Bevégeztetett…
A Nemzetközi Öttusa Szövetség közgyűlése a hétvégén törölte a lovaglást az öttusa versenyszámai közül. A döntést nagy többséggel, 66:15 arányban fogadták el. Utoljára a 2024. évi olimpián rendeznek olyan versenyt, amelyben még a lovaglás szerepel. A lovaglást helyettesítő, új versenyszám kijelöléséről később döntenek.
A meglepőnek tűnő döntés hátterét vizsgálva vissza kell tekintenünk az újkori olimpia kezdeteire. Az olimpiai mozgalom és az öttusa összefonódása rendkívül szoros volt, amely a későbbiek során azonban meglazult.
Közismert, hogy Coubertin báró a modern olimpiai mozgalom megalapításakor az ókori görög olimpiai játékokat tekintette példának. Az ókori olimpia egyik legnagyobb presztízsű versenyszáma a pentatlon (öttusa) volt, amely diszkoszvetésből, távolugrásból, gerelyhajításból, stadionfutásból és birkózásból állt. Coubertin szándéka az volt, hogy megalkosson egy, a modern kor kihívásainak megfelelő, férfias, macsó jellegű sportágat. A 15 évig tartó tervezés után létrejött sportág neve az angol nyelvterületen máig is hivatalos, modern pentatlon lett, amely egyenesen utal az ókori hagyományokra. Az új sportág felfűzhető egy katonai futár sztorijára. A hírvivő lóval indul útjára, ezután megvív az ellenséggel, majd pisztolylövésekkel fedezi az útját, ezt követően átúszik egy folyón s végül futva érkezik küldetése célpontjára, ahol átadja a rábízott üzenetet. A lovaglás, vívás, lövészet, úszás, futás sorrend 1932-ben alakult ki, és hosszú évtizedekig változatlan maradt. Természetesen már az öttusa megszületésekor is vitatták a versenyszám létjogosultságát. Például futás helyett az evezést javasolták, mivel „lovassági tiszt számára a terepfutás úgyszólván megalázó”.
A modern pentatlon hosszú időn keresztül úgy lubickolt kényelmes helyzetében az olimpiai mozgalmon belül, mint a magzat az anyaméhben. Jóllehet az első öttusa versenyt az 1912. évi olimpián rendezték meg, 1948-ig nem is létezett önálló Nemzetközi Öttusa Szövetség! Kezdetben a sportág versenyeinek szervezése, lebonyolítása a Nemzetközi Olimpiai Bizottság hatásköre volt. Az olimpia szervezeti keretén belül, 1928-ban létrejött egy bizottság az öttusa versenyek szervezésére. A Nemzetközi Öttusa Szövetség 1948. évi létrejötte nagy lökést adott a sportágnak. 1949-től fogva évente rendeztek világbajnokságot, nemcsak egyéniben, hanem csapatban is. A sportág versenyszámaira vonatkozó, módosító javaslatok már ekkor is rendszeresen érkeztek a Szövetséghez. Javasolták például, hogy lovaglás helyett motorozás, vívás helyett kézigránátdobás legyenek a kornak megfelelő, új versenyszámok.
Az 1976. évi olimpiát elérő krízis következménye sorsdöntő hatást gyakorolt az öttusára (- ahogy számos egyéb sportágra is). 1980-ig az olimpia játékok megszervezése döntően közpénzből valósult meg. Az 1976. évi, montreali olimpia előtt a kanadai kormány visszavonta az olimpia költségeihez nyújtott pénzügyi garanciáját, ennél fogva a játékok szervezésének pénzügyi kockázatait Montreal városa viselte. Bekövetkezett a tragédia: a sportrendezvény bevételei csupán a kiadások 5 %-át fedezték! A városnak külön adókkal kellett sújtania lakóit az adósságok törlesztésére. (Montreal az olimpiával kapcsolatos adósságának utolsó részletét 2006-ban fizette ki.) A riasztó tapasztalatokból okulva nemigen volt jelentkező az 1984-es olimpiára. Végül, nagynehezen Los Angeles jelentkezett, azonban a helyi adófizetők tiltakozó mozgalmukkal elérték, hogy a kaliforniai állam és Los Angeles nem használhat fel közpénzeket a versenyek finanszírozására, mert az a lakosság életminőségét rontaná. 1984-ben első alkalommal finanszírozták az olimpiát tisztán magán forrásból. A Los Angeles-i olimpia pozitív pénzügyi mérleggel, 250 millió dollár nyereséggel zárult. Ennek következményeként számos város érdeklődését keltette föl az olimpia megrendezésének lehetősége. A pénzügyi sikernek azonban hatalmas ára volt: ezentúl meghatározó szempont lett a minél nagyobb érdeklődés felkeltése, a versenyek nézettségének maximális szintre való növelése. Az olimpiai sportágak szabályait, versenyeinek megszervezését úgy kellett átalakítani, hogy az minél több érdeklődőt vonzzon.
