A Dinnyési Templomkert Hagyományőrző Turisztikai Központban tartotta a „Kiemelt jelentőségű vizes élőhelyek fejlesztése és bemutatása Fejér megyében” című projekt zárórendezvényét a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága.
Füri András igazgató elmondta, hogy a most zárult, 530 millió forint nagyságrendű projekt célja a Mezőföldön kiemelt jelentőségű, természetszerű vizes élőhelyek állapotának javítása, kiterjedésük növelése, az oltalom alatt álló fajok számára alkalmas élőhelyek javítása volt. Az időszakos vízborítás növelése, a vízvisszatartás mellett az inváziós növényfajok visszaszorítása is nagy hangsúlyt kapott. A vizes élőhelyek és a hozzájuk kapcsolódó vízi madárvilág rendkívül kedvelt látványosságok, ezért a Dinnyési-fertő melletti Madárdal tanösvényen több új, bemutatási és környezeti nevelési célú elem is megvalósult.
Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára kiemelte, hogy hazánkban 2010 óta eddig soha nem látott volumenben valósultak meg természetvédelmi beruházások: a tíz nemzeti park 465 fejlesztést hajtott végre 90 milliárd forint összértékben, amellyel több mint 300 ezer hektáron javult a természeti környezet állapota. A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretében 2014-2023-ig mintegy 40 milliárd forint nagyságrendben, több mint 100 ezer hektáros területen dolgoztak a nemzeti parkok munkatársai. A projektek kétharmada klasszikus élőhelyrekonstrukció, amelynek kétharmada – beleértve a most zárult projektet is – a vizes élőhelyekre fókuszált. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság a KEHOP keretében 8 projektben vett részt, így csaknem 2,4 milliárd forint nagyságrenddel, 2800 hektáron történtek a természeti állapot javítását célzó beruházások. Hangsúlyozta, hogy a természetvédelem sajátos terület, hiszen az állami erőfeszítés; a jogszabályalkotás, illetve a nemzeti parkok több mint 1300 dolgozójának a terepmunkája rendkívül fontos, de a helyiek támogatása nélkül nem érne célt.
A Dinnyési-fertő ideális helyszíne a vízi madárvilág megfigyelésének. Szakvezetés mellett, egy madármegfigyelő-torony segítségével kitűnően bemutatható a terület, mely különösen madárvonulások idején látványos. Október végén, november elején húszezer, vagy még több vetési lúd érkezik alkonytájban, hogy a fertő biztonságot nyújtó vizén töltse az éjszakát. A tavaszi, de különösen az őszi vonulás idején hatalmas récetömegek zsúfolódnak össze a vízen. A Dinnyés-fertő legismertebb költőfajai: a nagy kócsag és a kanalasgém. Egy rejtettebb életű gémféle: a bölömbika mély hangját tavasszal gyakran hallani a nádasból. A gém-félék kedvenc táplálkozó és költőhelye a fertő. Az egyetlen Magyarországon fészkelő lúdfaj a nyári lúd rendszeresen költ. A parti területeket az Alföld némely részére jellemző sziki vegetáció borítja. A nedvesebb helyeken sok a sziki őszirózsa, a sziksótól fehérlő részeken tenyésznek a sótűrő fajok. Az orvosi székfű nagy tömegben fordul elő.
Az 1966 óta védett terület 529 hektár kiterjedésű, és a „Nemzetközi jelentőségű vadvizek jegyzékébe” bejegyzett védett terület (ún. Ramsari terület).
