Close

Magyarországnak 15 milliárd eurót tesz az ablakba az EU újjáépítési terve

Az Európai Bizottság szerdán 750 milliárd eurós, kölcsönökből fedezett gazdasági újjáépítési eszközre terjesztett elő javaslatot, ami a következő hétéves keretköltségvetés főösszegének szánt 1100 milliárd euróval kiegészülve 1,85 billió euró összegű beruházással ér fel abba a projektbe, amit Ursula von der Leyen Európa „új generációs paktumának” nevezett. Az Európai Bizottság azt szeretné, ha az Európai Tanács júliusig politikai megállapodást érne el az újjáépítési tervről és az MFF-ről is. Az első, nem megerősített hírek szerint a legnagyobb, 560 milliárd eurós alapból Magyarországra elvileg 15 milliárd euró jutna.„Új generáció EU” (Next generation EU). Ezt a hangzatos címet adta az Európai Bizottság szerdán délután bemutatott tervének, amely 2020 és 2022 között 750 milliárd euró összegű beruházással próbálja meg kihúzni a kátyúból a koronavírus-járvány miatt mély recesszióba süppedő európai gazdaságot.

A 750 milliárd eurós újjáépítési eszköz plusz forrást hoz be a következő, 2021 és 2027 közötti keretköltségvetésbe (MFF-be), amelynek főösszegét ugyancsak szerdán bemutatott módosított javaslatában 1100 milliárd euróban rögzítette Brüsszel, valamelyest (körülbelül 5 milliárd euróval) megemelve az Európai Tanács által február 20-án megvitatott keretet.

Így a von der Leyen-féle Bizottság által szerdán előterjesztett, 2024 végéig szóló egyszeri gazdaságélénkítő csomag és az MFF összege együttesen 1850 milliárd eurót nyom. Ha ehhez hozzáadjuk a korábban uniós szinten elfogadott három védőháló 540 milliárd eurós tűzerejét, az EU „teljes újjáépítési erőfeszítése” eléri a 2400 milliárd eurót – húzta alá az Európai Parlament előtt mondott beszédében az Európai Bizottság elnöke. A Bizottság által közzétett háttérdokumentumok egyike úgy fogalmaz, hogy a teljes csomag több mint 3100 milliárd (3,1 billió) euró beruházást lehet képes mozgósítani.

Az első, egyelőre csak a sajtóban kiszivárgott számok szerint (ezeket csütörtökön hozza nyilvánosságra Brüsszel) a Magyarországra elméletileg jutó rész 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 7 milliárd euró kölcsön lenne a 750 milliárdos újjáépítési eszköz azon 655 milliárd eurós részéből, ahol tagállami allokációk (nemzeti borítékok) vannak. Ilyen az RRF, a REACT-EU, a vidékfejlesztés és a méltányos átállási alap is. A cmaradék 95 milliárd eurót a Bizottság által kezelt központi programokon keresztül lehet majd megpályázni.

Olaszország összesen 173 milliárd euróra (82 milliárd euró támogatásra és 90 milliárd euró kölcsönre), Spanyolország 77-31 milliárd euróra, Lengyelország 37-26 milliárdra, Németország pedig 28 milliárd euró vissza nem térítendő támogatásra lenne elméletileg jogosult.

A Bizottság az egy főre jutó GDP és az államadósság mérete alapján három csoportba sorolta be a tagállamokat. Az elsőbe az EU-átlag feletti fejlettségű országok (összesen tíz tagállam) kerültek. A másodikba az átlagos fejlettség alatti és nagy adóssággal rendelkező országok (Ciprus, Görögország, Olaszország, Spanyolország és Portugália). A fennmaradó 12 tagállam, köztük Magyarország az átlagos fejlettségi szint alatti és kevéssé eladósodott országok csoportjába került.

A második csoportba tartozó öt tagállamnak jut papíron a teljes keret 50,6 százaléka, míg a fejlettebbeknek a 24,5 százaléka és az első csoporttól egyébiránt nagyjából 20 százalékkal fejlettségben még elmaradó 12, zömében kelet-európai ország részesedése 25%. vagyis erre az országcsoportra elvileg feleannyi forrás jut, mint a közösség járvány által jellemzően legjobban sújtott déli tagjaira.

