„Meg kell értenünk, honnan származunk, hogyan változtunk, kik vagyunk, és miért lettünk olyanok, amilyenekké lettünk, alakulhatott volna-e másképpen a sorsunk, mikor jártunk helyes úton, mikor hibáztunk vagy vétkeztünk, illetve vétkeztünk-e valamikor.”
Ezt a folyamatot nevezte el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem habilitált egyetemi docense, Földesi Margit, nemzeti nagyvizitnek – olvasható a Nemzeti Nagyvizit című kötetek hátlapján.
A Nemzeti Nagyvizit eredetileg egy TV-sorozatként induló történelmi és a történelem határdiszciplínáit bevonó, százezrek által nézett műsor volt, ahol a különböző tudományterületek – jog, történelem, antropológia, irodalom, pszichológia, nyelvészet, hadtörténet, orvostudomány – jeles képviselői szólaltak meg. Ahogyan a műsor credója is szólt: célja és egyben különlegessége is az volt ennek a sorozatnak, hogy a különböző tudományterületekről megközelítve sorra vizsgálták az egyes történelmi folyamatokat, megállapítsák a „diagnózist”, hogy aztán elkezdődhessen a „terápia” vagyis a feloldása egy-egy történelmi esemény lélektani hatásának. Rendkívül érdekes beszélgetések, gondolatok bontakoztak ki a kamerák előtt, színes képanyaggal, archív felvételekkel, levelekkel gazdagítva. Mindegyik műsor 25-30 perces könnyen értelmezhető összefoglalása egy problémakörnek, az érdeklődök a Nemzeti Audovizuális Archívumban kutakodhatnak a kíváncsiságukat felkeltő egyes részek után. Érdemes belepillantani!
Akik nem csak hallani szeretnék az elmondottakat, hanem olvasni is, nem kell elkeseredjenek! A Nemzeti Nagyvizit eddig megjelent 5 kötete mellé, most az Ünnepi Könyvhét keretén belül megjelenik a 6. kötet is!
Az új kötetet Prof. Dr. Kásler Miklós (a kötetek szerkesztője) és Dr. Szerencsés Károly dedikálja 2017. június 11-én, a Vörösmarty Téren a Kairosz Kiadó sátránál. Biztatok minden érdeklődőt, hogy látogasson el és olvasson bele az új kötetbe és beszélgessen a szerzőkkel!
Az első öt kötet tematikája megegyezik abban a tekintetben, hogy a magyar történelmet kronológiai sorrendben vizsgálva tárja elénk, megtűzdelve olyan érdekes kérdésekkel, mint az, hogy hogyan változott a család és a nemzettudat kérdése a különböző korokban, vagy, hogy hogyan alakult/alakul ki az ember identitástudata. Az első kötetben különös hangsúlyt kap a magyar nemzet eredettörténetisége, így azok, akiket a honfoglalás és vándorlástörténet, kalandozások korához kapcsolódó kérdések érdekelnek, érdemes ezt a kötet keressék.
A második kötetben a középkori magyarság történelme tárul elénk. Árpádtól kezdve színes diskurzusokban jutunk el az első komoly, lélektanilag feldolgozandó történelmi eseményhez a tatárjáráshoz. Hogyan érzékelték a magyarok? A tatárok hogyan emlékeztek vissza? Biztos, hogy számukra tökéletes győzelem volt? A második kötetben Luxemburgi Zsigmond uralkodásáig olvashatjuk a leírt beszélgetéseket.
Még mindig a középkorban járva, de már a reformkorral zárva tárja elénk a negyedik kötet a különböző témaköröket. Török kérdés Magyarországon. Hogyan tud egy nemzet talpra állni? Ez kulcskérdés, nem csak a török kor után, de számunkra is, akik utólag szemléljük az egyes eseményeket, amelyek tanulságként szolgálhatnak.
A negyedik kötetben elkalauzolnak bennünket az 1848-1849-es események mindennapjaitól kezdve egy újabb forradalmi állapotig, az 1956-os forradalomig. Egyre közeledünk ahhoz az időszakhoz, ami a legnagyobb hatással van ránk mai napig is. Ha a tatárjárás vagy a török időszak nem is áll hozzánk közel, azonban a trianoni kérdésről, a második világháborúban elszenvedett veszteségekről, a Rákosi-diktatúra kiépítéséről igen élénk elképzeléseink vannak. Többen megélték. Olyan jeles történészek szólalnak meg a beszélgetésekben, mint Raffay Ernő, Földesi Margit, Szakály Sándor, M. Kiss Sándor vagy Szerencsés Károly.
Az ötödik kötetben a Kádár-korszak és a rendszerváltás/rendszerváltoztatás van terítéken. A kötetben olyan további érdekes kérdésköröket vizsgálnak meg, mint a történeti egészségtan, járványtan Magyarországon, abortusz és népesedéspolitika a különböző korokban.
A vasárnap bemutatott új kötet sem marad el az eddigiektől. Csak néhány címet emelnék ki a könyv tartalomjegyzékéből: „Tízparancsolat, mint népegészségügyi program”, „Pár- és családi kapcsolatok”, „A XX. század rendszerváltásai által okozott lelki terhek hatása”.
Szükségünk van útmutatóra, szükségünk van történelmi támpontra bármikor is éljünk. Szükségünk van az emberek különböző véleményeire, nézeteire, hogy azokat elvessük, vagy beillesszük saját gondolatmenetünkbe. Szükségünk van öntudásra. A következő generáció újra és újra fel fogja tenni a kérdést: honnan származunk, hogyan változtunk, kik vagyunk, és miért lettünk olyanok, amilyenekké lettünk, alakulhatott volna-e másképpen a sorsunk?
Írta: Tuzson-Berczeli Bernadett