A viszálykodás megszüntetésére, a nemzet és a haza sorsának jobbra fordítása érdekében történő összefogásra kérte szombaton a csíksomlyói búcsú résztvevőit, valamint a szentmisét a televízióban és a rádióban követőket a prédikációt tartó Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke.
A püspök arra biztatta a jelenlévőket, hogy bizalommal forduljanak Szűz Máriához a kérésükkel, mert tőle még soha senki nem távozott meghallgatatlanul.
„Arra kérem minden magyar testvéremet (.), kapaszkodjunk össze az imában, tudjunk őszintén megbocsátani egymásnak, akarjunk összefogni nemzetünk és hazánk sorsának jobbra fordítása érdekében. Így teremtsük békét önmagunkban, családunkban, országainkban, és legyünk egymás társai a köztünk szeretetben megvalósuló Isten országa építésében. Szüntessünk meg minden viszályt, haragot és széthúzást, segítsük egymást, hogy minden jó cél, minden nemes szándék közös életünk fejlődését és gazdagodását szolgálja” – fogalmazott a csíksomlyói szónok.
Veres András a költő szavaival mondta: ha isten a szűzanya által akart közeledni az emberhez, mi ne akarjunk nélküle közeledni Istenhez.
Úgy vélte: bár minden emberben ott van az isten utáni sóvárgás, de mindenkinek segítségre van szüksége, hogy felfedezze, hol csillapíthatja „istenéhségét”. Max Plank Nobel-díjas fizikus szavait idézve jelentette ki, hogy „bárhová nézünk, soha nem találunk ellentmondást isten és tudomány között, inkább teljes összhangot minden lényeges pontban”.
A szónok természetesnek nevezte, hogy minél magasabbra jutunk a hitben, annál inkább érezni fogjuk hitünk hiányosságait és gyengeségeit. Azért fohászkodott, hogy növekedjen az emberekben a hit, és ne legyen senki elbizakodott, öntelt, gőgös a hitében sem.
A szentmisét a Csíksomlyóra első ízben ellátogató Miguel Maury Buendía nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete „az európai kereszténységet védő nemes harcosok földjén”, „az évszázadokon át határt jelentő földön” köszöntötte a zarándokokat. A nuncius Ferenc pápa üdvözletét és áldását hozta Csíksomlyóra.
A pápa gondolatait idézve a nuncius kijelentette: szükséges emlékezni a múltra, de szükséges észrevenni a remény útjait, amelyek a nagy európai értékekből fakadnak.
Ez értékek sorában az emberközpontúságot, tevékeny szolidaritást, a világ felé való nyitottságot, a béke és a fejlődés követését, a jövőre való nyitottságot említette.
Áder János a prédikáció megbékélésre vonatkozó üzenetét hangsúlyozta
A prédikáció megbékélésre vonatkozó üzenetét hangsúlyozta a csíksomlyói búcsún részt vevő Áder János köztársasági elnök a szentmise utáni rövid sajtónyilatkozatában.
„Veres András püspök úr prédikációjában a béke volt a központi üzenet. Meg kell békülnünk önmagunkkal, békét kell teremtenünk családjainkban, közösségeinkben, városainkban, országainkban. Ennél fontosabb üzenete a mai prédikációnak nem lehetett. Jó lenne, ha minél többen meghallanák” – nyilatkozta az elnök.
Emlékeztetet arra, hogy öt éve – amióta betölti a köztársasági elnöki tisztséget – visszajáró zarándoka a csíksomlyói búcsúnak. Megjegyezte, valamennyi alkalommal ugyanazt az élményt kapta.
A búcsú vélhetően 450 éve üzeni ugyanazt: „őrizzük meg hitünket, őrizzük meg együvé tartozásunkat, és őrizzük meg azt a közösségi élményt, amit ez a szentmise mindannyiunk számára jelentett az elmúlt években, és jelent ma is” – mondta.
Áder János az igazi együvé tartozás jelének nevezte, hogy idén is százezrek zarándokoltak Csíksomlyóra nemcsak Erdélyből és a Kárpát-medencéből, hanem az egész Európából és más földrészekről is.
A köztársasági elnök kérdésre válaszolva személyes ügynek nevezte, hogy az idei búcsún miért fohászkodott. Reményét fejezte ki azonban, hogy kérése meghallgatásra talál.
MTI