Close

Központi vélemény és elitsport

A magyar-angol labdarúgó mérkőzésen a magyar gyermekek kifütyülték a rasszizmus ellen térdepléssel hitet tévő angol focistákat. A kiskorú gyermekek bevonódása a napi politikába valóban sajnálatos, nem kívánt tényező a sportban. Szomorú, hogy ezek – a még nem kiforrott személyiségű – gyermekek politikai akcióval találkoznak, és a politikai adok-kapok részeseivé válnak egy labdarúgó meccs alkalmából. Ugyanakkor az sem biztos, hogy a politikai véleménynyilvánítás legmegfelelőbb helyszíne egy elit sportesemény…

Az angol média képviselői egyöntetűen, elítélően számoltak be a történtekről, megerősítve, hogy a magyarok hajlamosak rasszizmusra. A vezető angol sajtó némely kommentárja alapján úgy tűnik, hogy csak egyféle vélemény lehet – minden más vélemény elítélendő. Hiszen – úgy tűnik – csak egy igazság lehetséges, mégpedig a központi, main stream vélemény.

Persze nem új keletű esemény, hogy egy, a központi véleménytől eltérő állásfoglalást ellehetetlenítenek. Jelena Iszinbajeva, az orosz rúdugró azt találta mondani a 2013. évi, moszkvai atlétika világbajnokság előtt: „A melegfelvonulások ellentétesek az orosz hagyományokkal. Nem lehet ilyesmit az utcán propagálni. Nálunk a fiúk a lányokkal vannak, a lányok meg a fiúkkal. …ez a saját véleményem.” Ez aztán kiverte a biztosítékot. Számos szervezet, magánszemély, atléta tiltakozott a homofób nyilatkozat miatt. „Mivel a sportoló a Nemzetközi Olimpiai Bizottság ifjúsági olimpiai nagykövete, eljárást indíthat a NOB Jelena Iszinbajeva kétszeres ötkarikás bajnok orosz rúdugró ellen, amiért a homoszexuálisokat sértő kijelentéseket tett” – írta a Nemzeti Sport. A nemzetközi média azonnal felkapta és széles körben terítette Boy George, egykori popsztár véleményét: „Iszinbajeva egy hülye kis ribanc”. Természetesen Boy George stílusát senki sem kifogásolta. Végül Iszinbajeva visszakozott, zavartan bizonygatta, hogy ö nem is úgy értette, angolsága nem tökéletes, ezért félreértették.
A napi politika témája a nemiség átalakuló fogalmának problémaköre, amelyben – úgy tűnik – kialakulóban van egy „általánosan ajánlott” vélemény. A jelenlegi, nyugati domináns vélemény szerint nemcsak női és férfi nemi kategória létezik, hanem ettől eltérő, harmadik nem is, amely rengeteg, egymástól eltérő nemi identitást is magában foglal. Az erőteljesen hangoztatott állásfoglalás szerint a hagyományostól eltérő nemi kategóriák számára kötelesek vagyunk pozitív diszkriminációt biztosítani. A zászlóra tűzött LMBTQ ideológia szivárványos jelképe számos, rendkívül népszerű sport klub képviselőin, játékosain megjelenik, mez, karszalag és egyéb formában. A Paris SG egyik játékosa nem szerepelt azon a találkozón, amelyen csapata játékosai szivárványszínű számozású mezben játszottak. A francia sportban a homofóbia ellen harcoló szövetség magyarázatot követel, mivel a „homofóbia nem vélemény, hanem bűncselekmény. A francia futballszövetségnek és a PSG-nek magyarázatot kell kérnie [a játékostól], mégpedig nagyon gyorsan. Meg kell büntetni, ha szükséges” – hirdeti a toleranciát elváró, nem éppen toleráns szervezet.
