A Földön nincs elég édesvíz, és ez a probléma az elkövetkező években várhatóan csak súlyosbodni fog. A fokozódó emberi szükségletekre most egy új technológia kínálhat megoldást.
A növekvő igények kielégítése érdekében a víz újrahasznosításával és korlátozásával csak egy bizonyos határig juthatunk el. A tudósoknak új forrásokat kell találniuk ennek az életfenntartó folyadéknak az igényeink kielégítéséhez.
Az egyik jelenleg kiaknázatlan forrás az óceánok feletti vízgőz, amely szinte korlátlanul rendelkezésre áll. Egy új tanulmány felvázolja, hogyan lehetne ezt a gőzt ivóvízzé alakítani vízgyűjtő szerkezetek segítségével.
„Előbb-utóbb meg kell találnunk a módját annak, hogyan növelhetjük az édesvízkészletet, mivel a meglévő forrásokból származó, bár alapvető fontosságú, megőrzött és újrahasznosított víz nem lesz elegendő az emberi szükségletek kielégítésére” – mondta Praveen Kumar építő- és környezetvédelmi mérnök, az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem munkatársa.
„Úgy gondoljuk, hogy az általunk most javasolt módszer nagy léptékben is képes erre” – tette hozzá.
A 210 méter széles és 100 méter magas – nagyjából egy nagy tengerjáró hajó magasságának megfelelő – tervezett építmény a természetes vízkörforgást utánozza a víz szállításának, sűrítésének és összegyűjtésének módjában.
A nedves levegőt közvetlenül az óceán felszíne felett szállítanák a közeli partra, ahol a hűtőrendszerek a vízgőzt folyadékká kondenzálhatnák. A csapat szerint mindez megújuló szél- vagy napenergiával működne.
Bár a kutatók nem közöltek konkrétumokat a tervükről, 14 vizsgálati helyszínen, szerte a világban gyűjtötték össze a számokat a kivonható nedvesség mennyiségével kapcsolatban. Csak egy ilyen létesítmény potenciálisan körülbelül 500 ezer ember átlagos napi ivóvízszükségletét fedezné.
Ez óriási kiegészítője lehetne a világ számos pontján már működő sótalanító üzemeknek, amelyek a tengervízben oldott sókat távolítják el.
„Erre még nem volt példa, és szerintem azért, mert a kutatók annyira a szárazföldi megoldásokra összpontosítanak – de a kutatásunk azt mutatja, hogy valójában léteznek más lehetőségek is” – mondta Francina Dominguez légkörkutató, az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem munkatársa.
Az édesvíz – amely iváshoz, fürdéshez és öntözéshez szükséges – a világ vízkészletének mindössze 3 százalékát teszi ki, amelynek nagy része túl szennyezett vagy hozzáférhetetlen a kényelmes használathoz. Bár számos ígéretes projektet láttunk, amelyek javíthatják az édesvízforrásokhoz való hozzáférésünket, továbbra is olyan technológiára várunk, amely valóban nagy léptékű változást hozhat.
A biztonságos, iható víz szűkössége gyakran a világ legszegényebb embereit sújtja a legsúlyosabban, aminek hatásai az egészségre, a biztonságra és a jövedelemre is kiterjednek. Az itt javasolt rendszerhez hasonlóval hatalmas változást érhetünk el anélkül, hogy károsítanánk az ökoszisztémákat vagy a közvetlen környezetet.
Tanulmányuk részeként a kutatók figyelembe vették az éghajlatváltozás lehetséges következményeit is, valamint a száraz területek kiszáradását, de arra a következtetésre jutottak, hogy rendszerük még akkor is fenntartható lenne, ha a világ felmelegszik.
„Az éghajlati előrejelzések azt mutatják, hogy az óceáni páraáramlás idővel csak növekedni fog, ami még több édesvíz-utánpótlást tesz lehetővé” – mondta Rahman. „Tehát az általunk javasolt elképzelés az éghajlatváltozás mellett is megvalósítható lesz” – magyarázta.
„Ez egy nagyon szükséges és hatékony megközelítést kínál az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz, különösen a világ száraz és félszáraz régióiban élő, kiszolgáltatott népesség számára” – tette hozzá.
A kutatás a Scientific Reports című folyóiratban jelent meg.
(Nyitókép: az óceáni vízgőz-elszívó rendszer (illusztráció). Forrás: Praveen Kumar/Rahman et al., Scientific Reports. 2022)