Szerencsés az a város, amely saját mesével rendelkezik. Így van ezzel Prága, ahol a zsidó folklór népmonda szerint bizonyos Löw rabbi a Moldva folyó agyagából életre keltette a Gólemet, megnyitva ezzel az utat egy helyi Frankenstein-legendának.
A történet így szól: a mélyen emberszerető és jóságos Löw rabbi a zsidó nép sorsa felett aggodalmaskodott, ugyanis a városban egyre inkább erősödött az antiszemitizmus. Hasonlóan Mohamed prófétához, az iszlám alapítójához, ő is egy angyaltól kapta meg az útmutatást a problémák orvoslására. Csakhogy ő nem egy új vallást alapított, hanem egy szörnyet készített a titkos tan, a kabbala segítségével. Ez volt a Gólem, mely feltétel nélkül engedelmeskedett gazdájának. Feladatai közé a zsidók megsegítése és az igazság kinyomozása tartozott, és valóban, a zsidó nép egy ideig soha nem látott biztonságban érezte magát tőle.
Mini Gólem a később említésre kerülő étteremben
A Gólem akkor kelt életre, amikor egy mágikus papírlapot helyeztek a szájába. A rabbi a papírlapot szombatonként kivette a Gólemből, hogy a sabbathot megszentelve pihenjen ő is. Egy péntek estén azonban ezt elfelejtette megtenni, és a Gólem másnapra elszabadult, törni-zúzni kezdett, s mindent eltiport, ami az útjába került. A rabbi erről épp egy szertartás végzése közben értesült, és csapot-papot otthagyva szerencsésen sikerült megtalálnia a Gólemet és a papírlapot eltávolítva megfékezte a tébolyt. Végül látva a pusztításokat, úgy döntött, hogy elpusztítja a szörnyet. Majd, mint aki jól végezte dolgát, visszatért és folytatta a szertartást.
A megvadult Gólem Paul Wegener 1920-as némafilmjében
A legenda nyomában
Egyik nap Gólem-vadászatra indultunk a barátnőmmel, hogy kiderítsük, vajon mennyi nyoma van ma a legendának a városban? Egy néhány éves cikk arról számolt be, hogy „tombol a Gólem-kultusz” Prágában, és volt benne egy kép gólemes ajándéktárgyakról. Ennek a kijelentésnek – az egy éves itt tartózkodásom alatt – eddig nem sok nyomát láttam. Manapság szinte az összes ajándékbolt hemzseg a Kisvakond figuráktól, találkozhatunk Svejk, a derék katona alakjával, vagy Mucha festményt ábrázoló apróságokkal, Gólemet viszont kitartó kutatásunk után sem találtunk.
Egy példa nem Gólem ajándéktárgyakra
Lehetséges, hogy a cikk írója nem is járt Prágában és néhány írás alapján hozott elhamarkodott következtetést? De az is előfordulhat, hogy néhány éve felfutottabb volt a lomha rém sztorija. Azért ma sem veszett teljesen nyoma a szörnynek…
Viasz Gólem
A viaszmúzeumban például rabbistul megtaláltuk őt, bár Löw rabbi itt korántsem tűnik olyan jóságosnak, ahogy a leírásokból olvastuk. Meglehet, hogy csak épp rossz napja volt.
A Gólem és a rabbi
A Gólem megtalálható a néhány éve nyílt Grévin panoptikumban is, amely a viaszmúzeumhoz képest kevésbé a történelmi és legendás szereplőkre, inkább az aktuális sztárokra teszi a hangsúlyt.
Gólem a mesefüzetben
Mint a legendáknak általában, a Gólem-sztorinak is létezik többféle változata. Egy aranyos kis képeskönyvben, melyet egy ajándékboltban szereztünk be, a következő változtatások voltak az eredeti történethez képest: nem esett szó az életet adó papírlapról, továbbá a gólem sohasem tört-zúzott, csupán nem minden esetben tudta korlátozni az erejét: amikor például egy vödör vizet kértek tőle a kútból, az egyszerűség kedvéért a kutat emelte ki, a gyújtós helyett pedig a fákat tépte ki gyökerestül.
Ebben a változatban tehát nem vadult meg a Gólem, pusztulását inkább az okozta, hogy egy spanyol lovag a saját szolgálatára meg akarta vásárolni a rabbitól. Ekkor a rabbi félelmében, hogy illetéktelen kezekbe ne kerüljön, inkább elpusztította a Gólemet.
Randi az agyagszörnyeteggel
Az interneten kutatva két Gólem éttermet is találtunk, bár az egyik a képek alapján a nevén kívül semmi „gólemeset” nem tartalmazott. Nem úgy a másik! Ez az étterem egyrészt autentikus helyen található – a zsidónegyedben, ahol a legenda született, másrészt az egész helynek barátságos, régies, falusi hangulata van, a sarokban pedig ott figyel minket a Gólem.
A bejárat előtti Gólem
Időnként egy kedves úr játszik a zongorán, gyakorlatilag bármilyen kérést teljesít. A zongorista jó cseh vendéglátói szokás szerint majd’ minden nyelven tud egy-két kedves szót, ezzel is elkápráztatva a külföldről érkező, ismerős szavakat nem remélő vendégeket. A kínálat is nagyon finom, kiemelendő például az „élet elixírje” néven futó csoda-leves, amely tényleg egyfajta életelixírként szolgál a hideg téli hónapokban.
Zsidónegyed
Bár a Gólemmel hosszabb távon nem tudta az emberiség javát szolgálni, a jóságos Löw rabbi halála után is igyekszik segíteni az embereken. Sírját ma is megtalálhatjuk a már turista-látványosságnak számító zsidótemetőben. A legenda szerint, ha a sírköve repedései közé rejtjük kívánságainkat, teljesülni fognak. A zsinagóga padlásán pedig állítólag még ma is megtalálhatjuk a gólem maradványait.
Sajnos a rabbi és a csodák nyitvatartási ideje nem túl baráti: hétköznap csak munkaidőben, hétvégén pedig egyáltalán nincs nyitva. Így egyelőre nincs erről személyes tapasztalatom, de azt hiszem, a zsidónegyed önmagában megér egy cikket, amivel nem is maradok sokáig adósa az Olvasónak.
Nekem tetszett a történet és az a kultusz, melyet köré építettek. Talán egy nap (újra) felfut a Gólem legenda, és még jobban hozzátartozik majd Prága arculatához.
Források:
Fotók: Varga Zita, Habib Dániel
Der Golem, wie er in die Welt kam – német film, 1920
Jiří Votruba (2013): Golem, Alte Prager Sage, Fun Explosive, Prága