Az 1938 és 1941 közötti országgyarapítások, azaz az első világháború után Magyarországtól elcsatolt területek visszavételének ma is élő szemtanúit keresi most induló projektje során a várpalotai Trianon Múzeum.
Szabó Pál Csaba igazgató az MTI-nek elmondta: nevében mutatja meg lényegét a 23 óra 59 perc projekt, hiszen talán napjainkban van az utolsó pillanat, amikor még szóra bírhatók azok, akik látták a magyar csapatok bevonulását a Felvidékre, Kárpátaljára, Észak-Erdélybe vagy a Délvidékre.
A Trianon Múzeum megkettőzött erővel és figyelemmel készül a sorsfordító, nagy magyar történelmi események következő években esedékes évfordulóira. Jövőre az első világháború befejezése, majd a következő évben a történelmi Magyarország elbukása, 2020-ban pedig a trianoni békediktátum aláírásának századik évfordulója ad számos lehetőséget és feladatot – mondta a szakember.
Mint mondta, erre készülve előkészítenek egy, a Magyarország 1918-20 közötti szétszakítását bemutató, új szellemű, 21 részes ismeretterjesztő televíziós sorozatot, hozzáférhetővé teszik a magyar jelenlétet kézzelfoghatóan megmutató Kárpát-medencei magyar turisztikai applikációt, „Magyar web 2020” címmel pedig 101 Kárpát-medencei külhoni város magyar nyelvű weboldalát készítik el.
Emellett 2019-re egy szép és hatásos – könyvet, kézi térképet, DVD-t és mobil applikációt tartalmazó – ajándékcsomagot terveznek elkészíteni és eljuttatni a Kárpát-medence valamennyi magyar középfokú közoktatási intézménye végzős diákjainak – jegyezte meg.
Szavai szerint a külhoni magyar közösségek hatalmas nyomás alatt kénytelenek megfogalmazni 20. századi emlékezetpolitikai premisszáikat, „a Kárpát-medencei impériumváltásokra vonatkozó szakmailag megalapozott, kiegyensúlyozott és félelemmentes kommunikációnak ma alig van színtere és hátországa az utódállamokban”.
„Ilyen körülmények közepette számunkra minden más szempontot megelőző kötelesség, hogy a +kis magyar világ+ még élő, emlékező és bátor magyar szemtanúit megszólaltassuk és megőrizzük a visszacsatolás történelmi pillanatait a magyar utókornak. Mindazonáltal egyáltalán nem zárjuk ki annak a lehetőségét, hogy idővel egyre több nem magyar ajkú szemtanú is elmondja emlékeit, megközelítéseit az 1938-1944 közötti különleges időszakról” – nyilatkozta a kétévesre tervezett, adományokból finanszírozott programról.
Köő Artúr, a 23 óra 59 perc programvezetője az MTI-nek elmondta: legalább kétszáz, az események idején tizedik életévét elért, így a történésekre a fiatalabbaknál jobban emlékező embert szeretnének megszólaltatni másfél-kétórás, videóra vett interjúikkal.
Kérdezik őket az idegen uralom alatt, majd ismét magyar állampolgárként töltött évek mindennapjairól, eddig el nem mondott történeteiről, egyaránt kutatva a helyi magyar közösség belső viszonyait és a nemzetek közötti kapcsolatok alakulását. Eközben pedig gyűjtnek vagy elektronikusan lemásolnak minden olyan dokumentumot, amely segítheti a jövőben a korszak történetének feltárását.
Mint mondta, 22 interjúalany már jelentkezett, de azt tervezik, hogy külhoni idősek otthonait megkeresve vagy a konzulátusok segítségét kérve kutatnak majd az egykori események még megszólaltatható szemtanúi iránt.
MTI