Te boldog ember vagy?

Nézd meg a körülötted lévő világot – mondja a Dalai Láma egy orosz hetilapnak adott interjújában – az emberiség jelenlegi állapotát nem lehet egészségesnek és boldognak nevezni. Az erőszak önmagában nem születik meg, ahogyan a fegyver sem lő… – Tibet vallási vezetője orosz tudósokkal találkozott nem régiben, a Tibeti Kulturális Központ, a Tibet Megmentéséért Alapítvány, valamint a Moszkvai Tudat Központ szervezésében, az orosz és a buddhista gondolkodók álláspontját igyekeztek összevetni. Tanácskozásuk fő témája a tudat természete. Őszentsége ezen apropó kapcsán adott interjút, a Kommerszant című orosz lapnak:

– Korábban élete fő célja az volt, hogy nem-vallásos módszerekkel – mint például a józan ész, a személyes tapasztalat és a modern tudomány eredményei – a szeretetet, az együttérzést és más humanitárius értékeket hirdessen. Miért tűzte ki ezt a célt?

– Nézd meg a körülötted lévő világot. Az emberiség jelenlegi állapotát nem lehet egészségesnek és boldognak nevezni. Túl sok a probléma és a fenyegetés a világban, amelynek fő oka az erőszak. De az erőszak önmagában nem születik meg, mint ahogyan egyetlen fegyver sem lő. Természetesen természeti katasztrófák történnek, természetesen a villámok ölnek néha. De a bolygó gyilkosságainak nagy része emberi munka, amely mögött a harag és a gyűlölet van. A gyűlölet-szokása uralkodik a világban, magunk és mások megosztása, velünk valókra és ellenünk tevőkre, az ellenzék keresése, a ” mi „és az ” ők „csatározása. A túl sok egocentrizmus negatív érzelmeket generál, és ennek következtében globális problémákat szít. Eközben nyilvánvaló, hogy minden különbséggel – történelmi, nemzeti, vallási -, meg kell tanulnunk együtt élni, hiszen ugyanezen a bolygón lakunk.

– Miért találkozott a Dalai Láma orosz tudósokkal?

– Naivság lenne azt gondolni, hogy egyetlen ilyen találkozó után azonnali változásokra számíthatunk az emberiség gondolkodásában, vagy, hogy ezek a változások gyorsan lezajlanak. Ez a találkozó radikálisan nem változtat semmit, különösen a negatív érzelmeket nem, amelyek korlátozott ötleteket és rossz megközelítéseket okoznak a problémák megoldásában. De biztos vagyok benne, hogy a mi nemzedékünknek kell elindítania a változást, meg kell kezdenie dolgozni egy új irányába – mindenekelőtt az oktatáson, a tudatosság és a tudomány témájában. Az erkölcsi elvek, a józan ész, a tudományos eredmények 10-20-30 év alatt hozzájárulhatnak egy újabb nemzedék növekedéséhez, amely a humanitárius értékek előnyeinek felismerésével a következő generációt hozza majd világra. Egy olyan generációt, akinek meggyőződése, hogy kulcsfontosságú tényező életük biztonsága és nyugalma szempontjából a harmónia, a lecsendesült elme és a belső béke. Tehát, ahogy láthatja, nem számítok arra, hogy valóban komoly változások fognak bekövetkezni még az én életemben. De ha most elkezdjük ezt a munkát – világos elképzeléssel, elszántsággal, reménnyel, optimizmussal – akkor talán ebben az évszázadban egy újfajta közös gondolkodásmódhoz jutunk.

– Jól értettem, úgy véli érdemes párbeszédet folytatni a tudósokkal, köztük az oroszországiakkal is? A világban millió ateista van, agnosztikusok, akik nem bíznak a hivatalos vallásokban, de hisznek a tudományban. Mit gondol, mit kellene a tudósoknak érteniük és közvetíteniük az emberek felé?

