Hermann Cornerus dominikánus szerzetes 1435 körül keletkezett krónikája alapján a Magyar Királyság területén a cigányok 1417-ben jelentek meg. A források hiánya megnehezíti az európai cigány jelenlét történelmi folyamatának megértését, annak társadalmi és kulturális dimenziójában. Talán ezt a hiányt enyhíti, pótolja az idén ősszel megjelent Roma hősök – 5 európai dráma kötet, ami szigorúan kortárs vagy 20. századi történeteket tár az olvasó elé. A Független Színház kötetét az európai kultúra napján, idén ősszel, szeptember 20-án a Goethe Intézetben mutatta be. Ez már a második kötet a szériában, az elsőről 2 évvel ezelőtt itt írtam bővebben: https://ringmagazin.hu/2019/05/24/roma-hsoek-oet-europai-monodrama/
Eltelt két év. Mi történt ez alatt? A Független Színház alkotói nem hátráltak meg a pandémiától. Számtalan friss előadást állítottak színpadra. De mégse hallani róluk a mainstream médiában és rendezvényeken. Bár kőszínházzal nem rendelkeznek, rengeteg izgalmas előadásuk miatt megérdemelték volna a reflektorfénybe való kerülést, az esetleges stabil deszkákat a talpuk alatt. Az első kötet monodrámáit tudtommal más társulat nem vette a repertoárjára. Rétegközönséget szolgálnak ki. De a kis parázs amit az keltett, lángra gyúlt. Nincs könnyű dolga ennek a tűznek az ébredéshez. Azonnal az előítéletek szorongató falába ütközik minden lángcsóva, alaposan körbe van véve ugarral és éghetetlen anyaggal a fészke.
Mire asszociál egy átlag magyar ha a cigány kultúrára gondol? Dikh tévé, cigányzene, 100 tagú cigányzenekar, cigánypecsenye, Szafi, kötözködő dühös fiatalok, aggasztó állapotok vidéken, Mónika-show, szegregáció, diszkrimináció, Olaszliszka, nogo zónák, stb.. Problémák sora. Elfeledett embertársaink nyomasztó élettörténetei, amit a nyúzott átlag magyar és nem magyar következetesen kerül. Az előítéleteket megkerülve született ez a drámakötet. Azokat sem magyarázni sem megcáfolni nem óhajtja. A romákkal kapcsolatban alkotott sztereotípiákat oldja és pislákolva rendületlenül biztatja ez a kis tűz a roma és nem roma magyarokat, hogy gyűljenek köré, ismerjék meg egymást és magukat is jobban.
A második kötetben öt különböző országból származó színdarab kapott helyet, melyek cselekményei a második világháborútól a koronavírusig bezárólag történnek. Fókuszban a cigányság névtelen, ismeretlen, létező vagy fikciós hősei állnak. Roma hősök. Kik ők? A börtönökből szabaduló romák? Hát nem. Európában és Magyarországon hivatalosan nincs cigánykérdés. Magyarországon nincs magyarkérdés sem. Szegény van meg gazdag. Neres meg libernyák. Őshonos meg migráns. Két pólusú skizofrénia hergeli a csonka ország hiedelmeit határon innen és túl a kultúra és a társadalmi összetartó erők minden szintjén. Miért nem születtek az elmúlt 500 év alatt ehhez hasonló drámák? Hiszen szerves részét képezi az egész európai és magyar kultúrának, annak történelmi és politikai életének alakulását befolyásoló tényező, társadalmának része, és sok esetben alaptalanul meghurcolt közössége. Emlékezzünk csak példának okáért a közelmúltból az 1989-es romániai forradalomra, amikor tűzbe mentek a cigányok a magyarokért Marosvásárhelyen (Talán a harmadik kötetbe beleférhetne erről is egy történelmi dráma). Világ és európai szinten is egyedülálló ez a kezdeményezés. Ha a kötet végére lapozok, ahol feltűntetik a támogatókat, elsők között Soros Open Society Foundations (Nyílt társadalmak Alapítványa) cégére tündököl. A tőzsde spekuláns filantróp pénzéből következmények nélkül lehet nyavalyogni és bűnbakot keresni – gondolja legyintve a felszínes alaposan agymosott olvasó. Vajon minden ördögtől való amit Soros pénzel? Vajon e patás ördög titkos terve lenne leépíteni Európa nemzetállamait azáltal, hogy pénzeli a történelmi kisebbségek értelmiségének combosodását, múltjának és jelenének megértését és annak feldolgozását? Kétlem. A kötet célja egyértelműen az ismeretterjesztés és az izolált világok bemutatása a nagyérdemű felé, érdekes módon külalakjában engem egyfajta tankönyvre emlékeztet. Szöveggyűjtemény. A háttérmunkások nyilvánvalóan nem a kötet bevételeiből fognak majd kokózni Ibizán. A Független Színház előadásainak célja, hogy felhívják a figyelmet a mindannyiunkat érintő társadalmi kérdésekre, problémás élethelyzetekre társainkat megértve, velük együttműködve találjunk válaszokat. Nemes célok. A roma emberek is sokszínűek. Pont mint minden más nemzet gyermekei. Az emberi létezés konfliktusai pedig egyetemesek és örökkévalók. Erről tesz bizonyságot az igényesen szerkesztett és aprólékosan kidolgozott drámakötet. Nem akarok hosszan írni a drámák cselekményének történetéről, azt már megtették előttem sokan. Aki kiváncsi, járjon utána.