A rendelkezésre álló EFOP-források több mint 90 százalékát, mintegy 180 milliárd forintot a hátrányos helyzetű térségek iskolai fejlesztéseire fordítja az elkövetkező években a kormány – közölte az oktatási államtitkár az Országgyűlés kulturális bizottságában kedden Budapesten.
Palkovics László kiemelte: jelenleg az iskolai épületek 70 százaléka kihasznált, de ennek az eloszlása az országban nem egyenletes. Egyes vidéki kistelepüléseken alacsonyabb, s vannak olyan nagyobb városok, vagy fővárosi kerületek, ahol már termeket kell bérelni.
Kitért arra is, hogy ötezerrel nőtt az iskolákban tanító pedagógusok száma az elmúlt években, de ezzel párhuzamosan a pedagógustársadalom elöregedése is megfigyelhető.
A magyar iskolák esélyteremtő esélye ma nem jó, ezt mutatja minden felmérés – rögzítette az oktatási államtitkár, hozzátéve: az iskolarendszer arra alkalmas hogy a tantervben előírtakat „átvigye”.
Az egyes oktatási mérésekről szólva rámutatott, a legutolsó PISA-mérés szerint matematikából nem csökkentek az eredmények, de szövegértésből és természettudományból a romlás tovább folytatódott. Ugyanakkor míg az iskolák között nagyobb a különbség, a gyerekek iskolák belüli eredményeinél ez már nem figyelhető meg. A felmérések eredményeiből az is látszik, nagyon nem mindegy, milyen családi háttérrel rendelkezik valaki, s az iskola feladata, hogy kompenzálja azt, amit a családok nem tudnak biztosítani – jegyezte meg.
Az adatokat elemezve megállapította azt is, hogy minél kisebb a település annál rosszabbul teljesítettek a gyerekek, s minél nagyobb volt, annál jobbak voltak az eredmények.
A Nemzeti alaptanterv (Nat) átalakításáról Csépe Valéria miniszteri biztos elmondta: az elkészült koncepció számos félreértelmezésével találkozott.
Kifejtette: cél a használható,”dinamikus” tudás biztosítása a gyerekeknek, illetve a pedagógusok esetében a leadható tananyag helyett tanítható tananyag kialakítása.
Egy alapozó fejlesztéssel kell indulni, de a mindenáron való tankönyvközpontúságtól is el kell mozdulni – közölte.
A problémák között említette, hogy túl sok a tanóra, kevés a gyakorlat, s kihasználatlanok az egész napos iskola lehetőségei is.
Mint rámutatott: először a tartalmi elemeket kívánják meghatározni, és ehhez igazítják majd a szabályozást. Olyan modulokat építenének be az egyes évfolyamoknál, amelyek lényege, hogy „nem a tantárgyakat, hanem a tudást integrálják” – jelezte a miniszteri biztos, aki megjegyezte: a munkálatokkal némi csúszásban vannak, nagyon sok a tennivaló. Olyan csoportot is létrehoznak, amely a felsőoktatás felől a bemeneti elvárásokat határozná meg.
Tantervi ajánlásokat, módszertani „repertoárt kínálnának majd, nem központosítani szeretnének – hangsúlyozta.
Kunhalmi Ágnes (MSZP) azt kérdezte, hogy hol marad a még Hoffmann Rózsa által ígért nyelvi stratégia? Igazak a hírek, hogy a gimnáziumi érettségit állami kvótához kötik majd?
Kitért arra is: 2010 óta mára eljutottak oda, ha valakinek van pénze, tudja taníttatni gyerekét. Emellett 43 ezer gyermek – egy generáció fele – kerül ki a rendszerből általános iskolai végzettség nélkül a tankötelezettség módosítása miatt. Szóvá tette a várható pedagógushiányt is, s felvetette a kilenc évfolyamos általános iskola lehetőségét is.
Vinnai Győző (Fidesz) üdvözölte, hogy új szemléletű Nat-ra van szükség. Azt kérdezte: mikorra várható? Kiállt a digitális képességek fejlesztésének szükségessége mellett is.
Ikotity István (LMP) kiemelte: ez már az ötödik Nat, de egy Nat beépüléséhez az oktatási rendszerbe legalább 15 évre van szükség. Változtatni kell a Nat-on, de jó ha ilyen sűrűn módosítják – vetette fel. S miért a kormányzás utolsó évében kerül erre sor, és miért nem a szakmával való együttműködés keretében történik – firtatta. Nem értette, miért asszisztál az oktatásban történtekhez Palkovics László, miért nem mond le.
Pósán László (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet a hatályos törvény szerint ötévente felül kell vizsgálni a Nat-ot. Olyan gyorsan változik a világ, hogy ezt nyomon követnie az iskolarendszernek óriási kihívás – vélte.
Dúró Dóra (Jobbik) bizottság elnöke arra a problémára hívta fel a figyelmet, hogy tavaly volt 2006 óta a legmagasabb az iskolaelhagyók aránya. Szintén kitért a pedagógushiányra, és azt mondta: a fizetést nézve még mindig nem kapnak kellő megbecsülést az érintettek. Mára a kezdők bruttó bére a minimálbér 1,33-szorosa, s amíg ez így van, pedagógushiány lesz – vélte.
Palkovics László úgy reagált: a hároméves kortól kötelező óvoda, vagy ha nyolcan kérik, a kötelező alsó tagozat működtetése, azt szolgálja, hogy az iskola megfeleljen annak a feladatának, hogy szociális tér is legyen.
Megjegyezte: az EFOP-pályázatok több mint 90 százalékát, 180 milliárdot arra költenek, hogy a hátrányos helyzetű térségek iskolai fejlesztését finanszírozzák.
A pedagógusok bérét felelősen kezelik, s ha a feltételek változnak, akkor ehhez igazítják majd ezt a területet is – jelezte egy másik felvetésre. Hozzátette: a pedagógus bérek diplomás bérekhez viszonyított aránya elérte az OECD-átlagot.
Szerinte alapvetően nem tankönyvet kell tanítani, hanem tudástartalmat kell megjeleníteni, s ennek egyik eleme a tankönyv. Azt is szeretnék kipróbálni, hogy egy bizonyos életkortól a papíralapú tankönyvet hogyan lehet digitális platformra áthelyezni. 20 ezer táblagépet szereznek be pilotiskolákba, s kiépítik a vezeték nélküli hálózatot is a központi régión kívüli területeken. A budapesti fejlesztéseken jelenleg dolgoznak. A kilencedik évfolyamról, a középiskolai felvételiről szakmai vitát folytatnak, kormánydöntés nincs – erősítette meg.
MTI