– A világi oktatás és a tudomány mostanáig nem fordított elegendő figyelmet a belső békére, megtalálni a nyugalmat, ami nélkül lehetetlen megtalálni a harmóniát a külvilággal. A vita az ember belső világában, sok vallásban megjelenik. Igen, sok különböző vallás létezik, 7 milliárd a Föld lakóinak száma és 1 milliárd nem hívő. De még az úgynevezett hívők is minden vallásban – kereszténység, iszlám, judaizmus, buddhizmus – nem mindannyian gyakorolják az igaz tanításokat, a szeretetet, a megbocsátást és a toleranciát. Nem minden nap ismerik fel a tudatos hit alapvető fontosságát és ennek értékeit. Igen, minden vallás tanításának ugyanaz az üzenete, és egyformán erősen hirdetik, hogy az élet lényege a belső béke. De sok vallás megváltozott és az emberek számára ma már nem több, mint egy hagyomány … Egy szertartás. Egy szokás és egy rituálé.

– Szokássá vált a vallás?

– Igen, valamilyen szokás lett. Templomba járni, templom, mecset előtt és abban tisztelegni, ez pusztán egy hagyomány, amelyhez nem szükséges semmilyen komoly belső kapcsolatot. Sokan hivatalosan tartoznak egy bizonyos valláshoz, de lélekben nem értik a fő üzenetét. Kell az oktatás, hogy megértésék, a fejlődés, a harmónia az ő érdekük, és ez az érdeke a családjuknak és a közösségnek is, amiben élnek. A fejlődés igen fontos a különböző vallásokban, valamint az ateisták és agnosztikusok között is. Rendkívül fontos mindenki számára, függetlenül a személyes filozófiától és hittől. Ezért soha nem fogok senkit sem hívni a Buddha-Dharmaba, nem próbálok agitálni, hogy igen, én buddhista vagyok és neked is azzá kellene válnod. Azt hiszem, nagyon hasznos a buddhista filozófia, a meditációk, a gondolkodás és a módszerek az érzelmeink kezelésére. De nem mind a 7 milliárd lénynek kell ezen a bolygón úgy élnie, vélekednie, mint nekem. Még abban az időben amikor Buddha élt, voltak emberek, akik csodálták ezt a filozófiát, de gyakorolták közben a saját vallásukat, meggyőződésük szerint. Tehát amikor előadást tartok buddhistaként, nem-buddhista országokban – szerte a kontinenseken, Amerikában, Európában, Ausztráliában – én megosztom az eredményeinket, de egyértelműen azt mondom, a legjobb a számodra, a legbiztonságosabb, ha követed a régi hagyományaidat! Miért kellene módosítani a vallást, ha lehetséges ez így, a gyakorlatban a lényeg, hogy mindenki tiszteletben tartsa a különbségeket is.

– Mint vallási vezető hogyan tudja képviselni mindezt?

– Néhány évvel ezelőtt, egy német üzletember kifejezte a készségét, hogy több millió dollárt fektessen egy építkezésbe, egy nagy buddhista központ megvalósulásába Franciaországban. Közösen tervezte ezt egy francia partnerrel. Eljöttek hozzám tanácsért, én pedig azt mondtam nekik, hogy ne tegyék ezt. Franciaország nem-buddhista ország. Ha azt szeretnénk, hogy egy új buddhista központ létesüljön, jobb lenne ha Thaiföldön építenének, vagy ugyanebben a vallási körben, például Indiában… Kértem: ne legyenek ennyire kritikusok a keresztény testvéreikkel, én is tudnék hasonlóan kritikus lenni, de nem teszek ilyet, ők se tegyék. Én inkább nem kritizálok, hanem azt javaslom csodáljuk meg a hasznosat, mind abban amit mások, a Krisztushoz tartozók is tesznek. Azt hiszem tényleg csak így lehet megfelelően hozzájárulni a fejlődéshez. Sajnálom, az orosz ortodox egyházat ebben a tekintetben, tudom, nem sok a lehetősége. De általában a keresztények sok fontos dolgot tehetnek…

– Eközben a buddhizmusnak egyre több a követője Amerikában és Európában, különösen azok körében, akik úgy vélik, hogy ez nem is egy vallás, hanem inkább az elme tudománya. Ön szerint miért történik ez?