Ursula von der Leyen az EP előtt mondott beszédében hangsúlyozta, hogy az európai modellt még soha egyetlen kihívás sem kezdte ki olyan mértékben, mint a járvány és a nyomában villámgyorsan kibontakozó példátlan mértékű gazdasági recesszió. „Egy agonizáló gazdaság az EU egyik részében meggyengít egy másik, erős gazdaságot az EU másik részén. Ez Európa pillanata. Azt szeretném, ha együtt tennénk egy új, bátor lépést előre” – szögezte le a testület feje.

Von der Leyen szerint ugyanakkor az általa vezetett Bizottság nem egyszerűen a tagállamok közötti szolidaritásra, hanem egy „új generációs paktumra” is javaslatot tett, aminek eredményeit a következő generációk arathatják majd le.

A 750 milliárd eurós összegű újjáépítési eszközt az Európai Bizottság kölcsönfelvétellel biztosítaná, amelynek visszafizetésére 2028 és 2058 között, tehát 30 éves futamidővel kerülne sor. A javaslat három lehetséges opciót említ. Az egyik, a tagállamok költségvetési többletbefizetése. A másik, a kiadások következő keretköltségvetésen belüli lefaragása. A harmadik pedig új saját uniós források létrehozása. A Bizottság négy opciót javasol. Az első a kibocsátás-kereskedelmi rendszer (ETS) kibővítése a tengerhajózásra és a légiközlekedésre (évi 10 milliárdos bevétel). A második egy importvám, egyfajta karbonadó kivetése (5-14 milliárd euró évente). A harmadik a digitális cégek megadóztatása (1,3 milliárd euró évente). A negyedik pedig a nagyvállalatok működésének megadóztatása (Johannes Hahn biztos szavaival élve “belső piaci illeték”) Ez is éves szinten körülbelül 10 milliárdot hozna a konyhára.

Brüsszel szerint a négy új saját forrás együttes alkalmazása annyi bevételhez juttatná az EU-t, hogy abból a tagállamok hozzájárulása nélkül kamatostul vissza lehetne fizetni a 750 milliárdos kölcsönt.

Ahhoz, hogy az Európai Bizottság ilyen nagy mennyiségben hiteleket vehessen fel a piacokon, a saját források felső határát fel kell emelni a GNI 1,4 százalékáról ideiglenesen 2 százalékra. Ehhez nem csak a tagállamok egyhangú döntése, de nemzeti ratifikáció is szükséges mind a 27 EU-tagállamban. Mivel ez reálisan nem várható 2020 vége előtt, a Bizottság eleve azzal számol, hogy legkorábban 2021. januárjában tud csak majd kölcsönt felvenni és ezzel működésbe hozni az újjáépítési eszközt.

De, hogy a tagállamok és a cégek addig se maradjanak forrás nélkül, a Bizottság szerdán kezdeményezte a folyó, 2014-2020 közötti többéves keretköltségvetés 11,5 milliárd euróval történő kiegészítését. Az áthidaló program keretében rendelkezésre álló plusz forrásokat három területen, programon keresztül használnák fel. Mindenekelőtt a kohéziós politikára fordított keret megemelésével (5 milliárd euró). Aztán a fizetőképesség-javító eszközön keresztül, ami uniós garanciát biztosítana az EIB-n keresztül életképes cégek feltőkésítéséhez a tagállamokban (újabb 5 milliárd). És a Bizottság a külső akciókra is több pénzt kér annak a stratégiai célnak az elérésére, hogy az EU erősítse globális befolyását (plisz 1-1,5 milliárd a Nyugat-Balkánnak).

A 750 milliárd eurónyi kölcsönt teljes egészében az MFF-en, vagyis az EU-büdzséből finanszírozott programokon keresztül juttatnák el a tagállamokhoz, a régiókhoz és az üzleti vállalkozásokhoz.

A keret kétharmad-egyharmad arányban oszlana meg vissza nem térítendő támogatások (500 milliárd) és kölcsönök (250 milliárd euró) között. A vissza nem térítendő támogatásokra javasolt 500 milliárd eurós tétel pontosan megegyezik a közelmúltban napvilágot látott német-francia elképzeléssel, amiben eredetileg nem volt szó kölcsönök továbbításáról. Az Európai Bizottság újjáépítési terve tehát 250 milliárd euróval meghaladja Berlin és Párizs közös javaslatát.

