Több mint 640 érméből álló leletre bukkantak az orosházi Nagy Gyula Területi Múzeum munkatársai márciusban Tótkomlós határában. Az érmék között vannak Árpád-kori fizetőeszközök, friesachi denárok és egy angol penny is – hangzott el kedden a múzeumban tartott sajtótájékoztatón.
A kincsleletről az amatőr helytörténészként és fémkeresős munkatársként dolgozó Kerekes György olvasott egy 1926-os Szegedi Dolgozatok nevű kiadványban. Egy 1800-as évek végéről származó kataszteri térkép alapján beazonosította a kincs lehetséges helyét, és a múzeum munkatársaival, valamint nyolc fémkeresővel közösen – a Körös-Maros Nemzeti Park engedélyével – rábukkantak a 644 érméből álló leletre – számolt be Rózsa Zoltán, a múzeum igazgatója.
Bíró Gyöngyvér régész elmondta: a 620 friesachi denár mellett II. Géza 22 érméjét, egy III. István-korabeli érmét és egy angol pennyt találtak, amely a Robin Hood-legendából ismert I. (Földnélküli) János angol király idejéből származik.
A Karintiából származó friesachi ezüstdenárok a 12.-13. században gyakori fizetőeszközök voltak, angol pennyt pedig Magyarországon mindössze körülbelül harmincat találtak, ezért az igazi ritkaságnak számít – tette hozzá. 
Kerekes György beszámolt arról, hogy az Eperjesy Kálmán által írt 1926-os cikkben olvasható, hogy két helyi parasztember 1919-ben, szántás közben bukkant az érmékre. Vélhetően 400-450 darab érmét találtak, azt felosztották egymás között. Egyiküknél házkutatás során 231, másikuknál 4 darab érmére bukkantak. Mivel a leletet jelenteniük kellett volna, a cikk írása idején büntetőeljárás zajlott ellenük – mondta Kerekes György. Bíró Gyöngyvér hozzátette: a lefoglalt 235 érme vélhetően a szegedi, vagy a Nemzeti Múzeum tulajdonában van, azoknak a pénzérméknek a sorsa, amelyeket addig eladtak a parasztok, felkutathatatlan. A leírás szerint „egy pénzzel telt fazekat vetett felszínre” az eke, azonban feltehetően csak az edény felső részét érhette el a szántás mélysége, így találhatták meg a kincs maradványát az orosházi múzeum emberei 98 évvel később.
A pénzek jó állapota és jelentős ezüsttartalma alapján valószínű, hogy az érméket hosszabb idő leforgása alatt, s alapvetően ezüst mivolta miatt halmozták fel. A kincset az 1240-es években, a tatárjárás idején rejthették el a Kopács-pusztán – fűzte hozzá a régész. A Békés megyében valaha talált kincsleletek közül ez a legnagyobb – húzta alá Bíró Gyöngyvér.
Rózsa Zoltán elmondta, az érméket most dolgozzák fel, de a jövőben a múzeumban szeretnék kiállítani, és tudományos cikkeket is írnak majd. Május 13-án az aktuális kutatásaikról rendeznek konferenciát, ott bemutatják az érdeklődőknek a leletet.
Hozzátette: a múzeum két éve kötött együttműködést kilenc fémkeresős civillel, azóta 14 ezer darab érmével és használati tárggyal bővült a múzeum állománya.
MTI