Interjú Fábián Lászlóval, a Magyar Olimpiai Bizottság sportigazgatójával.
– Biztosan lesz idén olimpia Tokióban?
– Mindenféleképpen. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a japán kormány mindent megtesz, hogy az olimpia megvalósuljon. Egyetlenegy kérdés merül fel: hogyan szervezik meg a játékokat. Január második felében kapunk tájékoztatást a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól a nagyon fontos részlet kérdésekről. Máig kérdéses például, hogy kötelezik-e a résztvevőket oltásra vagy „buborékban” lesznek elkülönítve a csapatok. Ezek a részletek hat hónap múlva lesznek igazán aktuálisak. A legidőszerűbb kérdés a kvalifikációs versenyek lebonyolításának a részletei.
– Egyes események mintha más megvilágításba helyeznék az olimpia rendezését. A megfertőződött japánok számának növekedése sem kedvez az olimpiának. Újabb hír, hogy Japán ideiglenesen felfüggeszti a külföldi sportolók beutazási engedélyét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik tagja azt nyilatkozta, hogy kétségei vannak a rendezést illetően.
– A járvány jelenlegi helyzete még sok bizonytalanságot, problémát okoz. De ez most az egész világra jellemző. Például egyik délelőtt még a sportlövő Európa-bajnokság egészségügyi, biztonsági intézkedéseiről kapunk tájékoztatást, délutánra pedig megérkezik a hír, hogy törlik az Európa-bajnokságot. Valóban jobb lenne, ha már mindenütt a lakosság jelentős része átoltott lenne. Bízom benne, hogy talál megoldást a kihívásokra a Nemzetközi Olimpiai Bizottság. Fél év múlva kezdődik az olimpia, amely még hosszú idő. Hiszek benne, hogy lesz olimpia.
– Nézők is lesznek az olimpián?
– Erről még nincsen döntés. Az olimpia nézőkkel együtt az igazi élmény. Nemzetközi szurkolósereg lenne az igazi, de ha „csak” japán nézők, akár félházzal töltik meg a versenyeket, már akkor is fantasztikus lesz a hangulat. A nézők jelenléte még magasabb teljesítményre ösztökéli az amúgy is kiemelkedő képességű versenyzőket.
– Hány magyar aranyéremre számít Tokióban?
– Megjelent egy felmérésünk, amely 13 érmet prognosztizál a magyar csapat számára. Ez nem légből kapott ötlet, hanem tüzetesen elemeztük a magyar sportolók eredményeit az elmúlt 4-5 évben a világversenyeken, figyelembe vettük helyezéseiket és azok változásait a világranglistákon, felmértük állapotukat. Ezt minden sportágra, név szerint is lebontottuk.
– Mely sportágban várnak érmeket?
– Elsősorban kajak-kenu, úszás, vívás, sportlövészet, atlétika, vitorlázás, judo, birkózás sportágakban.
– Bőséges támogatásban részesült a versenysport. 2011. óta a társasági adótörvény (TAO) rendelkezései alapján lehetővé vált a kiemelt csapat sportok nagy mértékű finanszírozása. A kiemelt, nem csapat sportágak fejlesztési terve 7-8 éve élvez támogatást. Azok a sportolók, akik a sportágfejlesztési programok kezdetén 10-12 éves, tehetséges sportolók voltak, mára már a válogatott keretben kell, hogy legyenek. A kiemelt anyagi támogatás mennyire növeli a várható eredményességünket Tokióban?
– Sajnos vegyes a kép, az eredményesség növekedése csak részben valósult meg. Elsősorban csapat sportokban vannak hiányosságok. Labdarúgásban ugyan szép sikereink vannak – részvétel az Európa-bajnokság döntőjében, az FTC menetelése -, de olimpia tekintetében egyelőre nincsen esélyünk részvételre. Kézilabdában nem jutottunk ki Rióba, a férfiak már biztosan nem jutnak ki Tokióba sem, a nőkre még egy nagyon kemény kvalifikáció vár. Vízilabdában a férfiak részt vesznek az olimpián, a hölgyeknek még nagyon meg kell küzdeniük a kijutásért. Kellemes meglepetés lenne, ha a kosárlabda legfiatalabb számában a B33, vagy 3X3 kosárlabdában kijutna egyik csapatunk! Erre leginkább a hölgyeknek van esélye.
