Egy 1920-as évekbeli boltíves, téglaépítésű portland-i házat alakította át egyedi, mai otthonná a kétgyermekes család számára Jessica Helgerson, talán az egyik legeredetibb amerikai belsőépítész. Keze nyomán a modernizált helyiségekben mégis a régi világ sármja köszön vissza.
A mikor egy háznak jók az alapjai, a lakberendező tudja, hogy azon hiba lenne változtatni. Ezért amikor Jessica Helgerson, a JHID vezetője először látta az 1920-as években épült mediterrán stílusú, fehér téglából épült házat Portlandban, izgatottan állt neki a belsőépítészeti megtervezésnek, nagyobb átalakítások nélkül, a meglévő falakon belül mozogva. „Nem sok ehhez hasonló masszív falú, boltíves házat találni errefelé, ezért ez a munka egy kicsit olyan volt, mintha a szülővárosomba, Santa Barbarára tértem volna haza, ahol sok ehhez fogható épület található. Imádom a mediterrán stílust!” – mondja lelkesen Helgerson, aki nem titok, egyike magazinunk kedvenc külföldi belsőépítészeinek. De mitől is különleges ő? Egyrészt, mert valamennyi munkája, mint ahogy a most bemutatott is, az újdonság erejével hat ránk. Ámulatba ejtő vintage bútorokkal dekorálja újra és frissíti fel kliensei otthonát.
A mediterrán stílusú épület felújítása előtt a konyha és étkező eredetileg külön állt. A régi konyha diszfunkcionális volt, minden praktikumot nélkülözött, egy óriási helyet elfoglaló konyhaszigettel, a sütőhöz sem igen lehetett hozzáférni. A tulajdonosok szerették volna kinyitni a konyhát és felfrissíteni a bútorzatát úgy, hogy az a ház építészeti stílusával összhangban maradjon. „Egyedül sohasem lettünk volna képesek összerakni ezt az enteriőrt – vallja a tulajdonos, Tim –, de a lakberendező segített bennünket, hogy a tárgyak a helyükre kerüljenek anélkül, hogy zsúfoltság keletkezne. Helgerson kinyitotta a konyha és étkező közötti falat, jelentősen megnövelve a teret. A konyhaszigetet lebontotta, a régi acél munkalapot földszínű diófára cserélte. Egy beépített ablakpárkány két piros székkel lehetőséget biztosít arra, hogy a házaspár két gyermekéve a hétköznapokon továbbra is a konyhában étkezhessen. Szintén eltűnt az étkezőbe vezető keskeny folyosó, egy boltívvel kiváltva. Ide új ciklámen és piros színű kárpittal bevont étkezőszékek kerültek, kortárs/retrós stílusuk ellenére jól illenek az enteriőrbe. „Amikor először mentem oda, a falak mustársárgák és fehérek voltak – emlékszik vissza a dizájner –, de sikerült meggyőzni a megbízókat, hogy a krémszín felmelegíti majd a teret. Később elégedetten igazolták vissza, hogy ez a falszín jellemzően olyan eleme a háznak, amit a vendégek gyakran dicsérnek.” A dohányzóasztalon kívül a nappali másik meghökkentő bútora az Ebay-en talált nagyméretű, templomi padból átalakított és marokkói szőnyeggel borított kanapé.
Helgerson munkáit azért is szeretjük, mert minden projektjében jelen van a természet szeretete. Erre csak egyetlen példa, hogy a lakók, Tim és Sonia Berger mindig is fát szerettek volna látni nappalijuk falán. Álmukat valóra váltva a lakberendező egy szoborszerű, absztrakt fát tervezett, majd újrahasznosított falécből el is készítette. A minimál dekor mellett jól érvényesülnek a gyönyörű fagerendák is.
Forrás: amiotthonunk.hu
Szöveg: Balog Zsófia Fotó: Lincoln Barbour