– Egy barátom, egy nagyon okos keresztény prédikátor egyszer azt mondta nekem: egy generáció növekszik a tudományok világában, a fiataloknak egyre nehezebb megmagyarázni valamit Istenről. A buddhista koncepciót könnyebben érzik magukénak a fiatalok. Még Einstein is megfogalmazta, hogy a buddhizmus és a modern tudomány közel járnak egymáshoz. Igaz! Valóban, a nem buddhista országokban nő a száma azoknak, akik a buddhizmust nem vallásnak tartják, hanem ahogy Ön mondta, az elme tudományaként növekszik. A buddhista nézetekre egyre több bizonyítékot találnak a kvantumfizikában. Egyre több tudóst, gondolkodó embert érdekel a Dharma

– Mi a véleménye, a modern tudomány segíthet abban, hogy elterjedjen a világi etika amiről beszélt, és általában jobb hely lesz a világ?

– A mai világban az emberek kevés figyelmet fordítanak a belső békére és az igaz értékekre. A tudomány bebizonyíthatja, hogy a megfelelő gondolkodás a nyugalmat és az emberi test általános javulását eredményezi. Az egészséges elme nagyon fontos a szervezet egészségéhez. A dühös elme viszont káros a testre.

– Azaz ne legyek dühös?

– Rövid szakaszon – addig praktikus. A hosszún – nagyon káros.

– Tudja, boldog lennék, ha a kutatók egyszer kísérletekkel bizonyítanák, – például állatokkal – hogy a harag káros, a kedvesség pedig hasznos. Nos, mondjuk, ha egy jó egér él tovább, mint a gonosz egér, vagy valami hasonló ugyanebben a szellemben. Túlzom, de a lényeg egyértelmű …

– Nem, véleményem szerint ez furcsa és szomorú lenne, ha az embereket az egereken keresztül tanulmányoznánk, vagy az emberi elmén keresztül az egereket. Véleményem szerint ez teljesen ijesztő!

– Egyre több tudós, filozófus és gondolkodó ember a nyugati féltekén a nyugati civilizáció értékeinek válságáról beszél, amely személyes válsághoz is vezet. Ebből a szempontból a hagyományos vallások vagy önmagukat csorbítják, vagy egyszerűen elavulnak, ezért az emberiségnek új vallásra van szüksége. Látja az ilyen válság bizonyítékát? Lehetséges, hogy egy új, szintetikus vallásra van szükségünk?

– Az értékválság minden bizonnyal kihívás, amellyel most szembe nézünk. De én nem látom az új vallás megjelenését. Minden nagyobb vallási hagyomány plusz vagy mínusz 2000 év. Sokat jelent a hívőknek. És mindannyian egy üzenetet hordoznak: szeretet, megbocsátás, tolerancia, önfegyelem. A nézetek eltérőek lehetnek, hiszen egyesek azt mondják: Isten teremtette a világot. Mások azt, hogy nem. Néhányan beszélnek a lélekről, mások arról, hogy nincs lélek. De ezek a különböző alapok is valahogy támogatják az egyetlen fő üzenetet – a szeretet üzenetét.

Egyszer vitatkoztunk egy jó barátommal, egy keresztyénnel és megkérdeztem: „Miért olyan nehéz elfogadni, hogy léteztek előző életek?” Azt mondta: „Mert ezt az életet Isten teremtette! És ez nagyon szoros, bensőséges kapcsolatot teremt vele. Isten, a Teremtő Atyánk. Ezért nagyon nagy a vágy egy hívőben, hogy teljesítse Isten akaratát, hogy törekedjen a közelségre, a bensőséges kapcsolatra vele. Ha valaki, valamilyen vallás szerint azt vallja: Isten tele van a haraggal, akkor az egy más kérdés. De minden vallásban azt mondják: Isten tele van a szeretettel. Ezért minél nagyobb az Istenbe vetett hit, annál nagyobb a hajlandóság gyakorolni a szeretetet. ” Hát, ez remek, mondtam én. Tökéletes hozzáállás. Miért hoznánk létre egy új vallást, ha ez a hozzáállás lehetséges? Ez felébreszti a tudatosságot az emberekben

– A szeretet az szeretet, de úgy tűnik, hogy a válság rosszabbodik. Nem a humanitárius értékek – amelyekről most beszélünk – az emberiség fejlődésének hajtóereje. Ez itt nem egy közösség a közjó érdekében, egyre inkább a „minden ember saját magának” elve dolgozik. Ott van Amerika, Törökország, Európa, Oroszország. A tekintélyelvű tendenciák erősítése, az „erős kéz” vágya, Oroszországban sokan ezt érzik önmagukban és biztos vagyok benne, hogy nemcsak Oroszországban…