„Az új generáció EU” (vagyis az újjáépítési eszköz) három pilléren alapul majd, mint fent jeleztük, teljesen beépülve az uniós költségvetésbe (erről lásd még külön cikkünket).

A 750 milliárdos keret legnagyobb része, 560 milliárd euró az első pilléren belül létrehozandó új helyreállítási és tűrőképesség-javítási eszközre (RRF) jutna és ebből támogatnák – önkéntes alapon – a tagállami beruházásokat és reformokat, amelyhez a tagállamoknak az európai szemeszterben rögzítettországspecifikus ajánlásokkal összhangban álló nemzeti beruházási és reformterveket kell majd benyújtaniuk és jóváhagyatniuk Brüsszellel. Minden tagállamnak megállapítanak majd egy elvileg elérhető keretet, de ez nem lesz automatikusan járó pénz.

A folyó kohéziós politikai programokra rendelkezésre álló keretet 2020 és 2022 között 55 milliárd euróval megfejelnék az új REACT-EU kezdeményezés keretében. Az összeget azonban a megszokottól eltérően nem javarészt az egy főre jutó GDP relatív nagysága alapján, hanem a válság szociális és gazdasági hatásainak súlyossága alapján osztanák szét a tagállamok között. Ebbe beletartozna a fiatalok munkanélküliségi rátája és a tagállamok relatív fejlettsége is. (Lásd még feljebb).

A Bizottság ezzel párhuzamosan az úgynevezett méltányos átállási alap (JTF) 7,5 milliárd euróról 40 milliárd euróra való megnövelését kezdeményezte a klímasemlegességi cél könnyebb eléréséhez.

Még mindig az eszköz első pillérében a Bizottság 15 milliárd euróval több pénzt javasol a következő MFF-ben a vidékfejlesztési politikára az európai zöld megállapodás és az új élelmiszer- és biodiverzitási stratégia végrehajtására.

Az újjáépítési eszköz második pillére a magánberuházások beindítására koncentrál és az InvestEU-program feltúrbózásával főleg kölcsönöket nyújt majd különböző eszközökön keresztül életképes cégeknek. Az új Fizetőképességi Támogatási Eszköz a sürgősen feltőkésítésre szoruló életképes cégeknek segít majd 31 milliárd eurós kiinduló tőkével, aminek segítségével az EIB és a pénzügyi közvetítők révén körülbelül 300 milliárd euró friss tőke bevonásával kalkulálnak Brüsszelben.

Az InvestEU beruházási program büdzséjét 15,3 milliárd euróra növeli a javaslat.

Az ebbe a programba beépülő új stratégiai beruházási eszköz pedig 15 milliárd euró „alaptőkével” tízszeres szorzóval 150 milliárd euró beruházást generálhat a kulcsfontosságú értékláncokba, és a stratégiai szektorokba Európában.

A terv harmadik pillére a jelenlegi válság tanulságait kívánja levonni.

Az új egészségügyi programra (EU4Health) 9,4 milliárd euró áll majd rendelkezésre, míg a rescEU és a Polgárvédelmi Mechanizmus tűzerejét 2 milliárd euróval növelnék meg. Mindkét alap a jövőbeli egészségügyi válságokkal szembeni ellenállóképesség javítását szolgálja.

A HorizonEurope uniós kutatási és innovációs program keretösszegét 94,4 milliárd euróra javasolják felemelni, míg az EU külső akcióira plusz 16,5 milliárd eurót kér a Bizottság.

A Bizottság gyors politikai megállapodást sürget a csomagról (az Új Generáció EU-ról és az MFF-ről), lehetőség szerint júliusig. Előzetes hírek szerint Charles Michel, az Európai Tanács elnöke június 19-re tervezi összehívni az állam- és kormányfőket. Egyelőre bizonytalan, hogy a vezetők fizikailag is részt tudnak-e venni az ülésen, vagy marad a videókonferencia. Az áthidaló program és a folyó keretköltségvetés módosításához egyhangú tagállami döntés és az EP hozzájárulása szükséges. Brüsszel reméli, hogy ez is meglesz szeptember 1-ig.

Forrás: Bruxinfo

Shares
scroll to top