– interjú Fábián Lászlóval, a Magyar Olimpiai Bizottság főtitkárával
– Főtitkár úr szombaton utazik Párizsba. Már minden készen áll az olimpián résztvevő magyar csapat fogadására?
Pont ezért utazom ki két héttel az olimpia kezdete előtt, hogy részt vegyek a még hátralévő munkálatok szervezésében és az olimpiai falu magyar szálláshelyének ellenőrzésében. Bizonyos feladatokat nem az olimpia szervezői, hanem mi magunk végzünk el. Ilyen például az iroda, az orvosi rendelő berendezése, bizonyos dekorációs elemek kihelyezése, légkondi beszerelése, hűtőszekrények elhelyezése és egyéb teendők. Rendkívül lényeges feladat továbbá a megszerzett kvóták alapján az olimpián résztvevő, magyar versenyzők név szerinti benevezése.
– Melyik sportág képviselői utaznak ki legelőször az olimpiára?
Július 22-én érkezik a női kézilabda válogatott és férfi evezősünk, Pétervári-Molnár Bendegúz. Már július 25-én, a megnyitó előtti napon sor kerül a magyar-francia, női kézilabda mérkőzésre.
– Mikor utaznak ki először olyan sportág képviselői, amelyek éremszerzésre esélyesek?
A vívók július 24-én és 25-én érkeznek, versenyprogramjuk a kardozók pástra lépésével kezdődik július 27-én, a megnyitót követő napon.
– Említette a vívókat. Éremesélyes párbajtőrözőnket, Kun Annát két évre eltiltották a versenyzéstől, mert három alkalommal nem állt a doppingellenőrök rendelkezésére. Nem túl szigorúak a szabályok és a büntetés?
-Ezek a szabályok, ezeket kell betartani. Ráadásul ezek a szabályok nem betarthatatlanok. Az úgy nevezett „holléti program” lényege, hogy a sportolónak napi három idősávra vonatkozva meg kell adnia, hogy a doppingellenőrök szúrópróba ellenőrzés céljából hol találják meg. Ezek az adatok az interneten keresztül módosíthatók. 12 hónapon belül 3 alkalmat kell elszúrnia egy sportolónak, hogy megbüntessék. Már az első félresikerült alkalom után hivatalos figyelmeztetést kap a sportoló, hogy az ellenőrök nem találták a versenyzőt az általa megadott helyen és időben. Úgy gondolom, hogy ezek a feltételek teljesíthetők.
– A sportolók általában nem maradnak a helyszínen az olimpiai egész időtartamára, többnyire a versenyszámuk befejezése után indulnak haza. Milyen nehézségeket okoz a gyakori személyi váltakozás?
A sportolók oldaláról nincsen probléma, mivel az akkreditációjuk szinte az olimpia egész időtartamára szól. Döntő többségük a versenyük befejezése után nem marad a helyszínen, hanem haza utazik, hiszen a kemény felkészülés és a fárasztó versenyprogram után pihenésre van szükségük. A gond a sportszakemberek terén alakult ki. A 180 sportolónkat 300-350 sport szakember segíti, itt ugyanakkor mindössze 108 fős keret részére rendelkezünk akkreditációval. Ennek a következménye, hogy amikor az edző sportolójának a versenye befejeződik, akkor nagyon rövid határidőn belül egy másik sportág vagy éppen másik versenyszám edzői lépnek az előzők helyére. Például a vívásnál maradva, amikor a kardozók versenye befejeződik és a párbajtőrözők követik őket, akkor nagyon gyorsan a „kard edzők” helyére a párbajtőrözők edzői érkeznek.
– Mekkora bérleti díjat kell fizetni az olimpiai faluban biztosított szállásért?
A csapatoknak nem kell fizetniük az olimpiai faluban a szállásért és az étkezésért. Ezeket a költségeket a szervezők állják. Ugyanakkor a többlet berendezés költségei, így például a légkondi beszerelésének, a hűtőgépek vagy a masszázspadok biztosításának költségei a résztvevő csapatokat terhelik.
– Az olimpia alatt a sportdiplomácia is nagyüzemi módba kapcsol?
Gondoljuk bele, hogy 32 sportág szerepel az olimpia programján, tehát 32 nemzetközi sportági szövetség vezetősége vesz részt az olimpián. Mi 22 sportágban vagyunk érdekeltek, a fennmaradó 10 sportágban pedig vannak tanulni valóink. Nem véletlenül lesz kint a felkészült, tapasztalt sport szakmai stábunk, amelynek többek között sportdiplomáciai feladatai is vannak. Emellett kb. 35-40 sport diplomáciai esemény is van, amelyeken megpróbálunk jelen lenni. Ilyen például Macron, francia államelnök fogadása, Thomas Bach, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnökének fogadása, amelyeken Magyarország a megfelelő szintű képviselőkkel vesz részt.
– Mi az elvárás a magyar csapat olimpiai szereplésével kapcsolatosan?
Szeretnénk a legeredményesebb húsz csapat között végezni a ponttáblázatban és az éremtáblázaton. Ez a nemzetek közötti versenyt tekintve kiváló eredmény lenne. 1988-ban, a szöuli olimpián a 159 résztvevő ország közül 52 nyert érmet. A legutóbbi olimpián, Tokióban 206 nemzet közül 120 volt éremszerző. Jellemző, hogy az érmekért egyre élesebb a verseny.
– Az óhajtott eredményhez hány és milyen színű érmet kell szereznünk?
Egy-egy jó helyezés sorsa gyakran apró dolgokon múlik. Nem kívánok jóslatokba bocsátkozni.
Jády György