Egyetértésre jutottak a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót mint intézményt tömörítő G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének résztvevői szombaton egy kompromisszumos zárónyilatkozat elfogadásában, amelyben kinyilvánítják, hogy folytatják a küzdelmet a protekcionizmus és a tisztességtelen kereskedelmi üzelmek ellen, visszafordíthatatlannak tekintik és támogatják a párizsi klímaegyezmény zökkenőmentes megvalósítását, miközben tudomásul veszik, hogy az Egyesült Államok kimarad belőle.
A csúcstalálkozó középpontjában politikai szempontból a klímavédelem állt. Először fordult elő a G20-csúcsok történetében, hogy a zárónyilatkozatban egy nézetkülönbséget rögzítettek, nevezetesen az Egyesült Államok különállását a klimavédelem ügyében. Vlagyimir Putyin orosz elnök dicsérte Angela Merkel német kancellárt azért, hogy a G20-csoport 19 országát rá tudta bírni a párizsi klímaegyezmény megerősítésére.
A szabadkereskedelem ügyében Trump ellenállása miatt a zárónyilatkozat visszalépést jelent a korábbiakhoz képest. A G20 ebben elismeri a „legitim védőeszközök szerepét a kereskedelemben”, engedményt téve ezzel Trump bezárkózó politikájának. Viszonzásul bekerült a dokumentumba a protekcionizmus elutasítása. Csakhogy ezt a fogalmat különbözőképpen értelmezik: Donald Trump a maga „Amerika az első” politikáját nem tartja protekcionizmusnak, míg az európaiak igen.
A csoport támogatta Merkel új partnerségi kezdeményezését Afrikával. A jövőben nemcsak klasszikus fejlesztési segélyeket fognak adni a fekete kontinensnek, hanem elő fogják segíteni a magánbefektetéseket is. Merkel javaslata megállapodásokat irányoz elő a reformorientált afrikai országokkal az infrastrukturális projektekbe történő beruházások keretfeltételeinek javítására is.
A találkozó keretében Merkelnek sikerült egy számára fontos projektet is előmozdítania: a fejlődő országokbeli női vállalkozók számára nemrég létesített világbanki alaphoz további adományígéretek érkeztek. Eddig már az alapban 325 millió dollár gyűlt össze. Trump elnök 50 milli dollárt ajánlott fel
Merkel záró sajtóértekezletén elégedetten nyilatkozott a csúcs eredményeiről. Örömét fejezte ki, hogy a G20 egyetért a piacok nyitva tartásában és a protekcionizmus elleni küzdelemben. Sok területen megmutatkozott, hogy „együtt többet tudunk elérni, mint külön-külön” – mondta. Megerősítette viszont azt a meggyőződését, hogy Európának jobban kell „emancipálnia magát” az Egyesült Államokkal szemben. „Nekünk európaiaknak részben a saját kezünkbe kell vennünk a sorsunkat. Ez jót tesz Európának” – mondta.
Merkel örömét fejezte ki afelett, hogy az Egyesült Államokat kivéve, a G20-csúcs összes tagja egyetért abban: a párizsi klímamegállapodás visszafordíthatatlan.
„Úgy gondolom, nagyon világos, hogy nem tudtunk konszenzusra jutni, de a nézeteltérések is napvilágra kerültek, nem kerültük meg őket” – mondta a politikus. Hozzátette, nem osztja Theresa May brit miniszterelnök véleményét, miszerint Washington még meggondolhatja magát, és visszatérhet a klímamegállapodáshoz.
Merkel védelmébe vette azt a döntést, hogy a csúcs helyszínéül Hamburgot választották, és úgy vélte, a rendőrség mindent megtett a konferencia biztonságáért. Egyúttal a legélesebben elítélte a kikötővárosban elszabadult erőszakot, és ígéretet tett arra, hogy kormánya átgondolja, milyen segítséget tud adni az összecsapások áldozatainak, és milyen kártérítésben részesítheti Hamburgot az elszenvedett károkért.
Emmanuel Macron francia államfő bejelentette, hogy két évvel a párizsi klímaegyezmény aláírása után december 12-re újabb csúcstalálkozót hív össze az éghajlatváltozás elleni küzdelem jegyében.
A csúcsértekezlet után tartott záró sajtótájékoztatóján Macron kifejtette: további klímavédelmi intézkedéseket kell tenni, főleg pénzügyi téren. A csúcstalálkozó célja az lesz, hogy mozgósítsák a magán- és az állami tőkét a párizsi megállapodáshoz kötődő projektek megvalósításához.
A francia államfő azt reméli, hogy meg tudják győzni Donald Trump elnököt, változtassa meg a klímaváltozásról alkotott véleményét. Trump június 1-jén jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép a Párizsban aláírt nemzetközi klímavédelmi egyezményből.
