Ritka 17. századi holland térképet állított ki az Ausztrál Nemzeti Könyvtár. A művet Ausztrália „születési anyakönyvi kivonatának” tartják.
Az Archipelagus Orientalis (Keleti Szigetcsoport) elnevezésű térképet 1663-ban készítette a holland térképész Joan Blaeu. Készítése után több száz évet töltött el egy Svédországban lévő raktárban, ahol 2010-ben megtalálták. Az Ausztrál Nemzeti Könyvtár (ANK) 2013-ban megszerezte a térképet és az elmúlt négy évben egy állagmegóvási projekt keretében visszaállította azt a korábbi állapotába.
A térképet az ANK Kincsek Galériája elnevezésű kiállítótermében állította ki.
Martin Woods a kiállítás kurátora elmondta, hogy a térkép jelentős, mert nemcsak hogy dokumentálja Ausztrália hollandok általi felfedezését (beleértve Tasmania első észlelését is), hanem egy történetet is mesél az időszakról.
„Olyan, mint egy óriási hírtérkép, ha úgy tetszik. Nagyon sok információ van a szövegben a térkép körül, a kereskedelmi lehetőségektől az utazások részleteiig, még a harcban lévő hajók illusztrációi is festenek egy képet arról, hogy mi történt” – tette hozzá.
Woods elmondta, hogy a térkép több ezer mérést felhasználva készülhetett, amelyeket talán egy tucat holland hajóút során jegyeztek föl, elsősorban azokat, amelyeket a Holland Kelet-indiai Társaság végzett 30 év alatt.
„Habár ezen a térképen Ausztrália van a figyelem középpontjában, Blaeu-nek és országa felfedezőinek ez egy kirakós játék volt. Cirkáltak a part mentén, elhaladtak az északi, déli, nyugati részén, kereskedelmi lehetőségeket kutatva, alkalmanként partra szálltak, felismerték, hogy nem találnak olyan embereket akikkel tudnának kereskedni, majd újra útra keltek. Néhány évvel később mintha a kíváncsiság legyőzte volna őket és újabb útra került sor és ez a séma folytatódott, amíg el nem döntötték, hogy erőfeszítéseiket a Fűszer-szigetekre (Indonéziában) koncentrálják és ezt az Ausztrália-talányt maguk mögött hagyták” – mondte el Martin Woods.
Amikor a térkép először megérkezett az ANK-ba, volt egy bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy a térképet helyre tudják-e állítani. „Felül kellett írnunk a kikötéseinket, anélkül, hogy tudtuk volna, mit lehet elérni” – tette hozzá, dicsérve a Grimwade Kulturális Állományvédelmi Központ munkáját a Melbourne-i Egyetemen.
„A legnagyobb kockázat az volt, hogy mi történne, ha a lakkot eltávolítanánk. Sok kutatást végeztünk, hogy mi történhetne, de ez egy olyan kockázat volt, amit vállalnunk kellett.”
„Fölé hajoltam, néztem rá és a lélegzetem levegőjében szerte mozgó porszemcsék voltak” – emlékszik vissza Marie-Louse Ayres a Nemzeti Könyvtár főigazgatója.
„A konzerváló csapat nagyszerű munkát végzett, a reményeinken túl” – tette hozzá.
A térkép méretei 1185 mm x 1520mm, Ausztrália „születési anyakönyvi kivonatának” tekintik, mivel ez volt a térkép, amelyen minden ausztrál térkép alapult, egészen Cook kapitánynak az 1700-as évek végén tett felfedezőútjaiig.
A keleti partvonal hiányzik, Queensland csatlakozott Új-Guineához, mivel a Torres-szoros még nem fedezhető fel, és része Tasmania keleti és nyugati partja, illetve van egy árnyék, amely Új-Zélandot képviseli.
A térképet először az eredeti állapotában mutatták be az ANK-ban 2013-ban egy térképtörténeti kiállítás részeként, amelyet az Oscar-díjas Russel Crowe nyitott meg.
A Blaeu-térkép 2018 közepéig tekinthető meg.
Kapcsolódó cikk:
Ausztrália több mint 350 éves térképét restaurálják Melbourne-ben