Az említett ideológia alapvető emberi jogként deklarálja, hogy az emberek igényük esetén megváltoztathassák születési nemüket. A tudomány fejlődésével lehetőség nyílik nemváltó műtétekre, a férfinak született emberek nővé operálhatók, a lányokat pedig férfiakká lehet átműteni. A nyugati sajtóban és politikai életben kiemelt tematika az átműtött emberek elfogadása új, átalakított nemüknek megfelelően. Égetően aktuális kérdés a nemváltó (transznemű), férfiból nővé avanzsált sportolók versenyzésének kérdése. Egy transz sportoló a nők között egy erőemelő versenyen minden versenyszámot megnyert és 4 világcsúcsot állított fel. Az amerikai szövetség azonban kizárta a versenyzőt. Többek között arra hivatkoznak, hogy erőemelésben a csontozatnak is jelentős szerepe van, amely a nemváltást követően változatlan marad. Ugyancsak példa erre a férfinak született, nemet váltó amerikai úszó, aki már előző nemében, férfiként is versenyzett. A női versenyeken már több amerikai egyetemi csúcsot is megdöntött. Nagy az ideológiai elvárás, hogy transz nők teljesen azonos elbírálásban részesüljenek azokkal, akik születésüktől fogva nőként élnek. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak jól átgondolt, megfelelő szabályozást kell létrehoznia úgy, hogy a lehető legkevesebb érdek sérüljön. Nagyon sürgősen, hiszen a két év múlva Párizsban már kezdődik az olimpia.
A közelmúlt tragikus eseménye, hogy Oroszország durván megsértette a nemzetközi jogot azzal, hogy lerohanta Ukrajnát. Rengeteg katasztrófa, emberi tragédia történik nap mint nap ebben a háborúban. Az orosz agresszió miatt a vezető európai és atlanti média és politika elvárja az oroszok elszigetelését. Ez a gazdaság és számos egyéb terület mellett a kulturális eseményekre is vonatkozik. Mivel Oroszország és Fehéroroszország megszegte az Olimpiai Charta békére vonatkozó előírásait, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöksége döntött a konfliktussal kapcsolatosan. „A globális sportesemények integritásának megóvása és a sportolók védelme érdekében a NOB vezetése azt javasolja a nemzetközi sportszövetségeknek és sportesemény-szervezőknek, hogy ne hívják meg vagy ne hagyják Oroszország és Fehéroroszország sportolóinak és kísérőinek részvételét nemzetközi versenyeken”- olvasható a határozatban. A nemzetközi sportszövetségek – hivatkozva a NOB határozatára – ugyancsak kitiltották az orosz és fehérorosz sportolókat a versenyekről, világbajnokságokról. A NOB elnökség precedens értékű döntése kiengedett egy aktuálpolitikai szellemet a palackból. A múltban többször is megtörtént, hogy egy-egy nagyobb állam – megsértve a nemzetközi jogi előírásokat – lerohant egy másik országot. Az agresszió hatására egyes országok tiltakoztak, majd bojkottálták az olimpiai részvételt. Ez már akkor is jelentős problémákat okozott az olimpiai sportdiplomáciának. Senkinek sincs illúziója: a jövőben is lesznek háborús konfliktusok. Megjósolható, hogy az említett határozat alapján a Nemzetközi Olimpiai Bizottság még inkább bele fog keveredni az aktuálpolitikába. Nem nyilváníthatja ki azt, hogy az olimpiai mozgalom politikamentes (– eddig sem volt az teljesen). Ahogy most meghatározta, hogy az agresszor állam sportolóinak, delegátusainak részvételét felfüggeszti, már a jövőben nagyon nehezen lesz képes eltekinteni egy-egy háborús konfliktus szereplőinek minősítésétől. Állást kell majd foglalnia, „egy fajta ítéletet kell mondania”, ezzel megosztja a háborúk fölötti, a politikától (viszonylag) független sportolók eszmei közösségét és szolidaritását.

A sportot azért szeretjük, mert elméletben „az egyenlő esélyek, egyenlő pályák” illúziója valósul meg. A sportpályákon csak az igazság győzhet, a legjobb, aki érdemes a győzelem kivívására, a legtehetségesebb, a legügyesebb, a legerősebb, a leggyorsabb, a legnagyobb lelki erejű sportoló vagy csapat.
Vajon lesz-e elég erejük a sportdiplomatáknak az aktuálpolitikai törekvésekkel szemben a sport értékeinek megőrzésére?

Jády György

Shares
scroll to top