A 90-es évektől fogva az öttusa folyamatosan, számos szabályváltozáson ment át. Az öttusa versenyprogramját öt nap helyett egy napba sűrítették. Az egynapos lebonyolítás érdekében maximálták a résztvevők számát, módosították az öttusa versenyszámainak szabályait, sorrendjét, időtartamát, a versenytávok hosszát. Bevezették a hendikep-futást, amely azt jelenti, hogy a versenyben vezető sportoló indul elsőnek, s utána sorrendben követik őt a további helyezettek. A helyezettek pontszámbeli lemaradását másodpercekre váltják át. A végeredmény így könnyen követhető, aki elsőnek fut be, az a győztes, hiszen ledolgozta hátrányát vagy éppen megőrizte előnyét a többiekkel szemben. Az öttusa nézettségi problémái azonban nem oldódtak meg. Ezt tükrözi a Népsport tudósítása az 1996. évi olimpiáról Kövesdi Viktor tollából: „Csodák csodájára, amikor elindították a futást az amerikai televízió is közvetíteni kezd… Már közelednek a célhoz a futók… Zenovka ellép Parigin mellett és vezet a cél előtt 50 méterrel… Aztán tesz egy rossz lépést és elkezd összecsuklani, Parigin lehajrázza, az orosz pedig betámolyog a célba, ahol földre zuhan. A kamerák egy kifacsart, vonagló embert mutatnak, aki nem tud magáról. Valószínűleg arról sem, hogy megmentett egy sportágat. …Este minden amerikai televízió műsorán az öttusa befutója a sláger. Zenovka legalább hatvanszor csuklik még össze a CBS-en, az NBC-n és a CNN-en. Lehet, hogy Sydneyben már váltóverseny is lesz?” 2000–ben Sydneyben már női öttusázók is indulhattak az olimpián.
A látványosság és az izgalmak fokozása érdekében 2008-ban, újabb, nagy jelentőségű szabálymódosítás következett be. A biatlon sportághoz hasonlóan – összevonták a futást és a lövészetet, s ezzel kialakították a „kombinált versenyszámot.” A versenyzőnek először 5 lövést kell leadnia, amennyiben nem találja az első öt lövéssel a táblákat, tovább kell próbálkoznia. Ezt követően 1 km-t futnia, majd újra lő, lövészet után fut. Ezt a kört ismétli meg háromszor (15 lövés, 3 km futás). Aki elsőnek érkezik célba a 3 km megtétele után, az a győztes. A változtatást annak idején sokan bírálták. Ugyancsak fontos újítás volt a lézerpisztoly bevezetése. Az öttusalövészet a robbanógolyós lövészettől a légfegyvereken keresztül eljutott a jelenleg használt lézerpisztolyos lövészetig. Ez a pisztoly lézerjelet juttat a célba és a rendszer mindenki számára egyértelműen jelzi a rontott lövéseket. A lézerfegyver balesetmentesen használható, sokkal biztonságosabb. A megváltozott prioritásokat jellemzi a Nemzetközi Öttusa Szövetség elnökének a kijelentése is: a lézerpisztollyal „parkokban vagy akár bevásárlóközpontokban is lehet majd versenyeket rendezni”. A 2012. évi, londoni olimpia öttusaversenyét már az új rendszerben szervezték. A lézerpisztolyos, kombinált futás, azaz a „laser run” már elindult világhódító útjára, egyre népszerűbbé válik. Jó esély van rá, hogy önálló sportágként túlnőjön az öttusán.
