A világ legnagyobb, trópusokon fekvő tőzeglápját fedezték fel kutatók az afrikai Kongói-medencében, becslésük szerint a terület annyi szenet tartalmaz, amennyi egyenértékű a világ három évnyi fosszilisüzemanyag-kibocsátásával.
A brit-kongói kutatócsoport öt éve bukkant rá a mocsarakra, és azóta feltérképezték azokat, műholdas méréseket végeztek, elemezték a tőzeg összetételét. A Nature című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányban ismertették eredményeiket, amelyek szerint a terület 145 500 négyzetkilométer kiterjedésű, nagyobb Angliánál.
A mocsarak mintegy 30 milliárd tonna olyan szenet tárolhatnak, amelynek létezéséről korábban nem tudtak a szakemberek – adta hírül a The Guardian című brit napilap online kiadása.
A kutatás megmutatta, hogy a tőzeg kolosszális területű térséget fed be, tizenhatszor nagyobbat a korábbi becsléseknél. Ez a legnagyobb tőzeglápkomplexum, amelyet valaha a trópusokon találtak – idézte a brit lap Simon Lewist, a Leedsi Egyetem professzorát, a kutatás egyik vezetőjét.
„Találtunk 30 milliárd tonna szenet is, amelyről senki nem tudott. A tőzeg az egész Kongói-medencének csupán négy százalékát teszi ki, de ugyanannyi szenet tárol a föld alatt, mint amennyit a föld fölötti fák raktároznak a terület többi 96 százalékán” – magyarázta a professzor.
„Ezek a tőzeglápok tárolják a világ trópusi tőzeglápjaiban lévő szén 30 százalékát, ami megegyezik az Egyesült Államok mintegy 20 évnyi fosszilis üzemanyag-kibocsátásával” – tette hozzá.
A növényi eredetű tőzeg a részben szárazföldi humuszképződés terméke. Leginkább hűvösebb környezetben található, mint például Oroszország, Európa vagy Kanada északi része. A nem kiszáradt tőzeglápok elnyelik a szenet, kivonják azt a légkörből a növények növekedése révén. A tőzeg további lebomlását megakadályozza az erősen nedves, vizes környezet. Ha a tőzegláp kiszárad, folytatódik a lebomlás, és szén-dioxidot bocsát ki a légkörbe.
A tőzeglápok csak akkor lehetnek a klímaváltozás elleni harc forrásai, ha érintetlenek, ezért elsődleges fontosságú, hogy ezeknek a páratlan széntartalmú területeknek az érintetlenségét megőrizzük. Eredményeink azt mutatják, hogy a szén mintegy 11 ezer éve halmozódik fel a Kongói-medencében – hangsúlyozta Lewis professzor.
Ha ezt a tőzeglápkomplexumot megsemmisítenénk, több milliárd tonna szén-dioxid kerülne a légkörbe – fűzte hozzá.
A tanulmány szerint a Kongói Demokratikus Köztársaság és a Kongói Köztársaság a világ második és harmadik legfontosabb országa a trópusi tőzegszén nagyságát illetően. Az első Indonézia, ahol Borneó, Szumátra és Új-Guinea szigetén hatalmas tőzeglápok húzódnak.
Az elmúlt évtizedekben azonban az ottani tőzeglápok területe 94 ezer négyzetkilométerrel zsugorodott főként erdőtüzek és a mezőgazdaság számára történt lecsapolás miatt.
MTI