersmind a béke, az egység és a szolidaritás megtestesítője a mai, ellentétekkel és konfliktusokkal terhelt világban. A játékok eszméje alapján megengedhetetlen, hogy a megnyitóban olyan jelenetek kerüljenek színre, amelyek megoszthatják a sport közönséget. Márpedig a hírhedt Utolsó vacsora LMBTQ-ra szerelt jelenete valóban embertömegek ellenérzését váltotta ki. Lehet hivatkozni a „sokszínűségre”, de az Olimpiai Charta, azaz olimpia alkotmánya kimondja: „Bármely országgal, személlyel, fajjal, vallással, politikával, nemmel kapcsolatba hozható vagy bármely egyéb megjelenési formában megjelenő diszkrimináció összeférhetetlen az Olimpiai Mozgalommal.” Ugyan egy vallási érzületet sértő, provokatív jelenet, mi más lehet, mint a diszkrimináció egy formája? Ezzel a hibával a szervezők az alapelvekben foglalt értékek komolyságára mértek csapást.
További probléma a hanyag felelőtlenség a nyílt vízi úszók és triatlonisták egészségvédelmével kapcsolatosan. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság „ösztönzi és támogatja a sportolók egészségének védelme érdekében szükséges intézkedések meghozatalát” – határozza meg a NOB küldetését az Olimpiai Charta. Látványosság és kommunikáció szempontjából nagyszerű ötlet a nyílt vízi úszás lebonyolítása a Szajnán, de elszörnyedve tapasztaltuk a bizonytalanságot a vízminőség kérdésében. A versenyek lebonyolításának időpontja esetlegessé vált, több napig erősen szennyezett volt a víz, aztán hirtelen kitisztult a folyó, de csak néhány órára, hogy versenyt lehessen bonyolítani, aztán újra szennyezetté vált és így tovább. Hírek érkeztek arról, hogy több sportoló a Szajnában úszása után megbetegedett. A szervezők nem gondoskodtak alternatív helyszínről, ha a vízminőség nem megfelelő. A marketing legyőzte a sportszakmai meggondolásokat és az egészségvédelmet. Ugyanakkor a marketing is csak az előbbi, említett tényezőket gyűrte maga alá, valójában vesztessé vált, mivel meglehetősen rossz hírek jelentek meg e két sportág versenyeivel kapcsolatosan.
Férfiak ütöttek női sportolókat az ökölvíváson? A férfias nők vagy éppen a „transz nők”, azaz az átoperált férfiak részvétele a nők számára kiírt versenyeken nem új keletű téma. Ezek a vitatott kérdések már megjárták a Nemzetközi Sportdöntőbíróságot (CAS) is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság ezt a szabályozást nemzetközi sportszövetségek hatáskörébe utalta, így például az atléták és az úszók részletes szabályzattal rendelkeznek arról, kik és milyen feltételekkel indulhatnak a nők versenyein. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság felfüggesztette az együttműködését Nemzetközi Ökölvívó Szövetséggel (IBA) a sportszervezet átláthatatlan gazdálkodására, a vezetés súlyos szabályszegéseire és etikai problémákra hivatkozva. Azóta egy, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által kinevezett bizottság szervezi az ökölvívó versenyeket az olimpián. Az olimpiai ökölvívás részvételi szabályzata nem tér ki annak a precíz meghatározására, hogy ki indulhat a női versenyeken. (Ugyanakkor Nemzetközi Ökölvívó Szövetség 2023-ban az általuk szervezett világbajnokságon kizárta a nők közötti versenyzésből a párizsi olimpián eredményesen szereplő két, hírhedtté vált bokszolót. A kizárás oka az volt, hogy ez a két sportoló a Nemzetközi Ökölvívó Szövetség által elrendelt vizsgálat szerint valójában nem nő. A kizárás módját és indokait azonban számosan vitathatják.) Az, hogy az említett szabályzat nem rendelkezik a nemiség kérdésköréről, súlyos mulasztásnak és szakmaiatlanságnak tűnik. Sebastian Coe, a Nemzetközi Atlétika Szövetség elnöke elmarasztalta a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot, mivel nem hoznak létre egyértelmű, világos szabályozást e kérdéssel kapcsolatosan.
Remélhető, hogy az elkövetkezendő olimpiákon ezek a hibák nem ismétlődnek meg. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak számos érdeket, elvárást kell összeegyeztetnie, ügyesen kell lavíroznia a bonyolult, változékony nemzetközi helyzetben az olimpiai játékok töretlen sikeressége érdekében.
Jády György