Észak-Koreáról egyeztetett Trump az ázsiai partnerekkel
Problémának és fenyegetésnek nevezte Észak-Koreát Donald Trump amerikai elnök az ázsiai szövetségesekkel szombaton Hamburgban tartott kétoldalú találkozóján, amelyeken igyekezett konszenzusra jutni a közelmúltban sikeres interkontinentális ballisztikus rakétakísérletet végrehajtó Phenjan elleni lépésekről.
A G20-csoport hamburgi csúcsértekezletének zárása után Hszi Csin-ping kínai elnök látta vendégül amerikai kollegáját, aki arról beszélt, hogy időbe telhet, amíg megfékezik Észak-Korea nukleáris ambícióit, de meggyőződése, hogy Washingtonnak és Pekingnek ez sikerülni fog. Donald Trump kijelentette: nagyra értékeli mindazt, amit Kína eddig tett Észak-Korea ügyében, egy olyan probléma esetében, amely ellen „tenni kell valamit”. A megoldás hosszabb időbe telhet, de „így vagy úgy, sikerrel végződik”.
A két politikus abban állapodott meg, hogy szorosan együttműködnek és tájékoztatják egymást az észak-koreai atomprogram ügyében.
Előzőleg Abe Sindzó japán miniszterelnök azt hangoztatta a Trumppal folytatott megbeszélésen, hogy egyre súlyosabb a biztonsági helyzet az ázsiai-csendes-óceáni régióban az észak-koreai rakéta- és atomprogram miatt. Megerősítve, hogy Japán kész szorosan együttműködni az Észak-Korea elleni fellépésben, úgy vélte, hogy a japán-amerikai szövetség hozzájárul a régió békéjének és stabilitásának fenntartásához.
Az amerikai elnök utolsó programja volt a kínai elnökkel folytatott megbeszélés. Donald Trump nem tartott sajtótájékoztatót, hanem hazaindult Washingtonba, de pár nap múlva visszatér Európába, hogy részt vegyen július 14-én Párizsban a hagyományos díszszemlén, majd este Emmanuel Macron francia államfővel vacsorázik.
Putyin: sikerült munkakapcsolatot létesíteni az amerikai elnökkel
Vlagyimir Putyin orosz elnök a hamburgi G20-csúcsértékezlet végén úgy értékelte, hogy sikerült munkakapcsolatot létesítenie Donald Trump amerikai elnökkel, és jó oka van azt hinni, hogy legalább részleges együttműködés jöhet létre Washingtonnal.
Sajtóértekezleten nyilatkozva az orosz elnök elmondta, hogy találkozójukon megállapodtak Trumppal, együtt fognak működni a kiberbiztonság terén. „Megállapodtunk az amerikai elnökkel abban, hogy létrehozunk egy munkacsoportot, és együtt fogunk dolgozni azon, hogyan tudjuk közösen ellenőrizni a kiberbiztonságot, hogyan tudjuk biztosítani a nemzetközi jogi normák betartását ezen a területen, és azt, hogy ne történjen beavatkozás idegen államok belügyeibe. Ez esetben elsősorban Oroszországról és az Egyesült Államokról van szó” – mondta.
Újságírói kérdésekre válaszolva az orosz elnök elmondta, hogy a Donald Trumppal pénteken tartott kétoldalú találkozóján – amely a tervezett félóra helyett két óra 20 percig tartott – arról biztosította az amerikai elnököt, hogy Oroszország nem avatkozott be az amerikai elnökválasztásba. Putyin szerint Trump elfogadta ezt az állítást.
Oroszország nem fog beavatkozni a szeptemberben esedékes németországi választásokba sem – szögezte le Putyin. „Jó kapcsolataink vannak a szövetségi köztársasággal, ez a legnagyobb gazdasági és kereskedelmi partnerünk az európai országok viszonylatában és az egyik legnagyobb kereskedelmi partnerünk világviszonylatban” – hangsúlyozta.
Putyin teljesen normális tárgyalópartnernek nevezte az amerikai elnököt, és azt mondta, hogy a „televízióban látott Trump különbözik a valóságos embertől”. „Abszolút pontos, úgy reagál, ahogyan elvárod a beszélgetőtársadtól, meglehetősen gyorsan elemez, és válaszol a feltett kérdésekre”.
Putyin szerint az orosz gáz előnyben van az Egyesült Államokból Európába érkező cseppfolyósított gázzal szemben az alacsonyabb termelési és szállítási költségek miatt. Mindazonáltal üdvözölte a tervezett amerikai gázszállításokat Európába, mert azok szavai szerint „egészséges versengést” teremtenek.
***
Kisebb összecsapásokkal, de nagyrészt békésen zajlott le a hamburgi tüntetés
Kisebb összecsapások történtek ugyan, de összességében békésen zajlott le szombat délután Hamburgban a G20-csoport és a globalizáció ellen rendezett baloldali felvonulás és nagygyűlés, amelyen a rendőrség szerint 50 ezren, a rendezők szerint 76 ezren vettek részt.
