Spanyol tudósok egy csoportja új anyagot fedezett fel, amely jelen van a Jupiter jeges holdjain és elősegítheti az életet előidéző kémiai elemek közötti kapcsolatot.
Az Oviedói Egyetem és a spanyol Asztrobiológiai Központ kutatói elemezték ennek az új anyagnak a tulajdonságait. A felfedezett anyag a Jupiter jeges holdjain képződhet, például a Ganümédészen, amely az az égitest, amely a legtöbb folyékony vizet halmozza fel a Naprendszerben jégkérge alatt, jelentette az Asztrobiológiai Központ, miután az eredményeket közzétették az ACS Earth and Space Chemistry című tudományos folyóiratban.
A kutatók fontos következtetéseket vontak le mind geológiai, mind asztrobiológiai szempontból, mivel ez lehetővé tenné a szénforrás (szén-dioxid) jelenlétét folyékony vízzel oldott sókkal érintkezve 0 fok körüli hőmérsékleten, amely megnyitja az utat az élet képződésének a Naprendszer fagyott holdjainak belső óceánjaiban.
Az új anyag, amely az élethez szükséges kémiai elemeket tartalmazza és megtalálható a Naprendszer jeges holdjaiban, egy gázhidrát (ebben az esetben szén-dioxid), egy olyan vegyület, amelyben a víz és a gáz más szerkezetet alkot.
Az új struktúrát „tömött jégnek” tekintik, amelyben a víz csatornákat képez, ott ahol a szén-dioxid elhelyezkedik.
A kutatást az Oviedói Egyetem kutatócsoportja és az Asztrobiológiai Központ végezte.
Fernando Izquierdo, az Oviedói Egyetem kutatója és a tanulmány első szerzője, kiemelte, hogy „nagyon nagy pontosságú kvantummechanikai számításokat végeztek szén-dioxid-hidráttal, lehetővé téve viselkedésének elemzését tízezer atmoszféránál nagyobb nyomáson, nagyon alacsony hőmérsékleten (-100 ° C alatt)”.
És a legrelevánsabb eredmények között szerepel az a lehetőség, hogy a szén-dioxid szabadon mozoghat a szilárd jégszerkezeten keresztül, ami lehetővé tenné ennek a gáznak – amely jeges holdakon képződik, a hold óceánjának fenekén található kőzetek között – a jéggáton való átjutását és azt, hogy elérje a felső rétegeket – magyarázta a kutató a sajtóközleményben.
Olga Prieto Ballesteros, az Asztrobiológiai Központ kutatója, a tanulmány társszerzője, kifejtette, hogy „a gázhidrátok képesek olyan molekulákat elraktározni, amelyek a bolygó lakhatóságához nélkülözhetetlen elemeket tartalmaznak”, ezért nagy az asztrobiológiai jelentőségük.
Nyitókép: A Jupiter négy legnagyobb holdja (jobbra lent a Ganümédész).
Forrás: universetoday.com