– Az újságírók mindig pesszimistábbak és hajlamosak negatívabban látni a dolgokat. Negatívumból valóban van a világunkban, már beszéltünk erről. De Amerikára nézek és… sok kritikát hallok a Fehér Házról. Sokan azok közül, akik támogatták Donald Trumpot, az amerikai elnököt, most ellenzik. Oroszországra tekintek és tüntetésekről hallok, a korrupció ellen és így tovább. Azt hiszem, Sztálin idejében ez lehetetlen lett volna. Nem olyan gyorsan, ahogyan sokan szeretnék, de zajlanak a változások. Hiszek Oroszország jövőjében. Valójában Oroszország igazi híd lehet Kelet és Nyugat között… Oroszország sokat szenvedett már diktátorok alatt, ezért úgy vélem, nem lehet még egyszer diktartura itt. Apropó Oroszország és Amerika … az én álmom az, hogy a NATO parancsnoksága Moszkvába költözik. Az orosz mentalitásban a NATO az ellenséges hatalom szimbóluma. Ha a NATO parancsnoksága Moszkvában van, az pszichológiailag mindenki számára megnyugtató, akkor már megszületik egy béke-érzése, hogy az oroszok és az amerikaiak együtt vannak! Attól tartok, hogy az ilyen javaslataim után nem engednek majd be az Egyesült Államokba (Nevet.)… Ami pedig Európát illeti. Igen, Nagy-Britannia visszalép az EU-ból, de sokan nem örülnek ennek, a polgárok nyíltan kifejezik nézeteiket és egyet nem értésüket. Vagy vegyük Kínát, egy kommunista rendszer, a tekintélyelvű vezetőivel. De az értelmiségiek körében már egyre inkább más nézetek vallanak. Ugyanez vonatkozik a társadalmak háború és erőszak elleni viselkedésére is. Ott van az iraki válság, amelynek során több millió ember Ausztráliában, de az USA-ban is nyíltan ellenezte a háborút. Biztos vagyok benne, hogy figyelembe kell vennünk a világ folyamatát az egyén fejlődése szempontjából. Vagyis emberi szinten, nem pedig a politikai vezetők szintjén. A vezetők gyakran önzőek, motiválva érzik magukat a hatalom megőrzésére. A vezetők motivációja és az emberek törekvései nem mindig azonosak. Nem és nem lehetnek a népek szimbólumai! A politikai vezetők nem örök életűek, megpróbálnak mindent ellenőrizni, de száz évig akkor sem élnek!

– Beszéljünk a nyugati civilizáció egyik legkomolyabb kihívásáról. Az iszlám terrorizmus. Ez félelmet kelt az amerikai és az európai fejekben, köztük az oroszokéban is. Mit tehetünk ezen veszély ellen?

– Meg kell érteni a probléma gyökerét. Véleményem szerint a nyugati államok, különösen az amerikaiak az iraki válság idején érvényes politikája, az erő alkalmazása volt – ez a mag, amely most gyümölcsöt hozott. Többször is ezt a gondolatot fejeztem ki a nyugati vezetőknek: ha tíz év alatt ugyanígy, erővel akarják megoldani ezt a problémát, akkor több száz bin Ladent fognak kapni.

– Az előrejelzése igaz volt.

– Igen, sajnos. Bush elnök (George Bush Jr. 43. amerikai elnök ) egy kedves ember. Személyként. De a politikai meggyőzödése, hogy a problémákra katonai erővel kell megoldást találni … A katonai hatalom megöli, de nem megváltoztatja az embereket, az elmét, a szívet, az érzelmeket nem lehet így legyőzni. Az egyik ember meggyilkolása ráadásul bántalmazza az egész környezetét, barátait, rokonai, haragot ébreszt és a vágyat a bosszúra. Tíz-húsz emberről is beszélhetünk egy ember elvesztésénél – mindez nem nyilvánvaló? Az amerikaiak által az iraki válságban alkalmazott katonai erők hatalmas negatív hatást gyakoroltak a világban mindenhol, millió ember ellenzi ezt az eljárást Amerikában, de ugyanígy a muzulmán világban is. A radikális muszlimok reakciója erre: terrortámadásokat hajt végre Európában. Azzal a szándékkal teszik ezt, hogy Amerika, vagy az EU állítsa le az őket érő támadásokat. Értelmetlen. Ez így egy ördögi kör… Csak párbeszéd útján lehet megállítani ezt.

