Close

Többszörös Orgazmus

Új szóval gyarapodott a szókincsem: Poliamória.

Poliamoria, magyarul többszerelműség (a görög πολύ [poly, jelentése sok vagy több] és a latin amor [szerelem] szóösszetételből) kettőnél több személy közötti intim kapcsolat egyidejű gyakorlata, kívánsága vagy elfogadása, amelyről minden szereplőjének tudomása van és amelyhez hozzájárul. (Wikipedia).

Az RS9 színházban futó Többszörös orgazmus című előadás arra tesz kísérletet, hogy megszabadítsa a bűntudat érzettől a fűvel-fával szeretkezni, szerelmesnek lenni akarókat. Olyan narratívába csomagolja a dúvadoknak és “dúvadináknak” az erkölcsöt, melyben szabályok meghúzásával az ember fiai és lányai végre kiélhetik titkos vágyaikat felelősségre vonás, szellemi romlás nélkül. Polgárpukkasztás a köbön? Keresztény erkölcs: kuka? Új világrend: új erkölcs?

A színpadon a konzervatív értékek degradálása zajlik közönséges eszközökkel. De talán ez már több puszta provokációnál. Szűz Mária kép alatt plüssmacival maszturbálás Biblia olvasás közben, megfűszerezve aktuálpolitikai szexuális utalásokkal, egy NER-lovag homoerotikus ábrándjai több férfival, patkányok a Macskafogóból, Mézgáék, egy csaj két pasival, két nő együtt – aktusuk végén lespriccelve az első sorokban ülő szerencséseket, minden van itt: felcsatolható dildó, lenge öltözetű fiatal lányok, gruppen, édes hármas, párcsere, sexchat, gangbang, gitár. Minden is. 

A 10 éve műsoron lévő előadás töretlen sikerrel fut. Mi lehet a titka? A 18-as karika? A BASZ (Budapesti Anarchista Színház) produkciója nyilván tudatosan szorítja a nézőket kellemetlen helyzetekbe. Már a műsor elején perverz kukkolónak “becézve” őket ki-ki szólnak neki, de igazán nem részvételi színház ez. A közönségnek nincsen hangja. Első látásra nem is igazán perverzek. Sem mi, sem ők. A személyeskedés pedig oktalan retorikai eszköz.

A színen rendezői balon egy kanapé, ami később ide-oda tolódik. Minimális díszletekkel ötletesen dolgoznak. A tárgyakat kreatívan hívják életre, vicces megoldás, hogy a megidézett házibuliban kábulatban fetrengő csaj egy ágy-maskarába bújt férfin alszik állva, aki széttárt karjaival maga a fekvő alkalmatosság. A tabuk döntögetése korántsem ma született színházi eszköz. 

Egy férfi és egy nő mesél nekünk szexuális életükről, egészen a kezdetekig, gyerekkorukig nyúlnak vissza,  tulajdonképpen az ő visszaemlékezéseiket látjuk megelevenedni a színpadon. Egy könyv alapján íródott a darab: Dossie Easton és Janet Hardy The Ethical Slut (Magyarul Szexbolondok illemtana címen jelent meg a Jaffa Kiadó gondozásában 2010-ben). A határok feszegetése amúgy kellően izgalmas és érdekes lehetne ha cizelláltabb és inkább sejtető eszközökhöz nyúltak volna az alkotók. A beavató heteroszexuális pár klisékből építkezik, Szász Dániel játéka Ben Stiller amerikai komikusra emlékeztet, fizimiskája is hasonlatos tengerentúli kollégájához. Nem akarják száz százalékosan magyarosítani a dolgokat, úgy látszik csak félig tömték pipájukat a “hanyatló Nyugat ópiumával” (Igaz, Mézgáék és a Macskafogó patkányainak darabba illesztése azért feltételez némi magyarosítást). A női test szemmel láthatóan jobban izgatja a rendezőt, ifj. Sebő Ferencet, aki maga is feltűnik többek között Billy, a szőke patkányférfi szerepébe bújva, teniszes hajpánttal halálfejes pólóban. Szereti és kíváncsi a női nemre. A lenge öltözet szinte már elvárás, igaz, fedetlen keblek, nyílt meztelenség nincs a színen. Nem elég progresszívek, mondhatnánk. Ha már lúd, legyen kövér! Kész csoda, hogy a feministák esetleg a konzervatív körök még nem mentek neki komolyabban ennek az előadásnak, ahol sok esetben a női test eszköz, a vágy polcról leemelhető termék, a szexualitás kiélése alapvető emberi jog, az érzelmi és testi megcsalás már nem is megcsalás ha nyíltan zajlik.

