Magyarország nemzetközi összehasonlításban is élen jár az úgynevezett Akadálymentes égbolt program végreghajtásában, azaz az elektromos szabadvezetékek madárbaráttá alakításában – mondta Földművelésügyi Minisztérium környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkára. A VIII. Nemzetközi madárvédelmi konferencián hangzottak el mindezek.
V. Németh Zsolt államtitkár a tanácskozáson közölte: a madárvilágot fenyegető egyik legsúlyosabb veszély a szabadvezetékeknél történő áramütés vagy az ütközés miatti pusztulás. Magyarországon a becslések szerint ennek 30 ezer madár is áldozatul eshet évente – mondta az államtitkár a Mavir Zrt., a Földművelésügyi Minisztérium, a Herman Ottó Intézet és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szervezésében zajló konferencián.
A 2008-ban létrejött Akadálymentes égbolt megállapodás óta 3446 kilométer hosszú vezetékszakaszon történt meg az oszlopfejek szigetelése, 120 kilométer légkábelt cseréltek földkábelre és 2724 láthatóság-növelő eszközt helyeztek ki az ütközéses balesetek csökkentése érdekében. Gyakorlatilag teljesen felszámoltál a problémát a Hortobágyi Nemzeti Park belső törzsterületein, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben és a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetben – emelte ki az államtitkár.
Kifejtette, mindhárom belföldi, középfeszültségű szabadvezeték-hálózatot üzemeltető cég területén folynak vagy előkészítés alatt állnak újabb, nagyszabású projektek, amelyek révén további jelentős lépéseket lehet tenni a madarak védelmében. A projektekkel leginkább az akut problémát jelentő vezetékeket lehet madárbaráttá alakítani, de fontos az is, hogy a felújítások, illetve az új szakaszok kiépítésekor már eleve madárbarát vezetékek készüljenek – hangsúlyozta az államtitkár.
Felhívta a figyelmet, hogy az Akadálymentes égbolt megállapodásban megfogalmazott cél, vagyis hogy 2020-ig az összes, madarakra veszélyes vezetékszakaszt átalakítják, csak részben lesz teljesíthető, így a munkát tovább kell folytatni.
MTI