– Szóval azt gondolja, hogy mindezt meg lehet beszélni?

– Természetesen.

– Az iszlám állammal ?

– Természetesen. A probléma oka a túl sok félelem és a kölcsönös bizalmatlanság. Az arab világ most meg van győződve arról, hogy a nyugati civilizáció veszélyt jelent a hitükre – az iszlámra. Valójában ez nem így van. De biztosak benne, hogy Amerikával csak az erőszak nyelvén beszélhetnek. És az amerikai vezetők is meg vannak győződve ugyanerről az iszlám világával kapcsolatosan. Türelemre van szükségünk! Igen, mindenkire vonatkozik, aki meg akarja állítani az erőszakot és a gyűlöletet. Először is, a mérsékelt muzulmánokra van szükség a párbeszédhez. Már 15 évvel ezelőtt javasoltam az indiai kormánynak, hogy tartson egy indiai vallási konferenciát, az ottani vallások valamennyi képviselőjével. És egy bizonyos időpontban hívja meg erre a találkozóra a nagyon radikális, kemény gondolkodású muszlimokat is… Az indiai muzulmánok ugyanazt a Koránt követik, mint az arabok. De gyermekkoruk óta egymás mellett élnek más vallások képviselőivel. Ugyanez a helyzet Malajziában, Indonéziában is. Ott az iszlámnak él olyan gyökere, amely nem olyan radikális, mint az arab világban. Az arab muzulmánok ebben az értelemben elszigeteltek. Véleményem szerint a megszüntetendő legfontosabb szempont maga az ok, az elszigeteltség és a félelem. Ezzel kellene foglalkozni

– Amellett, hogy zajlanak a terrorista támadások, az európaiak félnek hogy megsemmisítik a kultúrájukat, a nemzeti identitásuk elvész, amely véleményük szerint a hatalmas menekültáradat következménye, a muszlim országokból. Mit tegyenek? Kiutasítsák a menekülteket? Hogyan oldható meg ez az egyetemes emberi értékek, az emberi jogok tiszteletben tartása mellett és ezzel egyidejűleg a túlélés biztosításával is?

– Térjünk vissza az elejére, az egyetemes emberi értékekre… Csodálom Angela Merkel, német kancellárt. De nem szükséges az arab országokból származó menekülteket Európa jövőbeli állandó lakosainak tekinteni. Ők sem Európában látják az új örök hazájukat. Európának számukra átmeneti menedékké kell válnia – mivel a szülőföldjükön olyan sok a gyilkosság és szenvedés, a háború és kegyetlenség. Ezért a tanácsom: menedékjogot nyújtani. Ezzel egyidejűleg lehetőséget biztosítani a gyermekek és fiatalok képzésére, ezzel egy új életre való való felkészülést is adnak az európai államok. De a fő erőfeszítésnek a békét kell tekinteni, amelynek a szülőföldjükön kell megszületnie. És amikor ez megtörténik, a menekülteket – már a tudást, a szakértelemet és az európai tapasztalatokat ötvözve – haza lehet engedni, hogy menjenek és kezdjenek építeni egy új, békés élet hazájukban. És az európai országoknak ebben segíteniük kell. Ez az egyetlen kiút, véleményem szerint.

– Egyszer azt mondta, hogy ha egy ember életében eljön a káosz, amikor úgy tűnik, hogy minden a feje tetején áll, az azt jelenti, hogy hamarosan valami varázslatos dolog fog történni. Úgy gondolom, ez mindkét nagy államra ( USA, Oroszország) és a világ egésszére vonatkozik most. Milyen varázslatosnak kell történnie most a világon?

– Hiszek az emberekben. A vágy, hogy békében éljenek és elutasítsák az erőszakot, növekszik, és tovább fog nőni. Minden országban így lesz, ebben teljesen biztos vagyok. A világban él 7 milliárd ember, és nem kevés közöttük a diktátor, királyok, királynők, és szűk látókörű vallási vezetők. Minden ország végső soron az emberekhez tartozik, nem pedig a kormányokhoz és a politikusokhoz. Egy ország a népé, nem a politikai vezetőiké. Azáltal, hogy az emberek jobbá válnak, jobbá tehetik a világot. És a világ megváltozik.