Bozóky Balázs írása
Enyedi Ildikó Testről és lélekről című vágóhídi filmdrámája térdre kényszerítette a berlini aranymedvét és büszke érzésekkel ajándékozott meg a messzi Los Angeles vörös szőnyegéről is. Zsinórban harmadszor volt okunk végig izgulni a 90. Oscar-díjátadó gálát ahol a legjobb idegen nyelvű alkotások mezőnyében Enyedi Ildikó Testről és lélekről című alkotása is szerepelt, és végül a chilei az Egy fantasztikus nő nyerte a díjat. A nemzetközi kritikusok ujjongva ünneplik Borbély Alexandrát, a fiatal felvidéki színésznőt aki karakterének ellentetjét, az aszexuális, érzelmi analfabéta minőségellenörzőt kelti életre a filmben.
A film cselekménye már a trailerben is figyelemfelkeltő. Nagyvonalakban két vágóhídi dolgozó szokatlan formában születő szerelmi kapcsolatának fordulatokban szegény története, akik álmukban szarvasok képében járják a lélek erdejét. A közös álomban együtt legelésző pár korántsem olyan magabiztos a vágóhíd kantinjában egymással mint a nyugodt természetben. A filmből nem derül ki, de a szarvasoknak nevük is van: Góliát és Picur. Borbély Alexandra folyamatosan kilép a komfortzónájából alakítása során, Mária szerepében meztelenre vedli testét és lelkét egyaránt. Eleinte a pszichológus nő szerepe jutott volna neki akit Tenki Réka játszik, de Enyedi Ildikó biztatására beadta a derekát miután sikeresen kiirtotta magából a nőiességéből fakadó jegyeket. A színésznő talán azért is vállalta el ezt a szerepet mert sok kihívást rejtegetett magában.
Mária történetének foltos a dramaturgiája. Nem derül ki miért vált olyanná, amilyenné. Milyen tragédia vagy elhibázott döntés vezetett személyisége torzulásához? Az aprólékosan összerakott szereplőről pontosan kiderül, hogy hogyan lép ki a papucsából, és mekkora a mellbimbója, de arra nem derül fény, hogy miért jár gyerekkori pszichológusához és miért torzult a személyisége. Az extrovertált színésznő hitelesen alakítja az introvertált, visszafogott Máriát.
A filmet beborítja a titok fátyla. A sejtető képek hosszúra nyúltak. Szeretem nézni ahogy az esti fények játszanak a sötét lakás falán, gyerekkoromra emlékeztet, de hatásvadászatra hajazó elem ugyanúgy mint a marha kivéreztetésének véres filmkockái. Szemmel láthatóan ruháiban is kívánták erősíteni a főszereplő nőietlenségét, mert azok korántsem olyan csábítók mint a Tenki Réka pszichológus nőjének kerekded vonalait követő kompozíciók. Semmitmondóan elhúzott hosszas jelenetek során játszik sótartóval, legókatonával, étellel, amibe mégiscsak bele tud vinni valami izgalmasat Borbély Alexandra a hangszín elváltoztatásaival.
A film elején a napba tekintő vagonból kikukucskáló marha tekintete szépen össze van kötve és átvezetve a következő jelenetbe. A véresen komoly metaforákkal tarkított történet labirintusa rengeteg kijáratot rejteget. Félelmetesen emlékeztet a történet vezetési módja a rendszerváltás utáni magyar művészfilmek javára, amikben keresve sem találni érvényt.
A dialógusokban erőteljesen rányomja a bélyegét a Terápia (Enyedi Ildikó rendezte magyar filmsorozat) jellegzetes hangvételű kérdezz-felelek játéka, Mácsai Pál nyomozója vérbeli terapeutaként korrumpálódik most egy zacskó szűzpecsenyéért. Még abban a jelenetben éreztem a sorozat roppant erős hatását amiben fény derül a búgatópor ellopójának kiben létére.
A hajdúnánási vágóhíd gazdasági vezetőjét, Endrét játszó Morcsányi Géza a kevesebb több elvét szem előtt tartva próbál helyt állni. Kérdezéssel, bűntudatkeltéssel éri el, hogy színt valljon a tettes. A valóságban volt ”könyvguru” (1995 és 2015 között a Magvető Könyvkiadó igazgatója, 2015. március 1-től a Líra Kiadói Csoport igazgatója és a Líra Könyv Zrt. igazgatósági tagja), műfordító és dramaturg alakítása élete első filmszerepében korántsem olyan béna, mint a keze. Igazgatói múltjából következtethetően volt honnan ihletet meríteni a gazdasági igazgató karakterének a megformálásához is. A színészet nélküli színészkedése üdítően hat a filmre és élesen ellenpólusozza Nagy Ervin Sanyijának fékezhetetlen vágóhídi macsóját. Borbély Alexandra magánéleti párja a filmben kifigurázza a színésznő játszotta Máriát egy jelenet során, aki félelmetesen profin palástolja el a kettejük közt lévő valóságos viszonyt. A melléktörténetnek semmilyen fontossága nincs, leszámítva azt, hogy így derül fény az álmokra, mivel pszichológussal próbálják eltussolni a lopási ügyet.
Tenki Réka pszichológusnője (Klára) szexuálisan túlfűtött, és habár kisebb szerepet játszik azt pontosan és karizmatikusan teszi. A magyar Jennifer Lawrence a mentálhigiénés vizsgálat során emberi reakciókkal egyensúlyozza a főszereplők abszurdba hajló valóságát.
”Igen gyenge színdarab, melybe egyedül a fővadász charactere hoz egy kis életet, noha az is egy szarvashibával bír” – írta Vörösmarty Mihály megalkotva szarvashiba főnevünket.
Szereplők:
| Rendező | Enyedi Ildikó |
| Producer | Mesterházy Ernő Muhi András Mécs Mónika |
| Forgatókönyvíró | Enyedi Ildikó |
| Főszerepben | Morcsányi Géza Borbély Alexandra Schneider Zoltán Nagy Ervin Tenki Réka |
| Zene | Balázs Ádám |