Close

Miért nem kapnak agyrázkódást a harkályok?

A harkályok az intenzív kopácsolás ellenére sem kapnak agykárosodást. Egy friss kutatás most fényt derített ennek valódi okára.

“Amikor látjuk ezeket a madarakat munkálkodás közben, amint a fejüket elég hevesen nekicsapják egy fának, akkor emberként azon kezdünk el gondolkodni, hogy hogyan kerülheti el ez a madár a fejfájást vagy az agykárosodást” – mondta el Sam Van Wassenbergh, a belgiumi Antwerpeni Egyetem kutatója.
A múltban a tudósok azt feltételezték, hogy a madarak agya védve van az ütésektől, talán a koponya által, amely párnaként működik, vagy a csőr miatt, amely elnyeli az erő egy részét, vagy a nyelv okán, amely körbetekeri az agyat.
Van Wassenberg azonban nem volt meggyőzve.
“Véleményem szerint ezt még senki sem magyarázta meg igazán jól” – mondta.
Van Wassenbergh tehát egy csapat élére állt, amely a harkályokról készült nagysebességű videók segítségével próbálta tisztázni a kérdést.
“Elmentünk négy különböző európai állatkertbe, ahol harkályok voltak, és nagyon nagy képkockasebességgel rögzítettük őket, miközben kopácsoltak” – mondta.
A Current Biology című folyóiratban közzétett tanulmány részét képező videók figyelemre méltó részleteket tártak fel.
Például “becsukják a szemüket abban a pillanatban, amikor a fának ütköznek” – magyarázta Van Wassenbergh -, hogy megvédjék a szemüket a szilánkoktól.
A videókból az is kiderült, hogy a harkályok csőre gyakran beleragad a fába. De szinte azonnal kiszabadulnak, köszönhetően a csőrük okos kialakításának, amely a felső és az alsó csőr független mozgását biztosítja.
Amit a videók nem mutattak, az az, hogy a harkályok agya valahogyan kipárnázott lenne.
“Ahogyan a fej viselkedését látjuk, az nagyon merev, mintha egy kalapáccsal ütnénk fára” – mondta Van Wassenbergh.
Ez azt jelenti, hogy a szerv ismételten olyan lassulást tapasztal, amely egy emberi agyban agyrázkódást okozna. A harkály agya azonban sértetlenül megússza, még az egy nap alatt több ezer ütés után is.
Ez azért lehetséges, mert a harkály agya védett, de nem a párnázottság, hanem az apró mérete és súlya miatt – magyarázta Van Wassenbergh.
“Egy kisebb méretű állat nagyobb lassulást is kibír. Ez egy biomechanikai törvény” – fejtette ki.
Ezt az ötletet 2006-ban Lorna Gibson, az MIT biomechanikai mérnöki professzora vetette fel. Most Van Wassenbergh nagy sebességű videója megerősítette.
Egy harkály agya körülbelül 700-szor kisebb, mint egy emberi agy. “Ezért van az, hogy még az általunk megfigyelt legkeményebb ütések sem okozhatnak agyrázkódást” – mondta Van Wassenbergh.
“Vagy akár fejfájást” – tette hozzá.

npr.org

(Nyitókép: Sam Van Wassenbergh és csapata az ausztriai Innsbruck állatkertjében (Alpenzoo) kapták lencsevégre ezt a fekete harkályt tanulmányukhoz. Fotó: Sam Van Wassenbergh / Antwerpeni Egyetem)

Shares
scroll to top