Ha már említésre került, érdemes egy rövid kitérőt tennünk a biatlon sportágra. Kevesen tudják, hogy a biatlon 1993-ig a Nemzetközi Öttusa Szövetség keretei között működött, mondhatni az öttusa kis testvére volt. 1958-ban szervezték az első biatlon, azaz sílövészet világbajnokságot, 1960-ban került fel a sportág a téli olimpiák programjába. Látványos a sportág térhódítása, míg 1964-ben csak egy versenyszámban vehettek részt a biatlonisták az olimpián, a 80-as évektől azonban folyamatosan bővült a versenyprogramjuk. A 2010. évi Vancouver-i olimpia 86 versenyszámából már tízet a biatlon reprezentált, ugyanannyit, mint az alpesi sí és ennél több versenyszámmal (12) csak a gyorskorcsolya és a sífutás rendelkezett. Természetesen a látványos térhódítás hátterében kemény munka zajlott. Módosították a versenyszabályzatot, új versenyszámokat vezettek be. A versenyeket úgy fejlesztették tovább, hogy azok a tévénézők számára érthetővé és élvezetessé váljanak. Már 1995-ben nagy gondot fordítottak arra, hogy „televízió-barát” adatszolgáltatást alakítsanak ki, amely magában foglalja az időeredmények, helyezések és egyéb információk jól követhető bemutathatóságát A Nemzetközi Biatlon Szövetség egy csomagban, széles kínálati skálával értékesítette versenyeik reklámfelületét. Hét cégre korlátozták a szponzorok számát, de azok márkareklámjai stratégiai helyeken kerültek elhelyezésre a dobogók hátterétől egészen a versenyzők rajtszámáig bezárólag. A kemény munka meghozta az eredményét. Míg a versenyzők jutalmazására az 1994/95-ös idényben 3.000 német márka állt rendelkezésre, addig a Szövetség a 2002/03. évi idényben már 2,7 millió eurót fordíthatott a versenyzők támogatására és programfejlesztésre.
Az öttusa esetében nem tapasztalhattunk ilyen mértékű előrelátást. Ha meglátogatjuk a Nemzetközi Öttusa Szövetség honlapját, a szponzorok száma bizony elenyésző. Igazán neves, kiemelkedő multi cég talán egy légitársaság, amely – az információk szerint – csak a Szövetség elnökének repülőútjait szponzorálja. Az öttusa fő bevételi forrása a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által nyújtott támogatás, tehát az öttusa egzisztenciája döntő többségben tőlük függ. Egyes hírek szerint az olimpiai közvetítést birtokló szervezet (OBS) figyelmeztette a Nemzetközi Öttusa Szövetséget, hogy az olimpiai sportágak nézettségének tekintetében messze leszakadva a többi sportágtól, az öttusa utolsó helyre szorult.
Feltételezhető, hogy a lovaglás a Szövetségnek hosszabb ideje gondot okozott. Az egynapos öttusaversenyen 32 főben maximálták a résztvevők számát. Hogy mely 32 versenyző indulhat a döntőben, azt a selejtező versenyek végeredménye határozta meg. Hihetetlen, de hosszú évek óta a selejtező versenyeket csak 4 számban, lovaglás nélkül rendezik meg. Úgy tűnik, a lovaglás egy ideje szinte nem is számít, csak szükséges rossz a vezetőség számára. Biztos, hogy a lovaglás kivezetésére felhasználható ürügy volt a média által generált, mesterséges botrány a tokiói olimpián. A videó tanúsága szerint a német versenyző egyáltalán nem volt sportszerűtlen vagy agresszív az ellenszegülő lóval szemben. A Nemzetközi Öttusa Szövetség szűkebb vezetőségének első reakciója még az akadályok számának és méretének csökkentésére irányult. Ezt követte a lovaglás megszüntetésének váratlan, puccsszerű bejelentése. Nem konzultáltak senkivel, sem a versenyzőkkel, sem a nemzeti öttusa szövetségekkel, hanem döntöttek, figyelmen kívül hagyva mindent és mindenkit. Arra hivatkoztak, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság csak akkor tartja a 2028. évi olimpia programjában azt öttusát, ha a lovaglást kiveszik a versenyprogramból. Az öttusa szabályairól formálisan a Nemzetközi Öttusa Szövetség közgyűlése dönt, de köztudomású, hogy a közgyűlést alkotó tagszervezetek döntő többsége rendszerint Klaus Schormann elnök akaratát pártolja. Különösen azon nemzetek képviselői támogatják a lovaglás eltörlését, amelyek országában szerényebb az öttusaélet.
Élünk és meghalunk, ez a világ rendje. A sportágak is megszületnek és elhalnak. A magyaroknak nagyon kedves öttusa már csupán hagyománytiszteletből szerepel a XXI. századi olimpiai játékok programjában. A lovaglás kivételével már a hagyomány ereje is meggyengült.
Jády György