Ha a rendezés szándéka az, hogy érzékenyítsen, és szélesebb körben elfogadottá tegye a nyitott kapcsolatok és a szexuális sokszínűség progresszívnek feltüntetett forradalmát, akkor nem jár sikerrel. A nézők között sokan vannak olyan párok, akik talán ezzel az előadással próbálják érzékenyíteni partnerüket erre-arra, de valójában 4000 forintért másfél órás szoft pornó showt kapnak esztrádos zenei betétekkel, ahol tulajdonképpen nemcsak vizuális élményekkel gazdagodhatnak, de kacaghatnak egy jót. Mert nagyon-nagyon sok a komikus elem, néha már úgy érzem, hogy a BASZ viccet akar csinálni ebből az egészből, és önmaga paródiájává válik. A fergeteges vacsora jelenet is ilyen például, amikor egy oktató tanár (Paizs Miklós, alias Sickratman) prezentálják a tiltott és támogatott etikettjét a mesebeli karakterek párcseréjének, vagy amikor Döbrösi Laura Cookie szerepébe bújva, a szőke göndör patkánylány kosztümében sorolja mit szabad és mit nem a párcserés vacsora asztal körül körözve a forgó szemű NER-lovagnak (Horváth András). Mézgáék beemelése talán azért történt mert Paula mindig régi udvarlójára, Hufnágel Pistire vágyakozott, a patkányok nyilvánvalóan a Macskafogóban el is hangzó szállóige miatt: “a jó gengszter paráználkodik!”

Marketing szempontból zseniális a téma és cím választás. “Sex sells” – ahogy tanultam üzleti iskolámban annó. Az erkölcsileg megkérdőjelezhető téma sulykolása mindenképpen bomlasztó a család szempontjából, de nem gondolom, hogy tudatosan lépnek az alkotók erre az útra. Az individualizmus combosodik, hatalmas változás előtt áll világunk mind társadalmilag, mind kulturálisan. Semmi sem az aminek látszik. Legvadabb álmainkban sem tudjuk már elképzelni mi történhet a színfalak mögött. Magyarországon erőteljesen jelen van egy ál erkölcsösség, látszat prüdéria, melynek megértésében nem segít Dossie Easton és Janet Hardy könyve. Az egymástól elidegenedett, buborékokban élő társadalom megvezetett tagjai a digitális káoszban tudat alatt nyugalomra éheznek. A nők  már egy orgazmustól is mennybe mennének. A többszörös orgazmus zsákutcás hitegetés, és azt feltételezi, hogy a legfelsőbb boldogság záloga lenne az a pár másodperc öröm.. A történelem ismétli önmagát.

Az emberiség történelme során a paráznaságot a különböző kultúrákban és vallásokban többnyire bűnnek tekintették. Az ókori Mezopotámiában ugyanakkor megtalálható volt a „szent prostitúció”. vagyis az, amikor egyes hölgyek megszentelt földön, Istár templomában fizetség fejében szexuális szolgáltatást nyújtottak. Hérodotosz így számolt be erről a szokásról: 

“A babilóniak legrútabb hagyománya a következő. Minden itt született nőnek életében egyszer le kell telepednie “Aphrodité” szentélyében, s odaadnia magát egy idegen férfinak. Sok asszony, aki nagyra tartja gazdagságát, restell a tömegben elvegyülni, s fedett kocsiban megy el a templomba, rabszolganői nagy csapatának kíséretében. A legtöbben azonban a következőképpen cselekszenek. Koszorúval a fejükön letelepednek Aphrodité szent területén, ahol hullámzik a tömeg, az emberek jönnek-mennek. Az asszonyok csoportjai között ösvények haladnak, ezeken járkálnak az idegen férfiak, hogy válasszanak közülük. Ha egy asszony itt egyszer leült, addig nem mehet haza, amíg egy idegen férfi nem dob egy ezüstpénzt az ölébe, s kívül a szent helyen nem közösül vele. Pénzdobás közben a férfinak azt kell mondania: “Mülitta istennőt hívom.”Az asszíroknál ugyanis Aphroditénak Mülitta a neve. Az ezüstpénzt, bármekkora legyen is, nem szabad visszautasítani, mert a pénzdarab meg van szentelve. Az asszony azt követi, aki először dobott az ölébe pénzt, és senkit sem szabad visszautasítania. Miután odaadta magát, s ekképp lerótta az istennő iránti kötelességét, hazatér,s attól kezdve semmi pénzért nem hajlandó még egyszer megtenni. A szépek és termetre vonzók igen hamar hazamehetnek, a csúnyáknak viszont sokáig kell várakozniuk, amíg teljesíthetik kötelességüket. Van rá eset, hogy a várakozás három-négy évig is eltart. Küprosz egyes helységeiben uralkodik még hasonló szokás.”

(Hérodotosz: A Görög-Perzsa háború)

(2022. november 12.)

Az előadás adatlapja: https://port.hu/adatlap/szindarab/szinhaz/tobbszoros-orgazmus/directing-19235

Shares
scroll to top