Norvégia királyának, V. Haraldnak sikerült olyan beszédet mondania, ami rácáfolt arra a közkeletű nézetre, hogy ő a világ legszürkébb uralkodója. A 79 éves király egy oslói ünnepségen döbbentette meg mintegy 1500 fős hallgatóságát amior szót emelt a melegek, a menekültek egyenjogúsága mellett és kijelentette, hogy éppen miattuk olyan sokszínű és szerethető Norvégia.
Néhány mondat a beszédből, amely Norvégiára irányította a világ figyelmét: A norvégok hisznek Istenben, Allahban, mindenben és semmiben. Norvégok vándoroltak be Afganisztánból, Pakisztánból, Lengyelországból, Svédországból, Szomáliából és Szíriából is. A nagyszüleim 110 éve Dániából és Angliából vándoroltak be. Nem mindig könnyű meghatározni, honnan is származunk, mi a nemzetiségünk. Azt nevezhetjük otthonunknak, ahol a szívünk van – és ezt nem lehet mindig országhatárok közé szorítani. A modern Norvégiában mindenkinek helye van, függetlenül származásától, vallási meggyőződésétől, szexuális irányultságától, sőt zenei ízlésétől – mondta V. Harald.
A király beszédét a norvég NRK tévé Facebook-oldalán és a Youtube-on már több mint 3,3 millióan látták, sőt a királyi palota közlése szerint külföldről is rengetegen kérték a beszéd angol nyelvű leiratát.
V. Harald Osloban, 1937. február 21-én született, a Glücksburg-uralkodói házból származó norvég királyi hercegként, 1991. január 17. óta ő Norvégia királya, a Norvég Egyház feje és a Norvég Hadsereg főparancsnoka. Szülei V. Olaf és Márta svéd hercegnő. Az oslói királyi palota Királyi Kápolnájában keresztelték meg március 31-én, gyermekéveit Norvégiában töltötte a II. világháború kitöréséig. Amikor a náci csapatok megszállták Norvégiát, anyjával és nővéreivel Svédországba menekültek, majd az Egyesült Államokba, Washingtonban. A királyi család csak 1945-ben tért újra vissza Norvégiába. Gimnazista éveit egy állami iskolában töltötte el, majd középiskolai tanulmányainak befejezése után Oxfordba ment, 1960 és 1962 között társadalomtudományokat, történelmet és közgazdaságtant tanult a Balliol College-ban. V. Harald kiváló vitorlázó. Még trónörökösként három olimpián vett részt, (1964-ben 8.hely, 1968-ban 11.hely, 1972-ben 10.hely, apja, V. Olaf király 1928-ban, olimpiai bajnoki címet is nyert ) 1968. augusztus 29-én, Harald koronaherceg feleségül vette az oslói Sonja Haraldsent, akire kilenc évet kellett várnia, amíg a norvég országgyűlés, a kormány, valamint V. Olaf megadta az engedélyt egy közrangúval kötendő házassághoz. A királyi párnak két gyermeke született.
V. Harald 1991. január 17-én lépett trónra, apja halálát követően. Hivatalos mottójaként a „Mindent Norvégiáért” szlogent választotta, ahogyan édesapja és nagyapja is. Minden év októberében Harald király nyitja meg a norvég parlament ülésszakát, és hetenként találkozik a kormány minden tagjával; valamint a miniszterelnök köteles őt tájékoztatni minden fontosabb ügyről. A királyi pár környezetbarát politikát folytat, aminek elismeréseként Harald király lett a Természetvédelmi Világalap elnöke. Több kitüntetést is kapott, például Magyarországon a Magyar Köztársasági Érdemrend nagykeresztjét lánccal együtt.
CanadaHun, Wikipedia