A múlt év első felében a tartományi és önkormányzati választásokra, a második felében pedig már a 2017-es elnökválasztásra készült Szerbia, és mindkét esetben felmerült, hogy a voksolással az előrehozott parlamenti választást is össze lehetne kötni, de míg 2016 tavaszán végül valóban három szintű választásokat tartottak a nyugat-balkáni országban, azt egyelőre nem tudni, hogy egy évvel később a köztársasági elnök személye mellett ismét dönteni kell-e a parlament összetételéről is.
Már a múlt év eleje is turbulensre sikerült Belgrádban, a szerb parlament – Aleksandar Vucic miniszterelnök javaslatára – szexista megjegyzése miatt leváltotta a védelmi minisztert, ezzel pedig megnyílt az út a kormányátalakítás előtt, amely végül az előrehozott parlamenti választásokhoz vezetett.
A kormányfő azzal indokolta a voksolás szükségességét, hogy a kormánynak egy új, teljes mandátumra van szüksége ahhoz, hogy befejezze a megkezdett reformokat és elvezesse Szerbiát az Európai Unió kapujáig. A kormány mandátumának ekkor még nem egész a fele járt le.
A voksolás nem hozott meglepetést, a legtöbb szavazatot a korábban is kormányzó, jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) szerezte meg, a miniszterelnök pedig Aleksandar Vucic maradt. A szélsőjobboldalinak tekintett pártok visszakerültek a parlamentbe, habár egyik sem tudott hatalmas támogatottságot szerezni. Miután a hágai Nemzetközi Törvényszék először ideiglenesen hazaengedte, majd minden vádpontban ártatlannak találta az ultranacionalista Vojislav Seseljt, támogatottsága hatalmasat ugrott, így a Szerb Radikális Párt ismét jelentősen megerősödött.
Nemcsak a szélsőjobb színesíti azonban a politikai palettát, hanem az is, hogy a korábbi hét helyett tizenkettő választási lista jutott be a törvényhozásba. Mivel a pártok több mint 85 százaléka európai elköteleződésű, folytatódhat a nyugat-balkáni ország európai integrációja.
Négy csatlakozási fejezetet nyitottak meg ebben az évben Belgrád és Brüsszel között, így a 35 tárgyalási fejezetből már hatról megkezdte, egy esetében pedig már be is fejezte a tárgyalásokat az ország.
Horvátország két esetben is lassította, illetve meggátolta egy fejezet megnyitását Szerbiával, mert azt követelte, hogy Belgrád vonjon vissza egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy olyan vádlottakat állítsanak bíróság elé, akik nem Szerbiában követtek el bűncselekményeket. A vitatott törvény szerint Szerbiában olyan feltételezett háborús bűnösöket ítélhetnek el, akik Bosznia-Hercegovinában vagy Horvátországban, az ott élő szerbek rovására követtek el bűncselekményeket. További két követelés a szerbiai horvát kisebbség jogainak bővítésére, valamint a hágai Nemzetközi Törvényszékkel folytatott teljes körű együttműködésre vonatkozik.
A szerb-horvát kapcsolatok tehát nem kezdtek javulni 2016-ban, a szerb-magyar kapcsolatok viszont folytatták a fejlődést. A szerb és a magyar kormány novemberben Dél-Szerbiában tartott együttes ülést, ahol főként a gazdasági együttműködési lehetőségek bővítéséről tárgyalt a két fél. Budapest megerősítette, hogy továbbra is támogatja Belgrádot, illetve a vajdasági magyarságot.
A délvidéki magyarság támogatásának alátámasztásaként januárban kiírták annak a vajdasági gazdaságfejlesztési programnak az első pályázatait is, amelyre a magyar kormány 50 milliárd forintos támogatást szánt. Év közben több pályázat is megjelent, valamint a keretösszeget is növelték, így a hitelek és a vissza nem térítendő támogatások összege már meghaladja a 65 milliárd forintot. A programban a legnagyobb hangsúlyt a mezőgazdaságra, a turizmusra, valamint a kis-és közepes vállalkozások fejlesztésére helyezik, a cél pedig a fiatalok külföldre vándorlásának megállítása, illetve visszafordítása.
A 2015-ös évhez hasonlóan a 2016-os esztendőre is rányomta a bélyegét a migránsválság. Míg 2015-ben több mint hatszázezer Közel-Keletről érkező haladt át a Nyugat-Balkánon, 2016-ra csökkent ez a szám. Ennek legfőbb oka, hogy az úgynevezett balkáni migrációs útvonalat márciusban hivatalosan lezárták, és csak dokumentumokkal rendelkező menekülteket engedtek át az országok, a migránsok ezért embercsempészekhez fordultak. Az illegális határátlépések hatékonyabb megakadályozása érdekében a szerb katonaság és rendőrség a nyáron közös járőrözésbe kezdett a szerb-macedón és a szerb-bolgár határon. A szerbeket magyar, cseh és szlovák rendőrök segítik. A belügyminisztérium szóvivőjének beszámolója szerint július óta mintegy húszezer illegális határátlépést akadályoztak meg, és több mint száz embercsempész ellen tettek bűnvádi feljelentést. Ezen felül szigorították a büntető törvénykönyv embercsempészetre vonatkozó részét is.
A külső hatások, illetve a belpolitikai változások ellenére Szerbia gazdasága bővülni tudott, és a szerb kormány becslései szerint az év végére a bruttó hazai termék (GDP) 2,7 százalékkal nőtt, míg tavaly 1,8 százalékos volt a GDP-növekedés. Ugyanakkor a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött, 1,2 milliárd eurós, hároméves készenléti hitelről szóló megállapodás egyik feltételeként az IMF azt várja Belgrádtól, hogy csökkentse a költségvetési hiányt, valamint a GDP 72,1 százalékát kitevő államadósság mértékét.
Sem a jó gazdasági mutatók, sem a stabilnak tűnő parlamenti többség nem indokolja, ugyanakkor a szerb közvélemény ismét egyre többször emlegeti, hogy egy évvel a legutóbbi előrehozott választások után, azaz 2017 tavaszán ismét az urnák elé kell majd járulniuk a szerbiai állampolgároknak, a legerősebb szerb párt, a Szerb Haladó Párt ugyanis az elnökválasztással egy időben ismét megméretné erejét.
MTI
Markovics Annamária