A muzulmán viselet, illetve a teljes testet elfedő női fürdőruha, a burkini engedélyezése körül lángolt fel az első igazi vita a 35 nap múlva esedékes francia elnökválasztás öt legfőbb elnökjelöltjének első, hétfő esti három és félórás televíziós vitájában, amelynek első felében inkább visszafogott és udvarias hangnemben mutatták be a politikusok oktatási, biztonságpolitikai, valamint bevándorlási programjukat.
A támadások középpontjában a felmérések szerint az április 23-i első fordulóban első helyre várt 48 éves Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front jelöltje állt.
A tévévitával kezdődött meg igazán az elnökválasztási kampány, amelynek eddigi legfőbb témája a korrupciós botrányok voltak, hétfő este azonban csak futólag esett szó a Francois Fillon konzervatív jelölt ellen és a Nemzeti Front ellen folyó ügyészségi eljárásokról.
„Néhány éve nem volt burkini a strandokon. És tudom, hogy ön támogatja” – mondta Marine Le Pen az első fordulóban a felmérések szerint második helyen álló, de a második fordulóban már favoritnak számító függetlenként induló Emmanuel Macronnak. A szocialista kormányzat korábbi gazdasági minisztere azonnal visszavágott: „Nincs szükségem hasbeszélőre… Ha van mondandóm, egyértelműen kimondom”.
Macron szerint Marine Le Pen „a provokációi miatt belesett a saját csapdájába”, amelynek célja „a társadalom megosztása”. A 39 éves centrista politikus kifogásolta, hogy a tavalyi nyári nizzai terrortámadást követően a burkini viselésének betiltásáról kirobbant vitát Le Pen a szekularizáció kapcsán előhozta, s azzal vádolta meg, hogy a francia muzulmánokat a köztársaság ellenségeiként tünteti fel.
A harmadik helyen álló 63 éves Francois Fillon konzervatív jelölt szerint megvalósíthatatlan a Nemzeti Frontnak az az ígérete, amely szerint 40 ezer új férőhelyet alakítana ki a börtönökben. A gazdasági növekedés beindítása érdekében megszorító csomaggal kampányoló volt jobboldali miniszterelnök szerint „már 16 ezer új férőhely sem lenne rossz”.
Marine Le Pen viszont azt vetette Fillon szemére, hogy 2006-ban a büntethetőségi korhatár 16 évre csökkentését javasolta, ahogyan most is, de miniszterelnökként (2007-2012) nem valósította meg. Arra is emlékeztette hogy a jobboldal kormányzása idején 12 500 rendőri munkahely szűnt meg.
A negyedik helyen álló Benoit Hamon szocialista jelölt úgy vélte, hogy Marine Le Pen „bűnesetekkel drogozza magát”. „Amit Ön mond, az nem túl komoly. A megoldás nem a börtön” a szocialista politikus szerint a közbiztonság javítására. Hamon azt kifogásolta, hogy a Nemzeti Front a múlt heti dél-franciaországi Grasse egyik gimnáziumában történt iskolai lövöldözés, illetve a szombaton az Orly repülőtéren meghiúsított terrortámadásból akar választási hasznot húzni.
A 65 éves radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon elsősorban a migrációról megfogalmazott „kitalációit” vetette Le Pen szemére.
Először rendeztek televíziós vitát a francia elnökválasztás első fordulója előtt, amelynek három résztvevője – Francois Fillon, Emmanuel Macron és Marine Le Pen – sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a hat kisebb, 10 százalék alatti támogatottsággal rendelkező jelölt nem kapott meghívást.
Az első forduló előtt további két televíziós vitán mérkőzhetnek meg április 4-én és 20-án a jelöltek, amelyeknek a tétje azért jelentős, mert a felmérések szerint a franciák mintegy negyven százaléka még nem döntötte el, hogy kire szavaz az első fordulóban, és csak kétharmaduk biztos abban, hogy elmegy voksolni, jóllehet Franciaországban általában 85 százalék feletti a részvétel az elnökválasztáson. A televíziós viták elsődleges célja ezért a mintegy 15 millió bizonytalan választó meggyőzése.
***
Emmanuel Macront találták a legmeggyőzőbbnek a nézők az első tévévitában
Az öt hét múlva esedékes francia elnökválasztás favoritjának számító, függetlenként induló Emmanuel Macront, a szocialista kormány volt gazdasági miniszterét találták a nézők a legmeggyőzőbbnek az öt legfőbb elnökjelölt első, hétfő esti, három és félórás televíziós vitájában – derül ki az Elabe közvélemény-kutató intézet gyorsfelmérésből, amelyet a BFM hírtelevízió rendelt meg.
A legtapasztaltabbnak számító radikális baloldali Jean-Luc Mélenchon végzett a második helyen, őt a nézők 20 százaléka találta a leginkább meggyőzőnek.
A konzervatív Francois Fillon és Marine Le Pen, a radikális jobboldali Nemzeti Front elnöke 19 százalékkal került a harmadik helyre, míg a szocialista Benoit Hamont 11 százalék ítélte a legmeggyőzőbbnek.
Az Elabe két további kérdést is feltett a felmérésben, és azokban is a volt gazdasági miniszter végzett az élen. A megkérdezettek 30 százaléka szerint neki van „a legjobb programja”, őt követi Fillon 20 százalékkal, Marine Le Pen 19 százalékkal, Jean-Luc Mélenchon (16 százalék) és Benoit Hamon (14 százalék) előtt.
Emmanuel Macron rendelkezik a „leginkább elnöki kvalitásokkal” a megkérdezettek 31 százaléka szerint. Francois Fillon került a második helyre 24 százalékkal, Marine Le Pent 17 százalék ítéli meg a leginkább elnökinek, Jean-Luc Mélenchonra 15, Benoit Hamonra pedig 11 százalék szavazott.
A baloldali Libération és a konzervatív Le Figaro napilap üdvözölték keddi szerkesztőségi írásukban, hogy a tévévitával „az elnökválasztási kampány végre elkezdődött”, amelyet eddig a korrupciós botrányok beárnyékoltak.
A Libération szerint „vitathatatlan volt a vita színvonala”, amely alapján a választók előtt olyan egyértelmű, nyitott választás áll, amely meghatározó lesz az ország jövője szempontjából. A lap szerint négy jól elkülöníthető irányvonal rajzolódott ki: a Marine Le Pen által javasolt „nacionalista, idegengyűlölő és Európa-ellenes”, a „liberális és konzervatív” programmal jelentkező Francois Filloné, a szociálliberális politikán alapuló centrista Emmanuel Macroné, valamint a szociális és ökológiai változást javasló két baloldali, Benoit Hamon és Jean-Luc Mélenchon hasonló programja.
A Le Figaro szerint is „a jelenlévő politikai erők elég pontos fotója” rajzolódott fel a három és fél órában. A vitának az állam szerepéről szóló részében a bal- és jobboldal közötti elképzelések váltak egyértelművé, míg a gazdasági kérdésekben a liberális és liberálisellenes választóvonal volt megfigyelhető. A Le Figaro szerint a közbiztonságot és a bevándorlást illetően csak Le Pen és Fillon mer szembesülni a valósággal, gazdasági kérdésekben viszont Fillon és Macron hiteles, míg Marine Le Pennek vannak a leginkább baloldali elképzelései, mivel nem veszi figyelembe a francia államadósság mértékét. A konzervatív lap értékelése szerint Francois Fillon vázolt fel egyedül koherens víziót, Le Pen „veszélyes kalandor”, míg Macron a mozdulatlanságot testesíti meg.
Venczel Katalin
MTI