A többi sportágra általánosságban elmondható, hogy a sportolói létszám nagy mértékben emelkedett, de a minőségi sportolók létszáma nem nőtt, sőt helyenként visszaesés tapasztalható. Örvendetes, hogy a sport infrastruktúra minősége nagy mértékben javult. A szülők nagy örömmel viszik sportolni gyermekeiket, de a sportban megtartani őket nem könnyű feladat. Ugyanakkor a nemzetközi színtéren egyre élesebb a verseny, mind több ország tehetséges, jól felkészített sportolója jelenik meg. Büszkén állíthatom, hogy Magyarország továbbra is sport nagyhatalom, de rengeteget kell dolgozniuk a szakembereknek, hogy a sok tehetséges fiatalból sikeres felnőtt versenyzőket neveljenek. Megítélésem szerint itt van a legnagyobb kihívás. Az edzők tudásszintjének és elhivatottságának emelésében.
– Visszatérve az olimpiai sportágakhoz, úgy tűnik, hogy egy sor hagyományos sportág kieshet az olimpiai programból. Mi lesz a szép magyar hagyományokkal rendelkező öttusával, kajak-kenuval, birkózással?
– Véleményem szerint az olimpiai tradíciókat ápolni kell. Tudom, hogy más irányba megy a világ. Tudom, hogy a világ manapság a gyorsan feldolgozható, látványos, rövid eseményeket szereti. Fantasztikus látvány az erő és a dinamika. Hihetetlen élmény látni, ahogy a falmászók elképesztő tempóban, 3 másodperc alatt felmásznak a meredek falon. Lélegzet elállító látvány, ahogy a szörfözők szédítő sebességgel repülnek a cél felé. Tudom, hogy nagy a televíziós társaságok nyomása a változtatás irányába. Ugyanakkor a több mint 120 éves újkori olimpiának is vannak hagyományai. Sőt a több mint kétezer éves ókori olimpiának is vannak, ma is élő sportági tradíciói, ilyen például a birkózás. Valahol az újat és a hagyományost kellene ötvözni. Tudom, hogy ez nem egyszerű dolog.
– Mennyire képesek felkarolni az olimpiai programba újonnan felvett sportágakat Magyarországon?
– Egyértelműen lépést tartunk a változásokkal. 2016 augusztusában hirdették ki az öt új sportág (baseball, falmászás, gördeszka, hullámlovaglás, karate) felvételét a tokiói olimpia programjába. Három hónappal később, novemberben már mind az öt sportszövetséggel megvalósult a szakmai programok egyeztetése, bekapcsoltuk őket a finanszírozásba is. 2017-ben a röplabda bekerült a „taós” csapat sportágak közé, és a röplabda addigi helyére, a kiemelt sportágak közé a karate került. A tokiói olimpián karatéban sportolóink pontszerzési eséllyel indulnak. A párizsi olimpia programjába bekerült a breaktánc. Nem véletlen, hogy a 2018. évi Ifjúsági Olimpia játékokon már versenyzett breaktáncosunk, Török Enikő.
– Budapest kontra Tokió, Peking, Párizs, Los Angeles. Mi jut eszébe ezekről a városokról?
– Az olimpiai mozgalom megújítását célzó, hivatalos dokumentum egyik sarkalatos pontja, hogy csökkenteni kell az olimpia rendezési költségeit. A Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak elemi érdeke, hogy olcsóbban szervezzék meg az olimpiai játékokat. Ezzel újabb lehetséges városok, országok számára biztosíthatná a világ egyik legjelentősebb sportrendezvényének gazdaságos megvalósítását. A szervezési újításokra vonatkozó javaslatok olyanok, mintha éppen Budapestre szabták volna az olimpia megrendezését. Ugyanakkor a következő négy olimpia rendezési jogát a fent említett megalopoliszok kapták.
– Nemcsak az olimpia szervezői küzdenek nehézségekkel. A járvány okozta helyzet, az egymás után felröppenő különböző hírek, majd azok cáfolata mérhetetlen bizonytalanságba taszítja az olimpiára készülő sportolókat…
– Minden sportolónak és edzőnek szem előtt kell tartania: aki kételkedik, az lemarad. Ha egy sportoló kételkedik az olimpia megrendezésében, és ezért nem tudja az elvárt edzéseket magas színvonalon teljesíteni, az olimpiai versenyen fájdalmas csalódások érhetik. Ugyanígy előfordulhat az is, aki eltökélten, keményen edz, az olimpián kellemes meglepetést okoz.
Jády György
a testnevelés doktora