A hagyományos felfogás szerint akkor tekinthető valaki jó alvónak, ha nyolc órát alszik, más felfogás szerint nem is a mennyiség számít, hanem az, hogy mennyit alszunk még éjfél előtt. Milyen kritériumok alapján dönthető el, hogy jól alszik-e valaki vagy sem?
Mint sok más dologgal kapcsolatban, egyénenként eltérő az, hogy ki mit tart „jó” alvásnak, mikor érzi magát tökéletesen kipihentnek és energiával telinek felkelés után. Az alvás minőségének, illetve mennyiségének vizsgálatához azonban tisztában kell lennünk azzal, hogyan is alszanak az emberek.
Alvásfázisok
Éjszakánként különböző alvásfázisok váltogatják egymást, amelyek során az agyunk különböző aktivitást mutat, és a szervezetünkben különböző folyamatok mennek végbe. Nagyon leegyszerűsítve úgy fogalmazhatjuk meg, hogy vannak időszakok, amikor felületesebben, illetve olyanok, amikor mélyebben alszunk, ezek pedig egy-egy alvás alatt átlagosan 4-7 alkalommal váltják egymást.
A felületesebb alvást gyors szemmozgások kísérhetik (REM), ilyenkor álmodunk, de olyan agyi folyamatok is ilyenkor mennek végbe, melyek a tanuláshoz, az információk feldolgozásához vagy éppen a memóriához kapcsolódnak.
A mélyebb alvás során nem figyelhetőek meg a szemmozgások, ilyenkor:
- az egész szervezetünk lelassul,
- regenerálódnak a szöveteink, izmaink,
- dolgozik az immunrendszerünk is,
- ezekben a szakaszokban gyűjtünk energiát a következő naphoz.
- Nem mindegy az sem, hogyan ébredünk
Ideális esetben egy-egy éjszaka elegendő mély alváshoz „jutunk”, és akkor ébredünk fel, amikor a felületesebb ciklusban vagyunk – ilyenkor sokkal könnyebben és gyorsabban igazodunk a külvilághoz.
Ha hirtelen, átmenet nélkül ébredünk a mély alvásból, például az ébresztőóra csörgésére, nyomottabbnak, morcosabbnak érezhetjük magunkat, és lassabban tudjuk felvenni az ébrenléthez szükséges ritmust.
Éppen ezért könnyen előfordulhat, hogy valaki órákban mérve eleget alszik (vagy akár többet is az ajánlottnál), mégsem tudja kipihenni magát. Ez egyszerűen azt jelenti, hogy túlságosan felületesen alszik, többször is felriad, felébred, vagyis a szervezete nem jut elegendő mély alváshoz.
Ez legalább akkora probléma lehet, mint ha valaki nem alszik eleget – sőt az is lehet, hogy bár jóval rövidebb ideig alszik valaki, mégis több „mély” szakasza van, vagyis pihentebben ébred.
Ha nyugodtan alszik, kipihenten, energiával telten ébred.
Tényleg 8 órát kell aludni?
Az elterjed elképzelés szerint mindenkinek 8 órát kell aludnia ahhoz, hogy teljesen kipihenje magát. Ez azonban két irányból is „támadható”: egyrészt, egyénenként eltér, hogy ki mennyi alvással érzi magát a legjobban.
Van, akinek elegendő 6-7 óra, hogy másnap a legjobbat tudja nyújtani, másoknak viszont 9 órára is szüksége lehet. Előfordulhat az is, hogy valaki csak öt órát alszik éjjel, ám délután is beiktat egy hosszabb szunyókálást.
A feljegyzések szerint Beethoven, Csajkovszkij vagy Victor Hugo akkor tudott a legjobban alkotni, ha 8 órát aludt, míg Einstein 10-11 órát szeretett aludni; ezzel szemben Margaret Thatcher, Napoleon, Thomas Edison vagy Michelangelo nem aludt többet napi 4-5 óránál.
Másrészt, az életkor is befolyásolja a javasolt alvás mennyiségét. A kisbabák akár 15 órát is alhatnak, míg az óvodásoknál ez már 10-13 órára csökken, de az iskolásoknak is legalább 10 órányi alvásra lenne szüksége.
Honnan tudhatjuk, hogy elég jól alszunk?
Nehéz tehát objektíven, csak a számokat figyelve megállapítani, hogy valaki mennyire jól alszik, érdemesebb inkább azt megfigyelni, hogy hogyan érezzük magunkat napközben, vagy mi jellemző az éjszakai pihenésünkre.
A jó alvás ismérvei:
- ha lefekvés után nagyjából 20 perccel már alszunk,
- illetve ha az éjszakai felriadást követően 15-20 perc után visszaalszunk,
- ha jó hangulatúan, feltöltődve ébredünk reggel,
- és ha a nap folyamán kellően éberek vagyunk,
- akkor valószínű, hogy minden rendben van az alvásunkkal.