A hónapok óta alig változó közvélemény-kutatási adatok alapján a Fidesz-KDNP nyerheti a parlamenti választást 2018-ban, de van esély arra, hogy valamelyik ellenzéki tábor megerősödésével fordulat történjen – erről több közvélemény-kutató cég képviselője beszélt csütörtökön Budapesten.
A Közvéleménykutatók.hu és a Nézőpont Intézet Egy évvel a választás előtt – mit látnak a közvélemény-kutatók? című rendezvényén azt elemezték, milyen stratégiát kellene követniük a kormánypártoknak az újabb győzelemhez, illetve a baloldali és a jobbikos ellenzéknek a fordításhoz.
Ismertették a Közvélemény-kutatók.hu portál legfrissebb kutatási összegzését, amely az Iránytű Intézet, a Nézőpont Intézet, a Publicus Intézet, a Republikon Intézet és a ZRI-Závecz Research márciusi kutatásain alapul.
A Magyar Idők számára készített összegzés szerint ha most tartanának választást, a legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve a Fidesz-KDNP a voksok 49 százalékát kapná (2014-ben 44 százalék volt az eredménye). Az akkori baloldali összefogás pártjai együtt 25 százalékot – az MSZP 16, a DK 6, az Együtt, a Párbeszéd és a Liberálisok 1-1 százalékot – érnének el (2014-ben 26 százalékuk volt)). A Jobbik a listás szavazatok 17 százalékát szerezné meg, a 2014-es 21 százalékkal szemben. Az LMP egyre több mérésben a parlamenti bejutási küszöb alatt van.
A márciusi mérések átlagolt eredménye alapján a Fidesz-KDNP februárhoz hasonlóan továbbra is 29 százalékon áll a teljes felnőtt népesség körében, így az első negyedév egészében sikerült megőrizniük a kormánypártoknak nagyjából 2,5 millió szimpatizánsukat. A Nézőpont, az Iránytű és a Republikon márciusi adatai alapján a Fidesz 30-32 százalékon áll ezen a bázison. A ZRI-Závecz Research 26, a Publicus Intézet 25 százalékot mért a kormánypártoknak.
Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet vezető kutatója felmérésüket ismertetve azt mondta, hogy mintegy 1,5 millióan kötődnek erősen a Fideszhez, 1 millió lehet a szimpatizánsok száma és további 1,5 milliós a párt által „még elérhetők” tábora.
Závecz Tibor, a ZRI-Závecz Research ügyvezetője a Jobbik helyzetéről azt mondta, hogy az ellenzéki párt „nem omlott be” ugyan, de hónapok óta erózió, lassú lefelé „araszolás” érzékelhető. Úgy látja, a Jobbik-tábort korábban jellemző eltökéltség lanyhulása is érzékelhető. A pártot érintő változások között említette még, hogy a támogatók korcsoportbeli és iskolázottsági különbségei kiegyenlítettebbekké váltak. A Jobbiknak 650 ezerre tette a megtartható bázisát, 200 ezerre a mozgósíthatók számát, 50 ezerre a más pártoktól átcsábíthatókét és 350 ezerre az elérhető pártonkívüliek számát. Becsléseik szerint ez 13, 16, 18, illetve 25 százalékos eredményt jelentene a választáson.
Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a másodlagos pártpreferenciákat ismertetve elmondta, a Fidesztől a Jobbikhoz minden 10. szavazó lenne csak hajlandó átmenni, és nagyjából ugyanennyi lehet az ellenzéki párttól a kormánypárthoz átmenők száma is. Méréseik alapján „nincs arról szó, hogy komoly baloldali tartalékok lennének a Jobbikban”; mindössze 3 százalék szavazna át. Az MSZP és a DK között „rendkívül magas a potenciális a szavazói átjárás”, 31, illetve 35 százalék.
Pulai András, a Publicus Intézet stratégiai igazgatója arról beszélt, hogy az MSZP magára találhat Botka László megjelenésével, a mérések szerint 2 ponttal növekedett a párt népszerűsége. Szerinte rejtőzködő szavazók jelenleg inkább a baloldalon vannak, miután a baloldal egyfajta kommunikációs karanténba került, ahol nehezebb a választónak vállalnia pártszimpátiáját. Elmondta, a választók egyik fele a kormány maradását szeretné, a másik fele pedig azt, hogy más vegye át a kormányzást. A pártvezetők közül Orbán Viktornak (Fidesz) 44, Botka László MSZP-s miniszterelnök-jelöltnek 42, Vona Gábornak (Jobbik) 33, Gyurcsány Ferencnek (DK) 21 százalékos a népszerűsége.
Pillók Péter, a Századvég Alapítvány vezető kutatója szerint stabilitás figyelhető meg a szavazótáboroknál. Legutóbbi mérésük szerint a Fidesz 33, az MSZP 11, a Jobbik 10, a DK 5, az LMP 4 százalékon áll a teljes népesség körében.
A kerekasztal-beszélgetésen Nagy Dániel azt mondta, a Fidesznek a választási győzelméhez elsősorban arra kell koncentrálnia, hogy megőrizze, aktivizálja a táborát.
Závecz Tibor szerint nagy kérdés az, hogy ezzel szemben felépül-e egy olyan „potens alternatíva” a baloldalon vagy a Jobbik formájában, amely a Fideszhez hasonlóan ugyancsak 2-2,5 millió szavazót tud egy táborba gyűjteni. A Jobbiknál most nem látja, hogy 2 millió fölé tudná emelni a támogatottságát. A baloldalnál ennek az elvi lehetősége megvan ugyan, de ha továbbra is a szervezeti-szerkezeti együttműködéssel lesznek elfoglalva, és azt a képet sugározzák magukról, hogy nem tartanak össze, akkor ennek az esélye csökken.
Pillók Péter szerint a Fidesz most azon a szinten áll, mint amikor 2014-ben megnyerte a választást. Ha a kormányzó párt beindítja a „rezsicsökkentés-2” programját, akkor elképzelhető, hogy még tovább növelheti a szavazói táborát – tette hozzá.
Nagy Dániel szerint ha Botka László továbbviszi az alsóbb társadalmi rétegekhez szóló, „fizessenek a gazdagok” üzenetét, akkor ez népszerűség-növekedést hozhat neki, másrészt azonban a „belpesti értelmiségtől” eltávolodhat, ami további aggályokat vethet fel az összefogásban.
Pulai András kifejtette: a Jobbik esetleges erősödése, például a mostani plakátkampány hatására, még a baloldalt is segítheti, mert nem az MSZP-től visz el szavazókat.
MTI