Annyi titkom maradt… tükör, amelyet a világ felé fordítottam, halálommal széttörik, cserepei nyilván összeilleszthetők és beszoríthatók lesznek valami keretbe, de mégsem azt mutatják majd, ami voltam – írta önvallomásában Szabó Magda. Századik születésnapját ünnepelné ma, 1917. október 5-én született, Debrecenben. Emlékét még a Google kereső is fontosnak tartotta kiemeleni. Az ajtó című világhírű regénye főhöseit formálta világgá erre a napra. Emlékezzünk. A Petőfi Irodalmi Múzeum különleges, interaktív Szabó Magda kiállítást rendezett, Debrecenben, pedig ma adták át az írónőről készült köztéri szobrot.
Szabó Magda-ul látni jó. Érezni is. Regényein keresztül pedig jó jól látni a világot, ép azzal a tekintettel, ahogyan ő nézte és ő érezte. Meglátta az embert, az emberben pedig a megörökíthetőt, a különlegeset.
A Google 100. születésnapi köszöntője – írnónő és Emerenc. Az ajtó- amelyen túl egy titok lakik és csak belülről nyitható.
Alakja és a regényei iránti múlhatatlan szeretet formálta a Petőfi Irodalmi Múzeum különleges kiállítását is. Szabó Magda születésének évfordulója alkalmából rendeztek nagyszabású kiállítást. Megismerhetjük itt Szabó Magda kedvenc illatát, láthatjuk kézírását, aláírásait és beleolvashatunk kedvenc folyóiratába is.
– Kiindulópontunk az írónő vallomása, miszerint: ami velem és köröttem valaha megesett, és amit én annak a nyersanyagából alkottam, aligha különíthető el, ha meghalok, magammal viszem minden titkomat. S nem lesz irodalomtörténész, aki meg tudja fejteni, mikor ki voltam, melyik figurám, vagy mi volt valóban igaz ebben vagy abban az ábrázolásban – írják. Látogatóik számára e titkokba nyújtanak betekintést, a tükröt, mint szimbólumot több ízben is felhasználják a tárlat során. Életre keltik a könyveit a Petőfi Irodalmi Múzeumban a tárlat alkalmával. Bemutatják a gyermekkora hatásait; a szülők teremtette különleges mesevilágot, amelyből később a Sziget-kék és a Tündér Lala is születtek. Egy különleges családfát is láthatunk, amely fontos eleme a kiállításnak. Bemutatja az írónő rokonait, de bemutatja azt is, hogy melyik családtagja milyen művének szereplőjeként elevenedett meg. A család, a szülők és a szülőváros mellett pedig megidézik az írónő alma materének, a debreceni Dóczi Gimnáziumnak a világát és hatásait is, tanárait, illetve a karaktereket az Abigél című regénybe.
Abigél szelleme tárlatunkon megelevenedik, látogatóink kívánságaikat valóságosan és virtuálisan is rábízhatják a regényben megformált alakra – mondják a tárlat szervezői.
Részlet a kiállításból/ Petőfi Irodalmi Múzeum
Kiállításunk nem csupán az önéletrajzi ihletésű művek titkaiba nyújt betekintést, hanem olyan ikonikus regények, mint a Freskó, Az őz, a Katalin utca vagy a Disznótor keletkezéstörténetét is felvillantja, mindezt Szabó Magda személyes tárgyaival illusztrálva. Arcát, arcait rengeteg fénykép őrzi, melyeket egy nagy tablóba rendezve kiállítottunk. Képaláírásként az írónő személyes dokumentumaiból, naplóiból és leveleiből vett vallomásokat, jegyzeteket illesztettünk – írják.
„A görögök és a rómaiak hite szerint a holtak az alvilágba jutnak… Akiknek életművemet köszönhetem, akiket szerettem, akik szerettek- mind ott vannak már… Nincs itt félnivaló, se szomorúság. Az igazság, egy élet vagy életmű háttérzenéje sohasem szomorú – idézik a tárlaton az írónőt. A kiállítás kurátora: Borbás Andrea és Kiss Borbála.
Ma avatták fel Szabó Magda szobrát Debrecenben
Szabó Magda 10 évvel ezelőtt, 2007. november 19-én hunyt el, Budapesten. Ma, ép az irodalmi Nobel-díj kiosztásának napján töltötte volna be századik évét. Számunkra, itt Magyarországon, talán örökre Ő marad a felülírhatatlan.
Felhasznált források: Szabó Magda kiállítás – Petőfi Irodalmi Múzeum