A rendőrség közleménye szerint mintegy 120 maszkos tüntető helyenként közelharcot vívott a rendőrökkel, rugdalták és zászlórudakkal ütötték a rendfenntartókat, majd különböző irányokba elfutottak. A felvonulás ezután a tervezett módon folytatódott.
A Millerntorplatzon rendezett nagygyűlés közelében a rendőrök kiemeltek a tömegből néhány „felismert bűnelkövetőt”, mire egyes tüntetők kövekkel kezdték dobálni őket. A rendőrök válaszul gumibotoztak és egy vízágyút is bevetettek. Négy rendőr megsérült, de továbbra is szolgálatképes maradt.
Az ellentüntetésen a rendőrség szerint hatezren, míg a rendezők szerint tízezren vettek részt. Ez a demonstráció teljesen békésen zajlott le.
A rendőrség a csúcs idején 23 letartóztatási parancsot adott ki az erőszakos megnyilvánulások miatt, és 41 tüntetőt hosszabb időre őrizetbe vett. A péntek esti összecsapások nyomán – újabb adatok szerint – 118 rövidebb idejű őrizetbe vétel és 44 előállítás történt. A végső mérleget vasárnap adja közre a rendőrség.
A hamburgi rendőrfőnök korábban azt mondta, sokkolta őt az a „romboló gyűlölethullám”, amely csütörtök óta átcsapott a hanzavároson. „Azt üzenem, hogy G20 soha többé, és főleg nem Hamburgban” – nyilatkozott Oskar Zach a Reutersnek. 
Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint „ezek nem tüntetők, ezek bűnözők” voltak. Több politikus bírálta a csúcs helyszínének megválasztását. „Fel kell tennünk a kérdést, hogy az állam, melynek monopóliuma van a biztonság és rend fenntartásának jogára, megfelelő tanácsokat kapott-e Hamburg választására” – jelentette ki Hans-Peter Uhl, az Angela Merkel vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártjának, a bajor Keresztényszociális Uniónak (CSU) egyik tekintélyes parlamenti képviselője.
Merkel védelmébe vette Hamburg választását, mondván, hogy hasonló csúcsértekezleteket tartottak más nagyvárosokban is, például Londonban, és nem fogadható el, hogy egyes városokat kizárjanak a helyszínek közül. Hamburgi lakosok, akik Merkel ígérete szerint kárpótlást fognak kapni, felháborodottan nyilatkoztak a rombolásról. „Merkel alábecsülte a tiltakozásokat. A legkevesebb, amit most meg kellene tennie, hogy ellátogasson Sternschanze (negyedbe), és lássa saját szemével a pusztítást” – mondta az 50 éves Kai Mertens a brit hírügynökségnek.
***
Ferenc pápa aggódik a nagyhatalmak közötti „veszélyes” szövetségek miatt
Aggodalmát fejezte ki a nagyhatalmak közötti „nagyon veszélyes szövetségek” lehetősége miatt Ferenc pápa, aki a migrációról és Európa jövőjéről is beszélt a La Repubblica olasz napilapnak szombaton.
A katolikus egyházfő óva intette a világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót, mint intézményt tömörítő G20-csoportot a „veszélyes és torz szövetségek” megalakításától, amelyek kárt okozhatnak a szegényeknek és a bevándorlóknak.
„Aggaszt, hogy nagyon veszélyes szövetségek alakulhatnak a torz világszemléletű hatalmak között” – mondta Ferenc pápa, az Egyesült Államok és Oroszország, Kína és Észak-Korea, az orosz és a szíriai elnök közötti szövetséget emlegetve. Ferenc pápa veszélyesnek tartja a kialakult migrációs helyzetet is, amely a mai világ „központi és növekvő problémája”, a szegényeket, a gyengéket, a kirekesztetteket érinti, akikhez a kivándorlók is tartoznak. Hangsúlyozta, hogy a G20-csoport hamburgi találkozón olyan döntések születhetnek, amelyek „a fél világ migránsait sújthatják”.
Megjegyezte, hogy vannak országok, ahol a szegényeket nem a migráció teremti, hanem az adott ország társadalmi nehézségei, „máshol viszont kevés a helyi szegény, mégis félnek a migránsok inváziójától”. Európáról szólva a katolikus egyházfő úgy vélekedett, hogy európai föderációra van szükség, hogy „törvényekről és magatartásról ne egyedi politikusok döntsenek”, hanem egy európai szövetségi kormány és szövetségi parlament, máskülönben „Európa nem fog érni semmit a világban”. Ferenc pápa a hamburgi csúcs alkalmából levelet intézett a házigazda Angela Merkel német kancellárhoz a világban zajló konfliktusok leállítását sürgetve.
Szombati Twitter-bejegyzésében Ferenc pápa azt írta, „a migránsok fivéreink és nővéreink, akik jobb életet keresnek távol a szegénységtől, éhezéstől, háborútól”.
MTI