Vélhetően Winston Churchill a legkülönösebb Nobel-díjas, a közvélemény ugyanis úgy tartja, hogy békedíjat kapott, ám valójában irodalmit, mégpedig egészen rendhagyó indokkal: mesteri történeti műveiért és ragyogó szónoki tevékenységéért, 1953-ban vehette át az elismerést. Abban az évben Ernest Hemingwayt és Graham Greent előzte meg ép a brit miniszterelnök. A 2017-es a Nobel díjak odaítéléséről ez a hét szól: hétfőn már az orvosi-élettani, kedden a fizikai díjazottak kerültek kihirdetésre, szerdán a kémiai Nobel-díj kitüntetettjeit nevezik meg, csütörtökön az irodalmi kategória nyertesének kihirdetésére kerül sor, pénteken pedig a béke Nobel-díjjé. Jövő héten hétfőn a svéd jegybank által alapított közgazdasági Nobel-emlékérmet ítélik oda. A különc mágnás, a dinamitból meggazdagodott Alfred Nobel végakarata szerint: a legjobbaknak járjon ez az elismerés minden évben. Halála előtt a pontos részleteket is kijelölte. A hét témája itt a Ring magazinban, a Nobel-díj.
„Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.” – rendelkezett Alfréd Nobel.
A díjnak évtizedek óta külön rendtartása van, amelyet minden érintettnek kötelező betartania: a jelöléseknek minden évben február 1-jéig kell befutniuk, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntéseket pedig októberben hozzák nyilvánosságra. Az ügymenet az utolsó pillanatig titkos és visszamenőlegesen is 50 évre titkosítva van. A Nobel-díjra jelölésről évről évre szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok dönthetnek. Irodalmi Nobel-díjra viszont nem szervezetek, hanem csak személyek, akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nemcsak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettség, de a jelölők sem árulhatnak el semmit, még azt sem, ha esetleg őket kereste meg a díj odaítéléséről döntő bizottság.
A Nobel-díj jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Tehát a nyertesek nevének kivételével, minden egy szuper titkos archívumba kerül. Idén például azt tudhatjuk bizonyosan, hogy 1967 előtt miről és kikről tanácskoztak a Nobel bizottságban. Minden más olyan hír, ami például a Nobel-díjat el nem nyert kortárs tudósok vagy írók jelöléséről szól, ellenőrizhetetlen. A tudományos- és irodalmi díjakról Svédországban döntenek, a békeddíjról pedig – Nobel külön végakarata alapján – Norvégiában.
A testamentum – Alfred Nobel kézírásával, 1895. november 27.
A díjakat 1901 óta osztják ki, még pedig mindig Nobel halálának évfordulóján, december 10-én. A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj érmesei pedig Oslóban, a norvég király jelenlétében vehetik át a díjat. Az elismeréshez nem akármilyen érme és oklevél jár. A kézzel gyártott érme, 6,5 cm átmérőjű, 20 dekagramm súlyú, 18 karátos aranyból készült, és 24 karátos arannyal bevont, előoldala a fizikai, kémiai, orvosi és irodalmi díjak esetében azonos: Nobel portréját ábrázolja, latin számokkal felvésett születési és halálozási évével. A díjalapító portréja a békedíjon és a közgazdasági emlékdíjon is szerepel, de kicsit eltérő ábrázolással. Az érmék hátoldalára vésik fel a kitüntetettek nevét.
A Curie házaspár egyedi készítésű Nobel-díj oklevele, 1903
Az érmék mellett az oklevelek mindegyike is egyedi műalkotás, kivitelezésük az évek során ugyan változott, de szövegezésük mindig ugyanazt a mintát követi. A Svédországban kiosztott oklevelek svéd nyelvűek, és idéznek az indoklásból, a norvégiai békedíjnál az oklevelet norvég nyelvű és indoklás nélkül adják ki. A teljes díjjal járó csekk az idén kilencmillió (adómentes) svéd korona, átszámítva 294 millió forint.
A Nobel-díjasok díszvacsorán Svédországban
Az eddig 579 alkalommal odaítélt Nobel-díjaknak 1901 és 2016 között összesen 911 kitüntetettje volt, 885 személy és 26 szervezet. A többször is kitüntetettek miatt a díjazottak között 881 személy és 23 szervezet szerepel. A díjat 49 alkalommal kapta nő, de a kitüntetett nők száma csak 48, mert a lengyel-francia Marie Curie kétszer is kiérdemelte az elismerést, ráadásul az összes kitüntetett között ő az egyetlen, akinek munkásságát két külön tudományágban (1903-ban fizikából, 1911-ben kémiából) is díjazták. Hat Nobel-díjas apa-fia páros bizonyítja, hogy a kiváló elmék esetében sem esik messze az alma a fájától: a brit William Henry Bragg és fia, William Lawrence Bragg 1915-ben – azóta is példátlan módon – közösen kapott fizikai Nobel-díjat.
A ma élő legidősebb Nobel-díjas a 99 éves Paul Delos Boyer amerikai biokémikus, aki 1997 óta a kémiai Nobel-díj birtokosa, a legfiatalabb az idén 20 éves Juszafzai. Az bizonyos, a Nobel -díj nem a fiatalok műfaja. A kitüntetettek átlagéletkora 59 év. A statisztika szerint legidősebb korban a közgazdászokat ismerik el, átlagéletkoruk 67 év, a fizikusok a legfiatalabbak, 55 éves átlag életkorral.
A mindenkori legfiatalabb díjazott a pakisztáni Malala Juszafzai, aki 2014-ben mindössze 17 évesen nyerte el a Nobel-békedíjat. Ezzel megdöntötte a brit William Lawrence Bragg egy évszázados korrekordját, aki 25 évesen, 1915-ben kapta meg a fizikai Nobel-díjat.
A 2017-ben ezen a héten már odaítélt díjak egyike a biológiai óránk műkődéséért járt, a másik a gravitációs hullámok kutatásában elért eredményekért. Hétfőn a „napi biológiai óra” feltérképezéséért végzett tudományos munka elismeréseként, három amerikai tudós vehette át az idei orvosi-élettani Nobel-díjat: Jeffrey C. Hall, Michael Rosbash és Michael W. Young. Kedden pedig Rainer Weiss, Barry C. Barish és Kip S. Thorne, a LIGO/Virgo együttműködés vezetői, a gravitációs hullámok kutatásában nyújtott munkájukért kapták meg a fizikai Nobel-díjat.
Felhasznált fotók és források: MTI, Nobel Intézet, Wikipedia